Érdekességek: ilyen volt a parlament elmúlt négy éve

Ötpártiból négypártivá vált a parlament, egy frakció megszűnt, egy kormánypártiból ellenzéki lett és jelentősen megnőtt a függetlenek száma - ilyen változások jellemezték a 2006-2010-es parlamenti ciklusban a Ház összetételét. A tervek szerint hétfőn utolsó ülését tartja a 2006. májusában alakult Országgyűlés.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez elmúlt négy év alatt ötpártiból négypátivá vált a parlament, azzal, hogy tavaly májusban a kilépések miatt megszűnt az MDF-frakció. Így az induló egyről a ciklus végére 15-re nőtt a függetlenek száma a törvényhozásban. "Menet közben" eggyel több lett az ellenzéki frakciók száma: az SZDSZ  2008. májusában kilépett a koalícióból. A parlamenti többség jelentősen megfogyatkozott négy év alatt, 2006-ban még két frakcióval 210 képviselője volt a kormányoldalnak, majd ez egy frakcióra és 188 főre fogyott, ami nem elég a szavazattöbbség önálló biztosításához.

Személyi változások

A parlament "kezdőcsapatához" képest 22 új képviselő került be a Házba. Közülük is voltak olyanok, akik idő előtt mondtak le különféle okok miatt. Pálinkás József (Fidesz) helyére például - aki a Magyar Tudományos Akadémia elnöki posztjára cserélte a képviselőséget - Arnóth Sándor került a parlamentbe, aki azonban egy szerencsétlen bekiabálás miatt fél év múlva lemondott mandátumáról.

Tóth Bertalan (MSZP) a listás helyét Tasnádi Péternek adta, miután a politikust - a tartósan beteg Toller László helyett - Pécs polgármesterének választották. Tasnádi azonban még a ciklus vége előtt súlyos betegségben elhunyt, helyére Kőhegyi István került. Ebben a parlamenti ciklusban hét képviselő halt meg, ketten - Horn Gyula és Toller László - tartósan betegek.

"Mozgalmas" ciklusa volt Lengyel Zoltánnak, aki fideszesként kezdett, majd a függetlenek közé kellett ülnie egy magánéleti botrány miatt. Innen az MDF-frakcióba igazolt, amely végül megszűnt, az ismét független képviselő végül lemondott a mentelmi jogáról és végül a mandátumáról is egy büntetőügy miatt. A négy év alatt egyébként 88 kezdeményezés érkezett mentelmi jog felfüggesztésére, ebből 4 alkalommal adták ki a képviselőt.

A képviselői mozgások alakították a frakciókat is: a Fidesz-nek, az MSZP-nek és az SZDSZ-nek is kettővel kevesebb tagja van, mint az induláskor.    

Visszafogott pártvezérek

Először fordult elő a demokratikus parlament történetében, hogy olyan politikusok szólalhattak fel a plenáris ülésen - a 2010-es költségvetés általános vitájában - akik nem országgyűlési képviselők és pártjuk nem parlamenti párt. Morvai Krisztina a Jobbik, Bokros Lajos - a frakcióval már nem rendelkező - MDF nevében, mint uniós képviselők szóltak hozzá a vitához.

Az elmúlt négy évben, ami a felszólalásokat illeti, a legaktívabb képviselőnek az MDF-esből függetlenné váló Pettkó András számít, ő az abszolút "csúcstartó": legtöbbször, 550-szer kért szót, megszólalásainak időtartama több mint 32 órát tett ki.


Mozgalmasan telt az elmúlt négy év
Forrás: parlament.hu

Lendvai Ildikó, az MSZP jelenlegi elnöke a lista 205. helyezettje, 37 felszólalása közel 7 órás volt. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az "aktivitási listán" a 323. helyen áll, a 12 - közte több kétperces - felszólalása összesen közel 2 órát tett ki.

Egyáltalán nem szólalt meg a plénum előtt a szocialista Steiner Pál, aki ki is töltötte a négy évet, ellentétben a szót szintén egyszer sem kért MSZP-s Tóth Bertalannal és Hunvald Györggyel; előbbi 2007. februárjában mondott le mandátumáról, utóbbi pedig 2006. szeptemberében.

Amikor saját magukról szavaztak

A képviselők az elmúlt négy évben háromszor is módosították nagy léptékben a saját tiszteletdíjukról, költségtérítésükről és kedvezményeikről szóló törvényt széleskörű egyetértéssel. Mindjárt a ciklus elején, 2006. májusában a "költségtakarékosság jegyében" csökkentették a tisztségviselői juttatásokat és egyszerűsítették a bizottsági rendszert, kimondták, hogy a képviselők nem utazhatnak ingyen közforgalmú tömegközlekedési eszközökön. (Ma egy képviselőnek egyébként 231.900 forint az alapdíja: a díj a mindenkori köztisztviselői alapilletmény hatszorosa, ez 2006-ban 220.800 forint, majd 2008. január elsejével emelkedett a mai szintre, akkor ugyanis emelkedett a köztisztviselői illetményalap.)

A képviselők másodszori nekifutásra - a Seres Mária féle népszavazás megelőzése érdekében - tavaly alkották meg azt a szabályt, amely szerint 2010. január 1-től az országgyűlési képviselők javadalmazása adóköteles, és megszűnt a képviselői költségtérítés. A jogszabály kimondta: az alapdíj és a bizottsági vagy országgyűlési tisztségért járó pótdíj mellett jövedelemnek minősül a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás is, amelyekből számlák alapján írhatók le a költségek.

A szabályok szerint, ha egy képviselő egyetlen számlát sem nyújt be, akkor teljes jövedelme adóköteles. Minden egyes képviselő saját maga dönthet úgy - mint a vállalkozók -, hogy nem gyűjt számlákat (ebben az esetben a bevételének 10  százalékát tekinti költségnek), vagy nyilatkozik év elején, hogy számlákat gyűjt, és becslést készít arról, hogy bevételének hány százalékát tudja elszámolni az év folyamán.

Népszerű lett a név szerinti szavazás

Ősszel úgy korrigálták a nyáron elfogadott törvényt, hogy rögzítették: a bizottsági  alelnöki szinten befagyasztják a választókerületi pótlékot. Ez utóbbi módosítást név szerinti szavazással fogadták el, és így közel tíz esetben kezdeményezték a ciklusban ilyen "típusú" voksolást - főként az ellenzék kérésére. A képviselők névsorban haladva egyenként közölték többek között, hogy milyen szavazatot adtak le az úgynevezett kórháztörvényről 2006. decemberében. Háromszor is szavaztak ezzel a módszerrel az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényről, amelyet végül nagyrészt visszavontak. Név szerint szavaztak a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről és legutóbb a párt- és kampányfinanszírozásról is.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo