Ezért dolgoznak a gazdagok is

Sokan azt gondolnánk, amint meggazdagszik valaki, soha többé nem akar dolgozni. Valójában viszont a többség akkor sem tud visszavonulni, ha nem a megélhetésért kell mindennap felkelnie. Aki megtehetné, hogy nem csinál semmit, előbb-utóbb az is újra dolgozni vágyik.

Amikor Keith, a szilícium-völgyi vállalkozó hirtelen meggazdagodott, azt hitte, hogy egy életre hátat fordít a munkának. Cége tőzsdére vonulásával annyi pénzt szerzett, hogy soha nem kellett volna dolgoznia többé. Több tízmillió dollárral lett gazdagabb.

Annak rendje-módja szerint otthon maradt, megkezdte a lazulást, egy éven át utazgatott a világban, és szórta a pénzét mindenféle hasztalan dologra. De legnagyobb meglepetésére azt érezte, hogy nem élvezi az egészet. Ez lenne a felszabadult, boldog élet? Keith (aki azt kérte a BBC-től, hogy ne közöljék a családnevét, mert nem akarja, hogy bárki felismerje), mint oly sok más ember, azt hitte, hogy az ember a pénzért dolgozik. Pedig nem.

Pszichológusok nem győzik ismételgetni: a pénz csak egy kis tényezője a boldogságnak. És a munkánknak sem a pénz az első számú mozgatórugója, hanem az az ösztönös késztetés, hogy a velünk született tehetségünket akarjuk kamatoztatni, használni, hozzáadni valamit a társadalomhoz általa, munkánk gyümölcsével gazdagítani a világot.

„Egyszerűen boldogtalanná tett, hogy nincs rendszer az életemben, hogy nincs életcélom. A képességeim elkezdtek lanyhulni, nehezemre esett az interakció az emberekkel intellektuálisan” – mondta a férfi.

Így hát – egy életre elég pénzzel a bankszámláján – elkezdett munkát keresni.

Kép: Fotolia

A főállású jótékonykodók közül, akik a pénzüket egy nemes ügy támogatására költik, sokan hiányolják a munkát. Felmérések szerint sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, hogy a hirtelen meggazdagodás után az emberek továbbra is dolgoznak, mint az, hogy abbahagyják a melót.

A Forbes milliárdos-toplistáján is javarészt aktív mogulok vannak, akik a mindennapokban menedzselik üzleti birodalmukat. Vizsgálatok azt mutatták, hogy azok is, akik vagyonossá válásuk után átadták a cégvezetést másnak (például az új tulajdonosnak), szintén nem szeretnek leállni a munkával.

Nem a fizetésért

Pszichológusok azt mondják, hogy a jövedelem és a szakmai, munkához köthető elégedettség között nagyon kicsi a kapcsolat. Timothy Judge, a Floridai Egyetem üzleti tudományok professzora számos korábbi kutatás eredményeit összefoglalva azt látta, hogy a két tényező között mindössze 2 százalék az átfedés. Vagyis 98 százalékban nem a keresmény mértéke a meghatározó a munkánkkal való elégedettség elérésében. Hosszú távon abból merítünk örömöt és motivációt a munkavégzéshez, hogy

  • kollégáinkkal és mentorainkkal jó kapcsolatot alakítottunk ki
  • jelentőségteljes, értelmes projektekben veszünk részt
  • vezetői pozícióba helyezkedhetünk, és alakíthatjuk a világot
  • formálhatjuk mások szakmai képességeit.
A főnök üldözi el a legtöbb dolgozót
Nem csak a nagyon gazdagok azok, akik nem a pénz miatt dolgoznak. A pénz miatt hagyják ott a dolgozók a munkájukat, de nem a pénz miatt maradnak. Paradox? Pedig ez az igazság. Egy alap bérszint felett szinte kizárólag a vezetőn múlik a munkaerő-megtartás.
Ezek mind immateriális tényezők, és sokszor nem vesszük észre, hogy emiatt élvezzük a munkánkat. A meggazdagodott emberek is csak akkor jönnek rá e tényezők jelentőségére, amikor visszavonulnak a munkavégzéstől. Az értelmes munka kiteljesít, és életcélt ad, s segít abban, hogy a társadalom hasznos tagjainak érezzük magunkat.

A státuszom én vagyok

Van önzőbb oka is annak, miért nem szeretnek az emberek otthon maradni akkor sem, ha anyagilag ezt már teljes mértékben megengedhetnék maguknak életük végéig. Ez pedig a státusz szeretete. A tevékeny emberek annyira azonosultak a siker eléréséhez vezető úton a pozíciójukkal és a vele járó előnyökkel (tisztelet, kitüntetett bánásmód szakmai körökben vagy kliensként szállodában, éttermekben, golfpályákon, esetleg hírnév is, felismerik az embert az utcán), hogy ezt nehezükre esik feladni. Szeretnek lubickolni a sikerükben, az iparágukban betöltött pozíciójuk tekintélyében, hatni másokra.

Képzeljük csak el, hogy az ember feladja mindezeket, élvezi a pénzével megvehető előnyöket (szabadidő, szolgáltatások, utazások, kényelem, luxus stb.), aztán amikor megkérdezik, hogy mit csinál, nem tud mit válaszolni. Mert tulajdonképpen semmit. Teszi a nagy semmit.

Kép: Fotolia

Aki nem dolgozik, az tulajdonképpen elveszti a társadalomban betöltött szerepét. Identitása is szükségképpen átalakul. Hacsak nem tud a sikeréből egy második karriert építeni, konferencia-előadóként, memoár írójaként, a médiában megszólaló szakértőként – mert már ez is munka! Szakmai aktivitás.

Az emberek – főleg a tehetséges, kimagasló képességekkel rendelkező emberek, akikből többnyire a sikeresek válnak – szeretnek versenyhelyzetekben bizonyítani. Nemcsak a külvilágnak, hanem saját maguknak is. Részben ez az oka, hogy sok mogul, amikor eladja a cégét, valami más üzleti profillal alapít új vállalkozást.

Veszteségérzet

Sok újdonsült milliomos meglepve tapasztalja, hogy veszteségérzet lesz úrrá rajta. Elvesztették azt a világot, amit ismertek, amiben felnőttek, amiben erejük bedobásával dolgoztak.

Egy-két éve Daniel Ek, a Spotify alapítója felhördülést keltett a neten, amikor olyasmit írt a Twitteren, hogy a régi munkatársai utálják (mert ők még mindig a cégnél güriznek, míg ő milliomos lett a vállalkozásból), s boldogtalan, mert amikor egy celebekkel teli tengerparti bulin ücsörög, teljesen elszigeteltnek érzi magát. Később aztán törölte is ezt a posztot a Twitter-oldaláról a felháborodás miatt, pedig valószínűleg őszinte volt. Vizsgálatok igazolták, hogy sok milliomos néhány hónappal a visszavonulása után depresszióba zuhan. A várva-várt anyagi függetlenség nem hozza meg azt az elégedettséget, amire számítottak.

A megoldás? A munka. Terapeuták azt tanácsolják, hogy maximum egy év teljen el a pénz költésének élvezetével, aztán ideje újra belekezdeni valamibe.

Forrás: BBC

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo