Bevándorló magyarok: mi vár rájuk Nyugaton?

2015. szeptember 17. csütörtök - 08:20 / piacesprofit.hu
  •    

Nem csak a hozzánk érkező menekültek száma nő lendületesen, de azoké a magyar munkavállalóké is, akik inkább határon túl próbálnak szerencsét. De mire számíthatnak hazánk fiai gazdasági bevándorlóként?

A nálunk menedéket kérők rohamos növekedése mellett a kivándorló magyarok száma is egyre csak nő. A jobb élet reményében kifelé özönlő magyarok kérdése legalább annyira fontos és súlyos, mint a rajtunk keresztül és hozzánk érkező menekülteké, mégsem kap elég hangsúlyt. A Magyarországról elmenők nagy része is a jobban fizetett munkalehetőségek miatt indul útnak a szebb jövővel kecsegtető nyugati országokba, azon belül is leginkább Ausztriába, Németországba és Angliába – áll a németországi munkaközvetítéssel foglalkozó Max Service közleményében.

Érdemes pár számot megvizsgálni a ki- és bevándorlási folyamatokról, melyek az országunkba be és az országunkból kifelé történnek. A KSH áprilisban közzétett információi szerint az elmúlt 3 évben 46 százalékkal nőtt a külföldre költöző magyarok száma, ami évente körülbelül 31,5 ezer kivándorlót jelent, akik egy évnél tovább szándékoznak külföldön maradni. A KSH által kiadott Demográfiai portré 2015 becslése szerint pedig 2060-ra közel 2 millió fővel lesz kevesebb Magyarország népessége. Azonban a KSH-nál is elismerték, hogy az adat nem pontos, és ma már megközelítőleg 500 ezer magyar élhet huzamosabb ideje külföldön, az Ausztria és Magyarország között ingázókról nem is beszélve, akik nem kerültek bele a felmérésbe. Pedig ebben a kategóriában azok a „külföldi telephelyen dolgozók” szerepelnek, akiknek a száma 2010 óta megduplázódott (jelenleg kb. 100 ezer fő), és gyakran ők képezik a tartós távozók előszobáját.

Kép: PP archív

Az állam kétségbeesett marketingkampánnyal próbálja visszacsalogatni az évek óta kint élő, diplomás, 35 évnél nem idősebb magyarokat. Eddig mindössze 21 fiatal állt munkába a „Gyere haza, fiatal!” névre keresztelt, 100 milliós büdzséből gazdálkodó programnak köszönhetően. Azoknak, akik amúgy is tervezték már egy ideje a hazaköltözést, valóban megkönnyíti a dolgát, mivel segít a letelepedésben, munkavállalásban némi támogatással, de igencsak kevés az esélye, hogy a kezdeményezéssel tömegeket csábítsanak vissza Magyarországra – vélik a munkaközvetítő szakemberek. A támogatásban mindössze 50 fő részesülhet az elbírálások alapján, ami igencsak kevés, ha a top 3 desztinációt – Anglia, Ausztria, Németország – választó átlag 500 ezer magyar számát nézzük. Arról nem is beszélve, hogy a támogatásban csupán a diplomával rendelkezők részesülhetnek, kihagyva ezzel a szakmunkásként dolgozókat. Pedig a külföldön dolgozó magyar szakmunkások száma rendkívül magas, nem véletlenül.

Németország tárt karokkal vár

Sík Endre, a Tárki kutatójának egy korábbi nyilatkozata szerint egy nyitott munkaerőpiacon – különösen egyes szakmákban – ötszörös jövedelemkülönbségek mellett a fiatalokat akkor sem lehetne hazacsábítani, ha itthon kiszámítható, stabil környezet lenne.

A németek kifejezetten szívesen fogadják a hozzájuk érkező magyarokat, legyen szó magasan képzett diplomás állásról vagy egyszerűen csak szerencsét próbálni jött fiatalokról bármilyen képesítés nélkül – állítja a Max Service közleménye. Ráadásul a németeknél 15 éve a legalacsonyabb az állás elvesztésének a kockázata, ami részben annak tulajdonítható, hogy a vállalkozások a képzett munkaerő hiányának várható növekedése miatt igyekeznek megtartani az alkalmazottakat, részben pedig azért, mert gyorsan bővül több munkaerő-igényes ágazat, mint például az egészségügy. Aki akar, szinte biztosan el tud helyezkedni Németországban, ráadásul, ha tárt karokkal várják, akkor miért ne venné fontolóra, hogy letelepedjen?

Mik a vonzóbb szakmák a magyarok szemében?

Angliába elsősorban a magasan kvalifikált, nyelveket beszélő, diplomás pályakezdő fiatalok mennek, de a szakmunkások is megtalálják kinn számításaikat. Sokan vendéglátósként kezdik a képzettebbek közül is. Főleg a kávézói munka, ami nagyon keresett, és ahol a legkönnyebb elhelyezkedni. Emellett még a pincéreket, konyhai kisegítőket, autómosókat, ruhatisztítókat és varrónőket is szívesen látják, akik a minimálbér mellett is átlagosan háromszor többet keresnek, mint itthon.

Németországban is hasonló a helyzet, azzal az apró különbséggel, hogy a szakmunkások sikeresebben pályáznak németországi állásokra a hazai állásközvetítő oldalakon. Főleg a víz-, gáz-, fűtésszerelők, villanyszerelők, asztalosok, szobafestők, burkolók, sőt a segédmunkások is jól járnak, ha kiutaznak. Ha még nyelvtudással és szakmai tapasztalattal is rendelkeznek, akkor szinte biztosan találnak munkát. Az egyik legfelkapottabb munka, amihez elegendő a németnyelv-tudás, háziasság és rengeteg empátia, a házi ápolói állások. A németek megbecsülik a precíz, biztos munkavégzést, ezt mindenekelőtt érdemes észben tartani.

Hogyan élnek a magyarok Angliában?
Van akinek bejött, van aki inkább a küzdelmet látja. A kint élő magyarok tapasztalatai szerint nyelvtudás nélkül szinte esélytelen munkát találni, de ha találnak, akkor sem biztos, hogy telik luxusra. Van, aki viszont úgy él, ahogy itthon esélye sem lenne. Valódi történetek itt.

Ausztriában a festők, villanyszerelők, víz-gáz-fűtésszerelők, zsaluzóácsok, asztalosok, tetőfedők, burkolók, bádogosok járhatnak jól, úgy, hogy még a szállást, ellátást is biztosítják számukra. Ebben az országban azonban nincs olyan nagy munkaerőverseny, és a bérezés itt is a szakmai tapasztalaton múlik. Ausztriában a magyarok között inkább a szezonális, illetve az ingázó munka népszerű. Elhelyezkedésének köszönhetően sokan megtehetik, hogy hazajárjanak családjukhoz hétvégente. Ebben az országban a vendéglátósok, illetve kisegítők biztosan találnak állást, bár azt jó tudni, hogy a munka adottságaiból kifolyólag nekik ritkán van lehetőségük hazajárni, mivel éjjel-nappal dolgozni kell. Viszont aki kitartó, egy-két éven belül feljebb tornázhatja magát a ranglétrán, és kereshet annyit, mint egy svájci…, ami magyar viszonylatban magasan az átlagkereset felett van. (A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján.). Egy svájci havi bére nettó 5000 frank körül van, ami kb. másfél millió forintnak felel meg…

Miért hagyják?

Sok ország szívesen látja a szakképzett bevándorlókat, mivel azok az adatok szerint többet hoznak a konyhára, mint amennyit visznek. Ugyanis jóval többet fizetnek be a költségvetésbe, mint amennyit kivesznek belőle. A University College London (UCL) kutatói tanulmányukban kimutatták, hogy a külföldről, de leginkább Kelet-Közép-Európából érkezők lényegesen többet fizetnek a brit költségvetésbe, mint amennyit a szociális ellátó szolgáltatóktól igénybe vettek – írja a közlemény.

A külföldi EU-munkavállalók 2001 és 2011 között több mint 20 milliárd fonttal (csaknem 8 ezer milliárd forinttal) járultak hozzá a brit közfinanszírozási rendszer bevételéhez Christian Dustman és Tommaso Frattini, a londoni egyetem munkatársai szerint. Mindemellett olyan mennyiségű és minőségű szaktudást hoztak magukkal, amellyel hatalmas oktatási költséget spóroltak Nagy-Britanniának. Ugyanez elmondható Németországról és Ausztriáról is, a magyarok fő célpont országairól. Németországban fejenként évi egymillió forinttal többet adóznak az ott élő külföldi állampolgárok, mint amennyi szociális támogatásban részesülnek. Ráadásul a KSH adatai szerint akik hosszabb ideje külföldön dolgoznak (39 százalékuk), rendszeresen küldenek haza pénzt az itthon maradt rokonoknak.