A jelenlegi gazdasági válság megoldásában alapvető szerepe van a férfiak és a nők közötti egyenlőség jövőbeni hatékonyabb biztosításának – amint azt a nemek közötti egyenlőségről szóló legfrissebb európai bizottsági éves jelentés írja. Eszerint a gazdasági döntéshozatali pozíciókat betöltő nők és férfiak kiegyensúlyozottabb aránya lehetőséget teremt Európa versenyképességének előmozdítására. A női felsővezetők arányának növekedésével termékenyebbé és innovatívabbá válhat a munkahelyi környezet, és növekedhet a vállalkozás általános teljesítménye, ami egyúttal előmozdítja a versenyképességet is.
Miközben a frissdiplomások 60 százaléka a nők közül kerül ki, kevesen jutnak el közülük a vállalati felsővezetői pozícióig. A bizottság szerint, amennyiben a nők előtt jobban megnyílnának ezek a lehetőségek, ez ösztönözné a tartós munkába állásukat is, segítené növelni foglalkoztatási rátájukat, és hozzájárulna a nőkben rejlő humánerőforrás-potenciál hatékonyabb kiaknázásához.
A nemek közötti szakadék problémája viszont akár az európai innovációt és növekedést is lefékezheti, ezért a bizottság nyilvános konzultációt indított az elképzelhető uniós szintű intézkedésekről. Az EU célul tűzte ki maga elé 2020-ra a felnőtt lakosság átlagosan 75 százalékos foglalkoztatását, ám ez csak akkor valósulhat meg, ha az uniós országokban az eddigieknél jóval több nő vállal munkát. (Andor László foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos szerint, ha az alapvető makrogazdasági problémák megoldásában nem történik előrelépés, a foglalkoztatáspolitikai eszközök önmagukban nem lehetnek elég eredményesek a célok eléréséhez.)
Jelenleg a munkaerőpiacon a nők foglalkoztatási rátája 62,1 százalék, míg a férfiaké 75,1 százalék. Az EU tehát csak úgy fogja tudni megvalósítani az Európa 2020 stratégiában megfogalmazott átfogó foglalkoztatási arányt, ha szilárdan elkötelezi magát a nemek közötti egyenlőség mellett. Az Európa 2020 stratégiában a Bizottság kiemelte a hivatás és a magánélet hatékonyabb összeegyeztetésének fontosságát, amelyet különösen elősegítenek a megfelelő gyermekgondozási lehetőségek, a szélesebb körben igénybe vehető rugalmas munkafeltételek, valamint az, ha az adó- és ellátórendszerek nem büntetik a második keresőket. Mindezek a lépések hozzájárulhatnak a női munkavállalók számának tartós növekedéséhez, olvasható a bizottság közleményében.
– Gazdasági szempontból nagyon komoly érvek szólnak amellett, hogy az eddigieknél több nő álljon EU-szerte munkába, sőt, az eddigieknél több nő töltsön be felsővezetői pozíciót – szögezte le Viviane Reding, az Európai Bizottság jogérvényesülésért, alapvető jogokért és az uniós polgárságért felelős biztosa. Reding úgy véli: a kitűzött gazdasági és a foglalkoztatási céljainkat csak akkor valósíthatja meg Európa, ha a teljes munkaerőpiacon és a felsővezetői pozíciókban egyaránt maradéktalanul kiaknázza a rendelkezésünkre álló humánerőforrásokat. Enélkül a gazdaság fellendülését célzó tervek sem valósulhatnak meg.
A most publikált jelentés áttekinti, mennyit szűkült tavaly a nők és a férfiak közötti szakadék a foglalkoztatás, a gazdaság és az általános társadalmi helyzet területén. Bár a vállalkozások női felsővezetőinek számában és a nemek közötti bérszakadék csökkenésében egyaránt tapasztalható némi előrelépés, még mindig vannak kihívások.
A nők Európa-szerte például még mindig 16,4 százalékkal kevesebbet keresnek a férfiaknál az átlagos órabért tekintve. A bérszakadék fennállása több tényezővel is magyarázható: így például nemek szerint elkülönülnek a munkakörök, és mindkét nem képviselői másképp választanak iskolát.
A 2011 évi, a nők és férfiak közötti egyenlőség területén elért eredményekről szóló jelentés egy átfogóbb bizottsági jelentés része, amely az Európai Unió Alapjogi Chartájának tavalyi alkalmazásáról számol be. A jelentés azokat a főbb nemzeti és európai szintű fejleményeket emeli ki, amelyek a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó 2010–2015 közötti átfogó uniós stratégia alábbi öt kulcsfontosságú területén következtek be: gazdaság, béregyenlőség, döntéshozatal, nemi alapú erőszak, valamint nemek közötti egyenlőség az EU határain kívül.