Brutálisan olcsó a terrorizmus

2017. december 09. szombat - 18:04 / Kriston László
  •    

A pénzmosás elleni törvények az EU-ban és másutt ugyan megnehezítették a terroristák finanszírozását, de az öngyilkos merényletekhez nem kellenek nagy anyagi erőforrások.

Novemberben hozták nyilvánosságra a 2017-es Globális Terrorizmus Indexet. Igen, ilyen is van. Az Institute Economics & Peace (Gazdaság és Béke Intézete) adja ki.

Íme néhány érdekes statisztika a jelentésből:

  • 2016-ban már második éve csökkent a terrorizmus okozta halálesetek száma. Legalábbis globálisan.
  • A fejlődő országokban azonban nőtt az áldozatok száma.
  • Az ISIL volt a leggazdagabb terroristacsoport. Éves bevétele 2015-ben tetőzött, akkor elérte a 2 milliárd dollárt, ami egy-egy kisebb ország GDP-jének is megfelel.
  • 2016-tól kezdődően azonban a 68 országból álló fegyveres koalíció megsemmisítő hatású támadást végzett az ISIL 2600 olajkitermelő, -tároló, -elosztó helyén, főként Irakban és Szíriában, amitől jelentősen megcsappant a csoport bevétele, mivel annak közel fele származott korábban olajeladásokból.
  • „Fénykorában” az ISIL napi 75 000 hordó olaj kitermelése felett diszponált, amivel napi 1,3 millió dollárnyi bevételre tett szert.
  • Az ISIL bevétele 2015-ben havi 81 millió dollár volt, ám 2017-ben már csak 16 millióra tudott szert tenni havonta.
A Facebook után a Google is felveszi a harcot a szélsőséges bejegyzésekkel szemben
A Facebook után a Google is felveszi a harcot a világhálón a szélsőséges, vagy a terrorizmushoz köthető tartalmak ellen, ezek minél gyorsabb eltávolítását ígérve.

Támadások – minibüdzséből

A terrorizmus olyan, mint az internet. Decentralizált, kis létszámú „sejtek” hajtják végre a támadásokat. De vannak támadások, melyek viszonylag nagyszámú elkövetőt és segítőt feltételeznek. Ilyen volt a New York-i World Trade Center és a washingtoni Pentagon ellen indított szimultán offenzíva. A 2001. szeptember 11-i támadások tehát a szofisztikált, fejlett, magas színvonalú támadástípusok mintapéldája. Az Al-Kaida hónapokon át tervezte minden egyes részletét, az öngyilkos merénylőket intenzív tréningnek, kiképzésnek vetették alá.

Becslések szerint 400-500 ezer dollár kellett ahhoz, hogy a támadást végrehajtsák. Ma viszont az a tendencia, hogy minél kisebb költségvetésből igyekeznek kihozni az atrocitásokat. Minél kevesebb elkövetővel (elég egy magányos farkas is, aki beindítja a testére rejtett bombát, vagy kilövi a golyókat a fegyverből). A technológia sem szofisztikált, sőt olcsó. Barkács módon összeszerelhető otthon. Egy bomba itt, egy amott.

A New York-i ikertornyok ledőlése óta eltelt évek ikonikus, hírhedt terrortámadásai meglehetősen kevés pénzbe kerültek.

  • 2004-es vonatrobbantás Madridban: 10 000 $
  • 2007-es pokolgéprobbantás autóban, Londonban: 14 000 $
  • 2006-ban Kölnben, vonaton megakadályozott támadás: 500 $
  • 2016-os nizzai támadás, teherautó a tömegbe hajt: kb. 500 $

Finanszírozás

Hiába fogadott el az ENSZ Biztonsági Tanácsa két határozatot is a terrorizmus megfékezéséről 2014-ben és 2015-ben, a terroristák finanszírozása sokszor legális eszközökkel történik. Például egyéni megtakarítások vagy adományok révén.

Egy 40 terroristasejtre vonatkozó kutatás azt állapította meg, hogy a Nyugat-Európában 1994 és 2013 között elkövetett támadások nagy része „önfinanszírozott” volt. Sőt az ebben az időszakban Európában elvégzett terrortámadások 75 százaléka olyan minimális büdzséjű akció volt, melyre nem költöttek 10 000 dollárnál többet. Ez mai árfolyamon 2,63 millió forint.

Az okok megértése

A terrorizmus költséges volta a múlté, ez aligha állhat az öldöklés elébe akadályként. Ezért az okok megértése és orvoslása lehet prioritás a nemzetközi közösség számára.

Egy 500 főre kiterjedő felmérés szerint, melyben korábban afrikai terroristaszervezetekben szolgáló embereket kérdeztek meg, a válaszok többsége, miszerint miért nem láttak más alternatívát hangjuk hallatására, mint a terrorizmus, a válaszok túlnyomó része a következő volt:

  • úgy érezték, hogy támadja a vallásukat a hazájuk kormánya, s erre reagálniuk kell,
  • alacsony szintre esett a kormányok iránti bizalom, és nőtt a hatóságok elleni ellenséges érzület,
  • gyakran elhangzott még a „viszonylagos” szegénység, mint ok.

Nem abszolút szegénységről és nyomorról van tehát szó. Hiába adnak a gazdag nemzetgazdaságok fejlesztési segélyeket a szegény országoknak, az sokszor nem jut el a rászorulóknak. A szegény országok azon polgárai, akik hisznek a társadalmi mobilitás lehetőségében, de aztán azt tapasztalják, hogy nem tudnak anyagilag boldogulni, szakmát tanulni, karriert befutni, hajlamosabbak lesznek a radikalizálódásra, s a terrorizmusban látni az egyetlen kitörési utat az elkallódásból.

A Kánaánba – a fejlett országokba – áttelepedés sem mindig válik be, ott is megvan a radikalizálódás veszélye. A befogadó országok finoman szólva nem mindig tudják sikeresen integrálni az arab bevándorlókat. Egy felmérés szerint egy első generációs – vagyis idegen országban született – bevándorlónak Belgiumban hatvannégyszer(!) nagyobb az esélye, hogy munkanélküli lesz, mint egy Belgiumban született polgárnak. Az ilyen emberek is hajlamosak lesznek olyan szélsőséges fundamentalista ideológiákkal szimpatizálni, melyek pusztítást és gyilkolást hirdetnek egy szent ügyben.

A hatvannégyszeres szorzó esetét megfordíthatjuk úgy is: egy helyi születésű polgárt hatvannégyszer nagyobb eséllyel szerződtetik a munkaadók. Hogy ez diszkriminációról tanúskodik vagy a szakképzettség hiányáról, esetleg a kettő kombinációjáról, azt mindenki döntse el maga.

(WEF)

Hat fontos tudnivaló az új pénzmosás ellenes szabályokról
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló új törvény főbb szabályai 2017. június 26-án léptek hatályba. Ettől az időponttól kezdve a szolgáltatók az új törvény, valamint az azt kiegészítő új jogszabályok rendelkezéseinek kötelesek megfelelni. Az újonnan létrejött szolgáltatók az új szabályok alapján kötelesek megalkotni belső szabályzatukat, valamint benyújtani azt a felügyeletüket ellátó szervhez jóváhagyás céljából. Emellett az új törvény a hatálybalépésekor már meglévő, működő szolgáltatókra is ró kötelezettségeket, ezek a szolgáltatók ugyanis kötelesek a belső szabályzatukat az új törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni és ennek megtörténtéről a felügyeletüket ellátó szervet írásban tájékoztatni.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor