Hónapok óta küzdünk a sötéttel és hideggel, rég elfelejtettük már a karácsonyt is, és mostanra nincs más, csak a téli depresszió, pedig messze még az igazi tavasz. Természetes, mondjuk sokszor, hiszen ki lenne energikus, amikor napfelkelte előtt indulunk el otthonról, és naplemente után érünk haza, és minden energiánk arra megy el, hogy megküzdjünk a hideggel. Pedig nem mindenről a természet tehet. Valójában magunk ellen (is) dolgozunk téli szokásainkkal.

Pótoljuk a D-vitamint!

Nem kívánjuk a friss zöldséget és gyümölcsöt, pedig a modern szállítási és tárolási megoldásokkal ma már szinte minden elérhető, ha pedig muszáj is valamiért kidugni az orrunkat a meleg szobából, igyekszünk minél előbb ismét zárt helyre jutni, így még a kevéske napfénnyel sem nagyon találkozunk. Így pedig számos fontos vitaminból komoly hiányt halmozhatunk fel.

A téli depressziót kutatók szerint a rosszkedv nem jellemző például Izlandon – pedig ott aztán tényleg tudják mi a hideg és sötét. Hogy miért? Mert halban – és így ómega–3 zsírsavakban is – gazdag étrendjüknek köszönhetően nem szenvednek súlyos D-vitamin-hiányban. Az úgynevezett napfényvitamin hiánya egyébként az egyik legkomolyabb népegészségügyi probléma ma Magyarországon, a magyarok több mint kétharmada szenved tőle tél végére a Magyar Osteoporosis és Osteoarthrológiai Társaság adatai szerint. Pedig a kutatások szerint a depresszió mellett ennek a cukorbetegség, szív- és érrendszeri, sőt daganatos betegségek kialakulásának megelőzésében is fontos szerepe van, de az influenza elleni védekezésben is segít.

A súlyos, cukorban és szénhidrátban gazdag „téli” étkek amellett, hogy sok esetben nem tartalmazzák a szükséges vitaminokat és ásványi anyagokat, arra kényszerítik a szervezetet, hogy B-vitamin-forrásait – ezt a szintén jól bevált hangulatjavítót – a szénhidrátok lebontására használja fel ahelyett, hogy részt venne a szerotonin (más néven örömhormon) termelésében. Tény, hogy a magas szénhidráttartalmú ételek is elősegítik a szerotonin termelődését a szervezetben, tehát rövid távon tényleg segítenek a rossz hangulat leküzdésében. Hosszú távon viszont elhízáshoz vezetnek, nem érdemes hát bedőlni nekik. Szerotoninra viszont szükség van, hiszen a kutatások szerint a kognitív működések széles skálájára hat a hangulattól a döntéshozatalon és a társas viselkedésen keresztül az impulzivitásig.

A mosoly hatalma

Egy friss tanulmányban a kutatók a szerotonin-termelést és -működést a D-vitaminnal és az ómega–3 zsírsavakkal hozzák kapcsolatba, és azt sugallják, hogy ezek segítik az agy működését, és hatással vannak a viselkedésre.

A tél végi fáradtság mögött hormonális változások is vannak. A kevés fény miatt a tobozmirigy több melatonin hormont termel, ami az alvásszükségletet szabályozza. A másik felelős az élénkítő szerotonin, amelynek termelését éppen a fény váltja ki. Utóbbinak lényeges szerepe van a szorongás csökkentésében, valamint a hangulat- és aktivitásszabályozásban. A tavaszi napfény előbb-utóbb majd helyreállítja a hormonszintet, addig viszont, amíg be nem áll az egyensúly, a szervezetben még a sötét hónapokban felhalmozott melatonin van túlsúlyban. Vagyis még márciusban is megmaradhat a fáradtság érzése.

Kép:Pixabay

Tanulmányok kimutatták, hogy az egyszerű mosolygás is szerotoninszintet emel, de azért nem pótolható minden ennyire könnyedén. A téli időszakban a különböző vitaminkészítmények nagy segítséget nyújthatnak a szükséges anyagok pótlásában, de a megfelelő vitamin-, ásványianyag- és nyomelem-bevitelt kizárólag tablettákkal nem lehet megoldani. Muszáj, hogy tudatos táplálkozással és életmóddal segítsük a szervezetünket.

Bár télen még a zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalma is jóval alacsonyabb, ám ezek legalább természetes mikrotápanyagok, ráadásul a nyers élelmiszer azokat az enzimeket is tartalmazza, amelyek gyorsítják, segítik a beépülést. A tudatos, egészséges táplálkozást tehát ne próbáljuk „megúszni”!

Ilyenkor több a konfliktus

A mostanában gyakori szeszélyes frontok is megterhelhetik a szervezetet. Az ereknek például alkalmazkodniuk kell a hirtelen melegebb napokhoz: ilyenkor kitágulnak, ami oka lehet az alacsonyabb vérnyomásnak. A légkörben keveredő hideg és a meleg levegő is hatással van a vegetatív idegrendszerre. Főleg a melegfront okozhat fáradtságérzetet, levertséget, végeredményben a koncentráció csökkenését.

A testi-lelki egyensúly helyreállításában nagyon fontos szerepe van a levegő, a víz és a fény erejének. A megfelelő összetételű, úgynevezett tiszta levegő már évezredek óta a legjobb gyógymódok egyike mind a keleti, mind a nyugati kultúrákban. A mozgás pedig, miközben a sejteket oxigénhez juttatja, abban is segít, hogy a szervezetünkben felhalmozódott méreg- és salakanyagok távozzanak.

A körültekintő táplálkozás mellett tehát a mindennapi rutinnal is segíthetünk szervezetünknek, hogy mielőbb leküzdje a fáradtságérzetet. A reggeli skótzuhany – a meleg és hideg víz váltakozása – is élénkíti a vérkeringést, fokozza a szervezet tűrőképességét. A „klasszikus” váltózuhany 2–15 percig tart, mindig meleg, 35–40 Celsius-fok közötti erős vízsugárral kezdődik, és hideg, 16–18 fokos vízsugárral kell befejezni.

Jótékony hatású a mindennapi, a szabadban eltöltött legalább fél óra, lehetőleg akkor, amikor süt a nap. Akár munkába menet is beiktathatjuk a sétát, hogy a természet kora tavaszi energiáit kihasználjuk, és jókedvűen érkezzünk. A fáradékony, „ballábbal kelős” időszakban ugyanis a toleranciaküszöb is lejjebb kerül, a szellemi teljesítőképesség visszaesik, amitől ingerlékenyebb lehet a beosztott és a főnök is. Ilyenkor kevesebb is elég ahhoz, hogy konfliktushelyzet alakuljon ki.

A munkahelyi stressz pedig könnyen nyomot hagy az otthoni kapcsolatokon, de az állítás fordítva is igaz. A házi konfliktusok is visszakerülnek a munkahelyre, ami rontja a munkavégzés hatékonyságát, csökkenti a teljesítményt. Éppen ezért a sikeres konfliktuskezelés a testi-lelki fáradtság időszakában nagyon fontos lehet.