Egyre nyitottabbak a magyarok a külföldi munkavállalás iránt, és egyre több csaló építi erre „karrierjét". Míg régebben sokat lehetett találkozni a „külföldi szexmentes munkáért" több ezer eurós fizetést ígérő hirdetések áldozatairól szóló hírekkel, mostanában többnyire az egyszerű kétkezi vagy szakipari munkavállalásra jelentkezőkre specializálják magukat csaló hirdetők - közölte a jobinfo.hu álláspiaci portál. (Az átlagnál jobban nyitottak a magyarok a külföldi munkavállalásra, az országon belül azonban kevésbé költöznénk egy-egy jobb állásért. Nincs már valódi határkerítés, ami gátat szabna az ország elhagyására)
A hirdetésekben főként angol és német nyelvterületre keresnek munkavállalókat, majd a telefonos vagy személyes megbeszélésen 40-70 ezer forint körüli összeg befizetését kérik, hogy a kiutazást vagy a szállás előlegét rendezni tudják - amiről akár (hamis) számlát is kiállítanak. Aztán amikor elérkezik az utazás ideje, a megbeszélt helyen nem áll busz, a kontaktszemély pedig többé nem érhető el. Az is előfordul, hogy az illető már kiutazik, s ott döbben rá, hogy cserbenhagyták.
„Sokszor pont a legszegényebb, tartósan munkanélküli, szakképzetlen és kevésbé dörzsölt munkavállalókat csapják be az álmunkát kínáló szélhámosok. A szerencsétlen sorsú munkavállalók számos esetben a kiutazást is kölcsönből fizetik be, aztán a végén nemhogy munka és remek jövedelem nincs, de még további adósságot is felhalmoznak. Fontos tisztában lenni azzal, hogy a munkaközvetítőknek - legyen szó akár belföldi, akár külföldi állásajánlatról - mindig a munkáltató fizet " - mondta Kristók Balázs, a Jobinfo.hu állásportál vezetője
Gyakorlati tanácsok - Mire figyeljünk
Amennyiben mégis kérik tőlünk járulékos költségek kifizetését (pl. utazás vagy szállás), azt csak a helyszínen vagy kizárólag jegy ellenében fizessük ki. Mivel az ilyen hirdetésekben a csalók nem említik az előleget, ezért nehéz kiszűrni őket, így az állásszemléző oldal a Hogyan kell külföldön munkát vállalni? (címmel útmutatót adott ki az ilyen típusú visszaélések elkerülésére.
A legfontosabb, hogy amennyiben a hirdetés túlságosan is „jól hangzik", legyünk nagyon körültekintőek. Próbáljuk leinformálni a hirdetést feladó céget, ne adjuk át úti okmányainkat (inkább fénymásoljuk le őket), ne induljunk útra legalább alap szintű nyelvtudás nélkül, és legyen nálunk készpénz, ha valami történne.
Nem fenékig tejfel
A külföldi munkavállalás sokszor még akkor sem váltja be a hozzá fűzött reményeket, amikor a munkavállaló nem válik csalók áldozatává, legalábbis ez az egyik tanulsága a Gallup által készített friss felmérésének, amelynek eredménye szerint a bevándorlók lényegesen rosszabbnak ítélik meg helyzetüket és kilátásaikat, mint a fogadó ország munkavállalói. A felmérés során 6,6 pontosra értékelték élethelyzetüket a 15 európai uniós országban azok a megkérdezettek, akik a felmérés helyszínéül szolgáló országokban születtek és élnek.
Velük szemben a bevándorlók 6 pont körüli értéket értek el azon a tízfokú skálán, ahol a tíz pont az elképzelhető legjobb életminőséget, a 0 pedig a legrosszabbat jelöli. A kutatási eredmény érdekessége, hogy az életminőség értékelésében nem játszik jelentős szerepet az, hogy a bevándorlók milyen régóta élnek választott hazájukban. Az újonnan jövők, vagyis azok körében, akik öt éven belül vándoroltak be a vizsgált országokba 5,9, az öt évnél hosszabb ideje ott élők esetében 6 pontos átlagot mértek a kutatók.
A Gallup kutatói az életminőségre vonatkozó skálát számos faktor, köztük a lakhatás, munkahely, családi, házastársi kapcsolatok, egészségügyi állapotra vonatkozó faktorok alapján állították össze. A szakértők szerint az életminőség érzékelése általában a magasabb jövedelmi szinttel párhuzamosan javul, az adatok mégis azt mutatják, a hosszabb ideje beköltözött bevándorlók nem érzik jobbnak életüket újonnan jövő társaiknál, pedig anyagi helyzetüket jobbra értékelik náluk. Az újonnan jövők 14, a "régiek" 20 százaléka elégedett jövedelmével. A Gallup szerint az adatok azt mutatják, hogy minél régebb óta él valaki egy adott országban, annál magasabb jövedelemre tehet szert.
A két csoport közel azonos elégedetlenségét magyarázza viszont, hogy a helyben születettek jobb körülményekről számolnak be: esetükben 38 százalékos a jövedelmükkel elégedett válaszadók aránya. A helyiek körében ráadásul többen vannak, akik elégedettek életszínvonalukkal, és kevesebben azok, akik munkanélküliek vagy alulfoglalkoztatottak. Az adatok arra is rámutatnak, hogy az emocionális jólét is magasabb arányú a helyiek körében. Az újonnan érkezők körében vannak a legtöbben, akik a lekérdezést megelőzően aggodalmat, szomorúságot, haragot éreztek. A negatív érzeteket tapasztalók aránya a régebben beköltözők között alacsonyabb ugyan, de esetükben is magasabb, mint a bennszülöttek között.
A Gallup kutatása 25 ezer, 15 évnél idősebb válaszadó bevonásával Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Hollandiában, Írországban, Luxembourgban, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban, Svédországban és az Egyesült Királyságban készült.
Az Európai Unió lakosságának mintegy 6,5%-a külföldi származású, többségük az EU-n kívülről érkezett. A migráció egyike az uniós polgárokat legjobban foglalkoztató kérdéseknek, a lakosság 20%-át aggasztja a bevándorlás. Az EU-ban már formálódik a közös bevándorláspolitika, a magyar kormánynak viszont nincs migrációs stratégiája, pedig a társadalom elöregedéséből fakadó gazdasági problémákat az aktív munkaerő beáramlása ellensúlyozhatna.
