Egy biztosítási ügy margójára, avagy ki hamisít okiratot

Olykor a legjobb szándék mellett is kerülhetünk kellemetlen jogi szituációba. Tanulságos történet szakértőnktől arra vonatkozóan, hogy megéri figyelni!

Kép: Pixabay

Egy közlekedési baleset alkalmával „A”, aki a járművet vezette karambolozott „C”-vel. „A” mellett ült a járműben „B”, aki a jármű tulajdonosa volt. „A” a helyszínen elismerte a felelősségét, azonban a kárbejelentőn ez nem lett feltüntetve, és a kárbejelentőt a jármű tulajdonosa töltötte ki. „C” jóhiszeműen a biztosítóhoz fordult, ahol nyilatkoztatták „B”-t, hogy elismeri-e a felelősségét, aki ezt nem tette meg. Ekkor kezdődtek az egyeztetések, amelyek azzal zárultak, hogy a felelősség továbbra sem lett elismerve.

Ekkor „C” ügyvédhez fordult, aki magánokirat-hamisítás miatt büntető feljelentést tett, és itt jön a csavar. A rendőrség megindította a büntetőeljárást magánokirat-hamisítás miatt a károsult és vétlen „C” ellen, mondván a büntető törvénykönyv szerint nem az hamisítja az okiratot, aki azt ténylegesen hamisítja, hanem az, aki azt felhasználja, és „C”, aki „B” gépjármű-felelősségbiztosítása terhére akarta a kárügyét rendezni, felhasználta a biztosítónál a hamisított okiratot.

Ekkor egy néhány hónapig úgy tűnt, hogy a károsultat ítélik el bűnösként, sőt még a kára sem térül meg. „C” ügyvédje el volt keseredve, hiszen nemhogy megoldotta volna az ügyet, rontott ügyfele helyzetén, annak ellenére, hogy a legjobb lelkiismerete szerint és szándékkal járt el.

Közben szabálysértési feljelentést tett „A” ellen, akit a rendőrség megbírságolt, és megállapította a vétkességét.

Ez a határozat már elegendő volt a biztosítónak, és rendezte „C” kárügyét. Időközben a nyomozóhatóság is felismerte a helyzet visszásságát, és végül ejtették a vádat „C” ellen. Azonban az ügy túlmutat „C” kálváriáján, és az eljáró ügyvéd háborgó lelkiismeretén. Lássuk, hogy szól a büntető törvénykönyv:

„276. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Vagyis nem az a hamisító, aki az okiratot meghamisítja, hanem aki felhasználja. 2013. július 1. óta új büntető törvénykönyvünk van, mely a következőképpen rendelkezik:

„345. § Aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú magánokiratot felhasznál, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Vagyis a szöveg nem változott. Viszont valami változott, az pedig a bűncselekmény elnevezése. A bűncselekmény új neve: Hamis magánokirat felhasználása. Vagyis a jogalkotó észlelte a cím és a tartalom közötti korábbi ellentétet.

Tehát az lehetne a konklúzió, hogy magánokiratot lehet büntetlenül hamisítani, de felhasználni nem. Más kérdés, hogy a nyomozóhatóság az okirat készítőjének a szerepét, hogyan fogja értékelni a büntetőeljárás során, ugyanis bűnsegédként még büntethetővé válhat ő is.

Sajnos sem az új törvény, sem a régi törvény nem mond arról semmit, hogy aki jóhiszemű, mint esetünkben „C” volt, azzal szemben mi várható. Bár, mint ahogy a jogesetből is látható, nem büntették „C”-t.

Mégis felvetődik annak a kérdése, hogy mi volt a jogalkotó szándéka ezzel a törvényi rendelkezéssel, mi történik azzal, aki nem tud arról, hogy hamis okiratot használ fel, hiszen nem szoktunk írásszakértőt kérni minden egyes irathoz, ami a kezünkbe kerül.

A javaslatom az az ilyen esetekre, hogy mindig kellő körültekintéssel kell eljárni, amikor az ügy számunkra jogilag bonyolultnak tűnik. Bátran forduljunk ügyvédhez, kérjük ki egy ilyen helyzetekben jártas szakértő véleményét, hogy ő mit javasol, és csak a vele lefolytatott konzultációt követően döntsünk.

Tudom, hogy ennek az újságnak az olvasói ritkán találkoznak büntetőjoghoz köthető cikkekkel. Én most mégis egy ilyen témát választottam, ugyanis a büntetőjog és a gazdaság, vállalkozások összekapcsolódhatnak. Ezért lehet ez a cikk tanulságos még azoknak is, akik valószínűleg ilyen helyzetbe soha nem fognak kerülni.

Dr. Illés Zsolt ügyvéd

 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo