Elérheti célját a legújabb bírságolási rendszer

Dulin Jenő közlekedéspszichológus szerint a gyorshajtásért kiróható bírság szabályainak változása a büntetések differenciálása miatt kedvezően hathat a sofőrök magatartására.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A közlekedéspszichológust arról kérdezte az MTI, csökkenhet-e a gyorshajtók száma a május elsején bevezetett új bírságolási szabályok hatására. A módosítás értelmében péntektől nem a sebességtúllépés százalékos, hanem kilométer/órában megadott mértékétől függ, milyen összegű bírságra számíthat a járművezető. Korábban, ha például valaki 30 százalékkal túllépte a megengedett sebességet, akkor kiszabták, hogy mennyit kell fizetnie. Akik beleestek ebbe a kategóriába, azok mindannyian ugyanannyit fizettek. A büntetés most differenciálttá vált, amit a közlekedéspszichológus igazságos és jó dolognak tart annak nevelő célzata miatt. Szerinte az új szabályozásnak az a célja, hogy a tisztességesen közlekedőket megerősítse, előnyben részesítse, a renitens közlekedőket pedig erősen figyelmeztesse.

Arra a kérdésre, hogy a módosítás elindíthat-e valamilyen pozitív változást a sofőrök magatartásában, Dulin Jenő azt felelte: az emberek pszichikus működése nagyon különböző, de szerinte igen. A felelőtlen, nemtörődöm közlekedőkre nem - akik szerinte 4-5 százalékot tesznek ki -, a többségre azonban jó hatással lehet. Általában véve azonban nem elég annyit mondani, hogy holnaptól megváltozik egy KRESZ-szabály, hanem nagyobb figyelmet kell fordítani a változás okainak bemutatására és az emberek felkészítésére. Jelentős változás szerinte a közlekedési morálban ennek hatására érhető el.

Alapból rossz a sofőrök mentalitása, de a KRESZ is

Dulin Jenő szerint a magyar sofőrök mentalitása az oka annak, hogy a sebességkorlátozó táblákon a megengedett sebességet tüntetik fel és nem a bírsághatárt (tehát 150 kilométer/óra helyett 130-at). Szerinte, ha Magyarországon kiírják, hogy az autópályán 130 kilométer/órával lehet menni, akkor mennek 150-nel. Ha pedig kiírnák, hogy 150-nel lehet menni, akkor azt is túllépnék.

A közlekedéspszichológus kitért arra is, hogy nem tartja megfelelőnek a hatályos közlekedési szabályrendszert. Szerinte a KRESZ egy "agyonfoltozott rossz szabály", amely helyett egy új, rövidebb és közérthetőbb, alaposan átgondolt szabályt kéne megalkotni.

Mikor és hogyan büntetnek?

Május elsejétől óránkénti 50 kilométeres megengedett sebességig 15-25 kilométeres túllépés után kell fizetni 30 ezer forintot. Így akkor, ha az adott útszakaszon óránként 50 kilométeres a megengedett sebesség, csekket a 65-tel vagy annál gyorsabban haladók kapnak. Ha a megengedett sebesség óránként 50 és 100 kilométer közötti, szintén 15 km/óra a tűréshatár, tehát 90-es táblánál a 105 km/óra sebességgel vagy annál gyorsabban hajtókat büntetik. A 100 km/óra sebességhatár fölötti kategóriában 20 km/órára nő a tűréshatár. Autópályán, ahol óránként 130 kilométeres a megengedett legnagyobb sebesség, 150-től büntetnek; 300 ezer forintról szóló csekket a 240-nel vagy annál gyorsabban közlekedők kapnak.

Az eddigi rendelet szerint 50 km/óra sebességig 30 százalékos túllépés után (vagyis 65 km/óra felett) kellett fizetni 30 ezer forintot, 300 ezer forintot pedig a 126 km/óra sebességet meghaladóknak számláztak ki. Az 51 és 100 kilométeres sebességhatár között 20 százalékos túllépéstől büntették a gyorshajtást, tehát 90-es táblánál 108-tól szabtak ki büntetést. 100 kilométer/óra megengedett sebesség fölött a tűréshatár 10 százalék volt; autópályán a 130 helyett 143-mal vagy annál gyorsabban hajtók kaptak csekket, a 300 ezer forintos bírságot pedig 261 kilométeres óránkénti sebesség esetén rótták ki.

A módosításokat a május 2-tól indult eljárásokban kell alkalmazni, ami egyben azt is jelenti, hogy nem az elkövetés, hanem az eljárás megindításának időpontja számít majd. Előfordulhat tehát, hogy egy áprilisban elkövetett szabálysértést a májusban indult eljárásban már az új szabályok szerint bírálnak el.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo