Élettársak: sokan választják, de kevesen tudják, mivel jár

2018. március 28. szerda - 10:09 / piacesprofit.hu
  •    

Még mindig csak élettársak alig több mint egy százaléka szerepel a nyilvántartásban, előfordul, hogy az élettársak csak a hagyatéki tárgyaláson szembesülnek azzal, hogy végrendelet hiányában egy fillért sem örökölnek párjuk után, sőt akár a közös otthonukból is ki kell költözniük.

Egyre többen döntenek az élettársi kapcsolat mellett. A Központi Statisztikai Hivatal 2016 végén készített mikrocenzusa szerint a 2,7 millió magyar család csaknem 18 százalékát tették ki az élettársak, az ilyen párkapcsolatok száma meghaladta a 483 ezret. Ez 19 százalékkal több a 2011 véginél. Az élettársi kapcsolat népszerűségének egyik titka, hogy nem kell hozzá papír, mert létrejön magától a ténytől, hogy közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben élnek a felek.

Sokan mégsem tudják, hogy az élettársi kapcsolatot a törvény nem ismeri el a házassággal egyenértékűnek, még csak családjogi kapcsolatnak sem. Arról is kevesen hallottak, hogy az élettársak nem számítanak közeli hozzátartozónak, nem törvényes örökösei egymásnak és nem keletkezik közös vagyonuk – mondta dr. Tóth Ádám. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke szerint sokan csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, hogy végrendelet hiányában semmit sem kapnak a párjuk után, sőt az évekig közösen lakott lakáson még haszonélvezeti joguk sem lesz, ha az a másik fél tulajdona volt.

alacsonyabb lesz a nyugdíjunk, mint amennyit szeretnénk

Kép: Pixabay

Nem igaz az a köztudatban lévő tévhit sem, hogy bizonyos idő (például 15 év) után örökölnek egymás után az élettársak. Ha a felek nem kötnek élettársi vagyonjogi szerződést, nemcsak a szétválás után, hanem az egyik fél halálát követően is előfordulhat, hogy évekig elhúzódó peres eljárás során kell bizonyítaniuk, mennyi jár nekik az ingatlanokból és ingóságokból (például a számlán elhelyezett pénzből), és mi illeti meg a másik felet vagy az örökösöket.

Ezek a problémák azonban könnyen orvosolhatók, ha az élettársak – ügyvéd vagy közjegyző előtt – végrendelkeznek egymás javára, illetve élettársi vagyonjogi szerződés keretében rendezik a vagyoni viszonyaikat. Emellett az élettársaknak sok esetben szükséges és célszerű közjegyzőnél élettársi nyilatkozatot tenniük arról, mióta áll fenn köztük a kapcsolat. Fontos lehet ez a dokumentum párjuk elhalálozásakor, nélkülözhetetlen bizonyos szociális juttatások és kedvezmények – például munkahelyi támogatás, önkormányzattól lakbér-könnyítés – igénylésekor, de lombikprogramban sem vehetnek részt enélkül.

Mit tegyünk, ha nem akarunk örökölni?
Több okból is előfordulhat, hogy valaki nem szeretne örökölni. Ilyenkor többféle lehetőség is van annak megoldására, hogy az illető ne örököljön az örökhagyó után. Az egyik lehetőség az öröklésről való lemondás. Míg a másik gyakran alkalmazott út az örökség visszautasításának lehetősége. Miként lehet lemondani az öröklésről? Mi a lemondás jogi hatása? Mi a különbség az örökség visszautasításához képest? Szakértőnk segít!

Mivel nem számítanak közeli hozzátartozónak, ahhoz is kellhet ez a közokirat, hogy a kórházban kezelt párjuk állapotáról felvilágosítást kapjanak, szükség esetén pedig dönthessenek a kezeléséről.  Az élettársi kapcsolat bizonyítását megkönnyítheti az is, ha a felek kérik az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló közös nyilatkozatuk bejegyzését a közjegyzők által vezetett közhiteles Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába (ÉNYNY).

Az ily módon rögzített élettársi kapcsolatok száma még mindig alacsony, annak ellenére, hogy az elmúlt években folyamatos növekedés tapasztalható ezen a téren. A MOKK adatai szerint az ÉNYNY 2010. januári bevezetésétől 2017 végéig 7410 élettárs nyilatkozott arról, hogy élettársi kapcsolatban él párjával. A növekedést mutatja az is, hogy míg e nyilatkozatok száma 2014-ben még csak 761 volt, 2017-ben már 1043 pár tartotta fontosnak, hogy regisztráltassa magát a közjegyzők által vezetett elektronikus nyilvántartásban. Az élettársaknak érdemes azt is nyilvántartásba vetetni, ha már nem élnek együtt. Ennek tényét 2010-2016 között 616-an rögzíttették. A tendencia itt is emelkedő: 2015-ben 78-an, 2016-ban 109-en, 2017-ben pedig 143-an nyilatkoztak arról, hogy már nem áll fenn köztük az élettársi kapcsolat. Ennek a ténynek későbbi jogviták megelőzése szempontjából lehet jelentősége, amikor papírral kell igazolni, hogy a felek között megszűnt az élettársi kapcsolat.

Az idei év elejétől az élettársak szétválásukkor már közjegyző előtti egyezségi eljárás kertében is megállapodhatnak a vagyon felosztásáról, és így elkerülhetik a később felmerülő jogvitákat, mert a közjegyző által készített egyezség a bírósági döntéssel azonos hatályú, azt később perben nem lehet vitássá tenni.

Osztozkodás a hagyatékon – mire szolgál az osztályos egyezség?
Ha az elhunyt személy után egy örökös marad, akkor egyszerű a helyzet, hiszen ő egyedül örökli az hagyatékot. Azonban sok esetben több örököse van az elhunytnak, akik között valamilyen módon fel kell osztani a hagyatéki vagyont. Hogyan történik a hagyaték felosztása és köthetnek-e az örökösök ebben a kérdésben egyezséget?

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor