Erőteljes tanács Orbán Viktornak

Barroso: „Dolgozzunk együtt azon, hogy a jogszabályok kompatibilisek legyenek az európai joggal"
Fotó: ec.europa.eu

„Erőteljesen azt tanácsolnám önnek, vonjon vissza két, a parlament előtt lévő sarkalatos törvényt" - írja az által megismert kétoldalas levélben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke Orbán Viktornak a hét végén elküldött levelében. A bizottság elnöke szerint sem a jegybankról, sem a pénzügyi stabilitásról szóló törvényjavaslat nem felel meg a közösségi jognak, ellentmondásba kerülhetnek az uniós alapszerződéssel és a különböző EU-ajánlásokkal is. Tehát ha el is fogadja ezeket a magyar parlament, mindenképpen módosítani kell majd őket. Barroso arra kéri a miniszterelnököt, hogy ahelyett, hogy „ilyen bizonytalan légkört" idézne elő a magyar kormány, „dolgozzunk együtt azon, hogy a jogszabályok kompatibilisek legyenek az európai joggal".

A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénytervezetről Barroso részletesen kifejti kifogásait. „Az Európai Bizottságnak komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy a (...) törvény összhangban van-e az Alapszerződés 130-as cikkelyével. Sajnálom azt is, hogy a jogszabály legutóbbi tervezeteivel kapcsolatban nem folytak konzultációk az Európai Központi Bankkal, amely pedig több alkalommal is kifejezte aggodalmait" - írja az elnök. A levélben megnevezett cikkely az uniós alapszerződésben a jegybankok teljes függetlenségét írja elő a tagállamokban.

Viviane Reding levele

Fotó: ec.europa.eu

Viviane Reding alapvető jogi EU-biztos múlt hét hétfőn levelet küldött a magyar kormánynak, amelyben egy sor kérdést tett fel, és arra kérte a kormányt, hogy addig ne léptesse hatályba az aggályos intézkedéseket, amíg nem tudja tisztázni, hogy azok összhangban vannak-e az uniós előírásokkal. Emlékeztetett arra, hogy a magyar alkotmány uniós vizsgálatát annak függvényében kezdte el a bizottság, hogy a gyakorlatban hogyan zajlik majd az alaptörvény és hozzá kapcsolódó törvények végrehajtása. A biztos szerint a közelmúltbeli reformintézkedések súlyos aggodalmakra adnak okot. Ezek között van a bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása – ezzel összefüggésben számos kapcsolódó kérdést is fölvet –, az adatvédelmi biztosi intézmény átalakítása és függetlensége, a Legfelsőbb Bíróság átalakítása, az újonnan felálló Országos Bírósági Hivatal függetlensége.

Barroso hangsúlyozza: a két jogszabálytervezet visszavonását azért is fontosnak tartja, mert az ezekkel kapcsolatos problémák vezettek az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások megszakadásához a múlt pénteken. A bizottság elnöke kiemeli, hogy a formális tárgyalások ugyan csak 2012 januárjában kezdődnek, az előkészítő megbeszélések hirtelen leállása azért következett be, mert nem kaptak „biztosítékokat Fellegi minisztertől arra, hogy a két sarkalatos törvény (...) elfogadását mindaddig elhalasztják, amíg nem bizonyosodunk meg arról, hogy azok kompatibilisek az európai joggal".

Barroso - aki azt is fájlalja, hogy az IMF-től úgy kért pénzügyi segítséget Magyarország, hogy előzetesen nem konzultált az Európai Bizottsággal - levél végén egy általános, személyes üzenetet is megfogalmaz Orbán számára: „Egyetértek önnel abban, hogy figyelembe kell vennünk a szélesebb kontextust, az európai pénzügyi rendszer turbulenciáit. Magyarország pénzügyi és gazdasági gondjai azonban elsősorban belpolitikai döntésekre és intézkedésekre vezethetők vissza. Ezért egy esetleges programnak ennek megfelelően kell megoldásokat tartalmaznia." Barroso levele végén reményét fejezi ki, hogy a tárgyalások hamarosan folytatódnak, és az általa említett kérdésekben „gyümölcsöző együttműködés" kezdődik.

Folyamatosan változik a jegybanktörvény tervezete

Az országgyűlés ma késő délelőtt kezdte meg a vitát a jegybanktörvényről, amelyhez Rogán Antal, az országgyűlés gazdasági bizottsága fideszes elnöke az Európai Központi Bank és a jegybank véleményét is figyelembe vevő módosító javaslatokat nyújtott be. Többek között visszaállítaná a jelenlegi szabályozást azzal, hogy a monetáris tanács tagjait, az elnökön és alelnökökön kívül mégsem a köztársasági elnök nevezné ki hat évre – ahogyan az a benyújtott törvényjavaslatban szerepel –, hanem a parlament választaná meg. A tagok kinevezésére és felmentésére a gazdasági ügyekért felelős állandó bizottság tesz javaslatot, de nem a köztársasági elnök, hanem az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága számára. Kikerülne a szövegből, hogy a monetáris tanács elnökön és alelnökökön kívüli tagjainak kinevezésére és felmentésére vonatkozó köztársasági elnöki döntéshez a kormány tagjának ellenjegyzése nem szükséges. A jegybank alelnökeinek és a monetáris tanács tagjainak számát azonban változatlanul megemelné a kormányoldal.

A részletes vitában felszólaló ellenzéki képviselők több ponton is bírálták a tervezetet és az új módosító indítványokat is. Nyikos László (Jobbik) kifogásolta, hogy a mindenkori jegybanki vezető beszámoltatása a gazdasági bizottsághoz kerülne, holott eddig a költségvetési bizottság látta ezt el. Szerinte ennek az az oka, hogy a költségvetési bizottságnak hagyományosan ellenzéki elnöke van. Kifogásolta a monetáris tanács létszámának növelését is, amelyet az Alkotmánybíróság felduzzasztásához hasonlított, és sokallta, hogy az előterjesztés szerint három alelnöke lehetne a jegybanknak. A Magyar Nemzeti Bank függetlenségét kellene visszaállítani Szekeres Imre (MSZP) szerint. Az előterjesztés nyomán a jegybank nem tudja ellátni küldetését, ezért a képviselő a törvényjavaslat elfogadását indokolatlannak és károsnak nevezte. Frakciótársa, Veres János kifogásolta, hogy az újabb változtatások nem érintik a jegybank szerkezetét, mert továbbra is a mostaninál eggyel több alelnök és monetáristanács-tag szerepel a javaslatban. Szerinte a monetáris tanács jogkörének bővítése a jegybank elnökének jogosítványait csorbítja.

Rogán Antal azt mondta: az EKB által javasolt 15 pont közül 13-at maradéktalanul átvezetnek a javaslaton. Ez kellően erős tárgyalási pozíció - jegyezte meg. Olyan módosító indítványt nem adnak be, ami az MNB és a PSZÁF összevonásáról szól, ennek idejét most nem látják elérkezettnek, a lehetőség megteremtését támogatják - szögezte le a kormánypárti politikus.

Van egy különleges körülmény Kovács Tibor (MSZP) szerint, mégpedig a Barroso-levél, szerinte a diplomáciában az ilyen direkt hang utolsó figyelmeztetésként értékelhető. Jellemző, mondta a képviselő, hogy mely két pontot nem akarják megváltoztatni: új alelnököt akarnak kinevezni, és a monetáris tanács létszámát bővíteni. Szerinte indokolt lenne a javaslat elnapolása, meg kellene várni, hogy az EKB miként reagál a módosító indítványokra.

Az Európai Bizottság egyik szóvivője kedden az MTI-nek megerősítette, hogy Barroso elnök írt levelet Orbán Viktornak, részleteket azonban nem kívánt közölni. Később annyit elmondott, hogy a levélben valóban a központi bank függetlenségével kapcsolatos aggodalmakról van szó. Hozzátette: a bizottság tudatában van annak, hogy a magyar sajtóban számos értesülés megjelent a küldemény szövegéről, ezek valóságtartalmáról azonban nem kívánt - mint fogalmazott - „spekulálni".

Az Európai Bizottság kedden megerősítette, hogy Barroso elnök levelet intézett a magyar miniszterelnökhöz, akinek javasolta, hogy vonjanak vissza két törvényjavaslatot a parlamenttől. A testület szokásos napi sajtótájékoztatóján - kérdésre válaszolva - Pia Ahrenkilde Hansen szóvivő megerősítette azt is, hogy a levélben az elnök aggodalmát fejezi ki a magyar jegybankot érintő törvénymódosítási javaslattal kapcsolatban. Emlékeztetett, hogy a bizottság már korábban is jelezte fenntartásait a jogszabály tervezetére vonatkozóan. A bizottságnak egyebek között azzal kapcsolatban vannak „súlyos kételyei", hogy a javaslat összhangban van-e az uniós alapszerződés 130-as cikkelyével, amely a központi bank függetlenségét igyekszik garantálni a tagországokban. A szóvivő szerint Barroso sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a javaslat utolsó változatának készítése során az EKB-val sem folyt kielégítő konzultáció, a központi bank maga is fenntartásokat jelzett a tervezettel kapcsolatban. Az elnök a levélben azt is jelezte, hogy ha az uniós jognak nem teljesen megfelelő szabályozás születik, azt utólag kell majd módosítani. A szóvivő szerint az elnök azt tanácsolta magyar partnerének, hogy vonják vissza a parlament elől a két kérdéses javaslatot, és dolgozzanak együtt annak érdekében, hogy azok teljesen összhangban legyenek az uniós joggal.

A bizottság korábbi közlése szerint az Európai Unió küldöttsége már a múlt héten, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott előkészítő tárgyalásokon felhívta a magyar fél figyelmét a brüsszeli aggályokra.

A magyar miniszterelnök szóvivője, Szijjártó Péter keddre virradó éjszaka az MTI érdeklődésére, a szerint az hírportál értesülésére reagálva azt mondta: Orbán Viktor valóban kapott levelet José Manuel Barrosótól, az Európai Bizottság elnökétől, de „nincs felhatalmazásunk tőle arra, hogy ezt ismertessük a nyilvánossággal". A levél tartalmáról „Barroso elnök úr adhat felvilágosítást" - közölte Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy természetesen Orbán Viktor miniszterelnök a szokásos rendben válaszlevelet fog küldeni az Európai Bizottság elnökének.

Az ellenzék a stabilitási törvényről

A december 8-án benyújtott stabilitási törvényjavaslatot az ellenzéki pártok több alkalommal és több szempontból is bírálták.

Burány Sándor, az MSZP politikusa szerint a kétharmados törvény elfogadásával rendkívüli módon leszűkítenék a következő kormányok gazdaságpolitikai eszköztárát, ami a jelenlegihez hasonló válságok idején komoly veszélyt jelenthet. Kritizálta azt is, hogy a javaslat az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszert és a gyermekek után járó adókedvezményt is kötelezően rögzítené, hozzátéve, hogy az utóbbi esetében a jelenlegi feltételekkel a kedvezmény teljes összegét csak az átlagnál jobban kereső családok tudják igénybe venni. Kifogásolta, hogy az átalakított Költségvetési Tanácsot rendkívül széles jogosítványokkal, lényegében vétójoggal ruházta fel.

Scheiring Gábor, az LMP képviselője ez a törvényjavaslat minden bizonnyal be fog kerülni a kormány „legbotrányosabb öt törvényjavaslata” közé, mivel alapvetően korlátozza a demokratikus választások értelmét, vagyis azt, hogy egy kormány az elődjéétől eltérő politikát folytathasson, mivel a kormány kétharmadhoz kötné az adórendszer megváltoztatását. Ezzel a törvénnyel megadják a kegyelemdöfést a harmadik köztársaságnak, bár az is lehet, hogy ez már „hullagyalázás” – tette hozzá.

Nyikos László jobbikos képviselő szerint az Országgyűlés lemond az ellenőrzési szerepéről, és vétójogot ad egy háromtagú testületnek, a Költségvetési Tanácsnak, amelynek semmilyen felelőssége nincs, így „gittegyletet csinálnak a költségvetési bizottságból”.