Az ESA stratégiája az emberi Mars-misszióhoz szükséges technológiák lépésenkénti kifejlesztését célozza. Az első fázis egy 2007-re esedékes, többször használható űrjármű felépítése, amit egy űrszonda és leszállóegység elindítása követ a Vörös Bolygóra 2009-ben. Ezt egy kétszakaszos misszió követi, mely során anyagmintákat hoznának a Földre 2011-ben és 2014-ben.
2014 és 2018 között egy űrhajó föld körüli pályán történő összeszerelését és új fejlesztésű gyorsító, fékező és landoló rendszerek próbáját tervezik. 2025-re, öt évvel a Bush-terv szerint esedékes amerikai Holdra-szállás után az Aurora program is embert küldene a Holdra, azzal a céllal, hogy tapasztalatokat szerezzenek élettani kutatások és a helyi nyersanyag-kitermelés terén.
Jelenleg kilenc európai ország és Kanada vesz részt az Aurora programban. A költségvetés előzetes becslések alapján 2005 és 2009 közt mintegy 900 millió eurós nagyságrendű lesz. A program vezetőinek egy tavalyi nyilatkozata szerint ha Európa továbbra is meg szándékszik tartani vezető gazdasági és politikai nagyhatalmi státuszát, ki kell vennie a részét az űrkutatásból az olyan űrhatalmak mellett, mint Oroszország, az Egyesült Államok, Japán és Kína.
A New Scientist nyomán
Kapcsolódó anyag:
Bush: Hold, vagy amit akartok
Európa is embert küldene a Marsra
Az Európai Űrügynökség (ESA) 2033-ra embert küldene a Marsra egy legalább olyan ambiciózus űrprogram keretében, mint amilyet az amerikai kormányfő javasolt az elmúlt hónapban az Amerikai Űrhivatal előtt. Az amerikai testvérénél jóval kidolgozottabb Aurora elnevezésű terv alapelveit 2001-ben hagyták jóvá, részletei a héten kerültek bemutatásra a brit űripar szakemberei előtt Londonban.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
2024. május 16. Budapest
Véleményvezér
Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten
Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba
A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság
Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek
Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján
A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában
A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.