Dobbantana a diákok fele

2016. június 13. hétfő - 18:42 / piacesprofit.hu
  •    

A magyar diákok – nappali tagozatos felsőoktatásban tanuló hallgatók – 45 százaléka tervez külföldi munkavállalást, a budapesti diákok között pedig 60 százalék az arányuk. Az aktív keresők mindössze 29 százaléka érzi úgy, hogy megbecsülik a munkahelyén.

mobilisabbak a fiatalok

Kép: PP

A fiatalok elégedettségét és jövőbeli várakozásait, többek között a lakhatással, munkával, előrelépési lehetőségekkel, oktatással, családdal kapcsolatban vizsgáló K&H fiatalok jóléti indexe adatai szerint az oktatási rendszerről a megkérdezett diákok – nappali tagozatos felsőoktatásban tanuló hallgatók – többsége, 39 százaléka volt negatív véleménnyel. Az elégedetlenek aránya jelentősen nőtt, a múlt év utolsó negyedévében csak a diákok 22 százaléka tartozott ebbe a körbe. Az oktatási rendszerrel mindössze minden harmadik diák, azaz 30 százalék volt elégedett. Az állásban lévő fiataloknak pedig 53 százaléka mondott negatív véleményt az oktatási rendszerről.

Irány külföld

A kutatásból kiderült, hogy a fiatalok többsége, 70 százalék beszél valamilyen idegen nyelven, és 38 százaléknak van legalább egy középfokú nyelvvizsgája. A különbség a fővárosi és a kisvárosi fiatalok között nyelvtudás szempontjából jelentős: míg a budapestiek 85 százalékának van legalább egy középfokú nyelvvizsgája, a kisvárosi fiatalok között ez az arány már csak 58 százalék.

A külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége népszerű a fiatalok táborában. A diákok 27 százaléka tervezi, hogy egy ideig külföldön tanulna, a külföldi munkavállalás lehetősége pedig 45 százaléknál szerepel a tervek között, a budapesti diákok esetében pedig 60 százalék fontolgatja. A felmérés szerint a diákok inkább vágynak külföldön dolgozni: az aktív dolgozók körében csak 30 százaléknak vannak ilyen tervei.

A multik tartják itthon a fiatalokat
A szolgáltató központok virágzásának köszönhetően a teljes ágazat vonzerejének további erősödése várható, miközben a Randstad felmérése szerint már 2015-ben is ez volt a legvonzóbb szektor a munkavállalók körében. A fiatalok itthon tartásában – akiknek a magas fizetés mellett a kínált karrierlehetőség is fontos döntési szempont egy állás megpályázásakor – jelenleg ez az egyetlen versenyképes iparág. A legnagyobb problémájuk viszont, hogy kevés a megfelelő potenciális jelölt – mert nyelvtudás itthon is kéne.

Optimistábbak a diákok

A diákok a munkavállalási esélyeket, a jelenlegi feladataikat is pozitívabban látják, mint az aktív keresők. A diákok több mint fele mondta azt, hogy érdekli, amit tanul, míg az aktív dolgozóknak csak 41 százaléka érdekli és szereti végezni a munkáját. A diákok 39 százaléka, míg az aktív dolgozók esetében már 54 százalék fél attól, hogy nem találna munkát.

A munkahelyen az előző negyedévhez képest kevesebben, mindössze 29 százalék érzi magát megbecsültnek, és ez is leginkább megyeszékhelyeken élőkre jellemző. Hasonlóképpen a munkahelyi előrelépési lehetőségekről az aktív dolgozók mindössze 23 százaléka vélekedik pozitívan, kedvező véleménnyel pedig leginkább a nyugat-magyarországi és a megyeszékhelyeken élők voltak. Azonban a munkahelyét a válaszadók több mint fele stabilnak érzi.

A kutatásból az is kiderül, hogy a munka és a magánélet összehangolása az aktív dolgozók 29 százalékának okoz gondot. A munka területén 41 százalék kismértékű, 15 százalék pedig nagyobb mértékű javulásra számít a jövőben.

Tartsuk itthon a dolgozókat!
Míg néhány éve a magyarországi vállalatok arra panaszkodtak, hogy a magyar munkaerő röghöz kötött, és még egyik városból a másikba sem könnyű elcsábítani, mára kifejezetten mobilakká váltak a magyarok. Szakképzettek és friss diplomások egyaránt tőlünk nyugatabbra keresik a boldogulást. Anélkül, hogy kísérletet tennénk arra, hogy bebizonyítsuk, hogy a KSH adata – amely szerint 2013-ban 350 ezer körül voltak az országot elhagyók – súlyosan alulbecsüli a kivándorlók valós nagyságát, a magyarországi kisebb és nagyobb cégek egybehangzó véleménye alapján kijelenthetjük: egyre nagyobb a gond a hazai munkaerőpiacon. A jól képzett munkaerő hiánya lassan a vállalkozások versenyképességét és így az ország gazdasági növekedését befolyásolja.