A különbség a PPP és az MPP között nem csupán egyetlen betű, hanem annál sokkal több: az utóbbi esetében nem történik meg a vagyon átruházása a közszféra és a magánszféra között. Ezt a „másságot" is megtanulni kénytelen Budapest lakossága, mivel a public-private partnership finanszírozási konstrukciót újabban igen hangosan szokás gyűlölni, ezért az MPP-t - nem politikai tartalmú rövidítés - gyanakodva fogadják. A magyar fővárosban mindenki szeme láttára jött létre ennek a kockázatokat, bevételeket megosztó pénzügyi eljárásnak az első gyümölcse: a Duna pesti partján, átellenben a Gellért szállóval, szomszédságában a Szabadság hídnak és a Corvinus Egyetemnek elkészült a CET (Central European Time) nevet viselő, valóban különleges építmény. Abban az értelemben mindenképpen a végére értek a beruházásnak, hogy már valóban csak a befejező munkálatok utolsó - főleg engedélyfüggő - részletei vannak hátra, s így végleg csak az emlékei maradnak meg az „előd" raktáraknak, hiszen, bár sokak által vitatott építészeti megoldással, teljesen új funkciót kapó alkotás uralhatja a rakpartot.
A hivatal nem jelent meg
A tavaly kétszer is elhalasztott átadást az idén egy késő tavaszi avatás követheti, bár a január végi állapotok az új dátumokat is némiképp bizonytalanná teszik: az ingatlanfejlesztő, építtető vállalkozás és a Főpolgármesteri Hivatal - voltaképpen a két fő tulajdonos - látszólag újult erővel folytatja jó ideje megkezdett háborúját. Ennek volt az aktuális eseménye az a január 28-i, rendkívülinek kikiáltott sajtótájékoztató, amelyre a meghívókat a Porto Investment Hungary Kft. és a projektben érdekelt többi vállalkozás küldte szét, s amely invitálás még tartalmazta a rendezvényen meg nem jelent dr. Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes nevét is. Így csak a látvány és az önkormányzatnak tulajdonított vádak írott és szóban is elhangzott visszautasításai fogadták a sajtó képviselőit, az utóbbiak között szerepelt a PPP-hez képest eltérő finanszírozási konstrukciónak az ismertetése, vagy például az, hogy a beruházás olyan 8,5 milliárd forintos invesztíciót jelent, amilyet a főváros vagyongyarapodásként könyvelhet el pénzügyi értelemben is. Ez az összeg volt a sajtótájékoztatón többször is elhangzott, mellyel a Főpolgármesteri Hivatal korábbi egyik vádját, a tervezettnél drágább építést kívánta a Porto valótlannak feltüntetni. (Egyes hírek szerint több milliárdos kiadástöbblettel „zárnak" a CET fejlesztői.)
A beruházást - az ügyletet - az fogja drágítani az elkövetkezendőkben, hogy a késlekedő közműszerződés a ténylegesen befejezést odázhatja el, hiszen amíg nincs ilyen közgyűlési engedély, addig nem kaphat a működéshez villamos áramot és - bár hőszivattyús megoldást alkalmazva fűtenek majd - földgázt, s így a leendő bérlők nem költözhetnek be az épületbe, végső soron nem termel bevételt, csak kiadást a CET. Hogy kinek is? A Porto mellett a vegyes hasznosításban érdekelt másik szereplőnek, a Fővárosi Közgyűlésnek, amelyik - a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint - újabban kifogásolja partnere offshore jellegét is. Az ellenérv szerint a máltai - azaz uniós és mint ilyen, nem adóparadicsom ország - tulajdonosi cégbejegyzés mellett kézzel fogható valóság volt a sajtótájékoztatón is tetten érhető John M. Benford, akié a pakettek igen nagy része, illetve egy magyar magánszemély, a szintén az újságírók elé állt Márton Imre is arról ismerszik meg, hogy befektetett a CET-et megvalósító vállalkozásba.
80 százalékban kiadva
A vegyes hasznosítás egyik különlegessége az, hogy az épületben - amint egy bevásárlóközpontban - üzleteket, szolgáltatásokat működtető vállalatokkal nem az ingatlanfejlesztő, hasznosító, hanem a közgyűlés köt szerződést. A CET-projekt egészére vonatkozó, a magán- és a közszféra között létrejött megállapodás azt is előírja, hogy a bérletesektől akár befolyik pénz, akár nem, a Porto köteles az épületet üzemeltetni, illetve az önkormányzatnak meghatározott összeget fizetni. A kockázat legjavát eleve átvállalják az önkormányzattól, s még a kulturális rendezvényekre sem kell közpénzeket költeni.
A CET alapvetően egyedi megoldásokkal érkező kereskedelmi szolgáltatásoknak lesz az otthona. Az üzemeltetők szerint a minőségi kínálattal és az árszínvonallal a plázák fölé helyezhetik magukat, de nem fognak konkurálni az Andrássy úttal, a Fashion Street kereskedéseivel. A Porto sajtótájékoztatót tartó munkatársai szerint éppen e napokban 12 leendő bérlő készül szerződést aláírni a Főpolgármesteri Hivatal illetékeseivel, s így már 80 százalékban gazdára találhatnak a CET üzlethelyiségei. Ez azt is jelenti, hogy megoldották azt a szokatlan problémát is, melyet egy rendelet szerint be kellett tartaniuk a bérlőknek, azaz pályáztak. Ebben az az érdekesség, hogy kizárólag egyedit kínáló, a nemzetközi vendéglátásban, üzleti életben egyedinek számító cégek a „versenyzők", s így összemérhetetlenek. Amiben viszont összemérhetően cselekedtek és cselekszenek, az a megszerzési díj leperkálása, a közgyűlés számlájára már a nyitás előtt át kell utalniuk az ilyen pántlikával ellátott pénzt.
