Bekábelezett háztartások

Két évvel ezelőtt kábelboomról számoltunk be, most pedig a folyamat végéről, illetve pangásról beszélhetünk. Azért a piacvezető szolgáltatók nem panaszkodnak, várnak, és közben nem feltétlenül a szolgáltatásaikat bővítik, sokkal inkább az ügyfélszolgálatot, a számlázási rendszerek minőségét javítják. A háztartások multimédiás bekebelezése pedig még mindig csak technológiai lehetőség, és nem valóság.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A mintegy 4 millió magyar háztartásból 1,7 milliót kábeleztek be már, vagyis még a felét sem. Persze az arány nagyon más a kistelepüléseken és a nagyvárosokban, ami a kábelüzlet természetéből ered. Merthogy a gazdaságos üzemeltetéshez körülbelül 7000 lakás kell – állítja Mészáros László, az Antenna Hungária Rt. AntennaMikro szolgáltatásáért felelős igazgatója. 2000 októberében a Piac és Profit Gálik Mihályt, a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem vállalat-gazdaságtani tanszékének akkori vezetőjét, a Telemed Kutatóközpont igazgatóját idézve azt írta: „A piac eljutott a konszolidációs szakaszba, megtörténtek a felvásárlások (elsősorban a UPC és a MATÁVkábelTV Kft. részéről), valamint bővült a csatornakínálat.” Azóta a kép nem sokat változott.

A kábelboom vége

A piacot akkor is és ma is öt nagy szerepelő uralja, és úgy négyszázra tehető a kisebb, elsősorban vidéken működő szolgáltatók száma. Ez utóbbiak között van jó néhány családi vállalkozás, illetve pár önkormányzat, amelyek az ebből a tevékenységből származó bevétel miatt nem szálltak ki az üzletből. Ez a jövedelem a korszerűsítéshez viszont – ezen a szinten – már nem elegendő.

De ha a látkép nem is változott döntően, a környezet igen. Liberalizált lett a hazai távközlési piac, az új hírközlési törvény pedig tisztázta a szolgáltató jogait és kötelezettségeit, igaz, az állam szerepe még a mai napig is kérdéses. Azt mondhatnánk: kiegyensúlyozódott a piac. Csakhogy közben volt egy dotkomválság, és a legtöbb esetben az amerikai tőzsdei cégek körül mostanában keletkezett gondok sem lendítenek a külföldi telekommunikációs szolgáltatók birtokában lévő hazai kábeltársaságok helyzetén. Ráadásul soha nem látott mobillázban ég a világ. Ennek következtében pedig – kis képzavarral – kipukkadt a kábellufi.
– Az annak idején milliárdokért felvásárolt kábeltársaságok piaci értéke most már a töredéke lenne. Akkor túlértékelt volt, ma pedig alulárazott a szektor – mondja Rajki Annamária, a MATÁVkábelTV Kft. marketingigazgatója.
Azért kár lenne temetni a kábelipart. Magyarországon kialakult egy stabil szolgáltató kör. És valószínű, hogy ha több tőke áramlik be, akkor is valahol itt tartana a piac. Merthogy a drágább, minőségi szolgáltatás iránti igény is csak lassan formálódik.

Testreszabott programcsomag

Visszatérve a korszerűsítés problémájához: a minőségben a mai napig hatalmas különbségek vannak, és ez elsősorban a költségekkel magyarázható. A nagyobb városokban a kábelek túlnyomó többsége korszerű, ám ennek is vannak fokozatai. De a kisebb települések kevésbé modern hálózatán sem biztos, hogy rosszabb minőségű a műsorelosztás, csak mások a benne rejlő lehetőségek. Rajki Annamária kérdésünkre elmondta: a piacvezető társaságok a legtöbb hálózatot átépítették, és ma többnyire optikával szerelt csillagpontos rendszeren folyik a műsorelosztás. Ezt elsősorban a médiatörvényben 2003-tól előírt minőségi követelmények, na meg persze a piaci igény tette szükségessé.

A rétegműsorok megjelenése arra kényszerítette a szolgáltatókat, hogy különböző csomagokat állítsanak össze. Csakhogy a hagyományos, 300 megahertzes kábelen mindössze 26 tévécsatornát lehet fogni, ráadásul minden háztartásban ugyanazt. Az előfizetési díj pedig egyébként sem fedezte volna a korábbiaknál drágább műsorok sugárzásából eredő költségeket. Áremelésről azonban szó sem lehetett, hiszen már így is jóval mélyebben kell a zsebünkbe nyúlni, mint a kábelpiac beindulása előtt.
De mit tegyen az, akit például érdekel az HBO, vagy más drágább csatorna, és azért akár fizetni is hajlandó? A technológia megadta a kérdésre a választ: a korszerű rendszereket üzemeltető szolgáltatók ma már 40-50 csatornát kínálnak úgy, hogy mindenki megtalálhassa magának az árban és mennyiségben is megfelelő variációt. Mert az első helyen mindenképpen az ügyfél áll.

Minőség, ár, mennyiség

Mészáros László úgy véli, hogy a tévénézők inkább a szélesebb műsorválasztékra szavaznak, és közben nem baj, ha az nem a lehető legtökéletesebb minőségű, úgynevezett HDTV (high definition television) adás. Merthogy a mennyiség oltárán valamit fel kell áldozni.

Korábban a kábel éppen azzal ütötte ki az AM-mikro rendszert, hogy az utóbbin csak korlátozott mennyiségű csatornát lehetett közvetíteni. Igaz, valaha szinte ingyen. A kilencvenes évek közepére – az annak idején a szállodák számára a külföldi műsorok vételét biztosító – Antenna Hungáriát is elérte a piacgazdaság. Miután a jelentősebb műsorszolgáltatók – például a CNN vagy az Eurosport – a kábeltársaságok kérésére megtagadták műsoruk sugárzását a korabeli AM-mikro rendszeren, a a valaha 270 ezer előfizetővel büszkélkedő szolgáltató mindössze néhány kisebb magyar adó sugárzását tudta biztosítani a korábbi 157 forintos árért. Ezzel viszont már nem tudott lépést tartani a kábelpiac fejlődésével. A kódolt műsorok elosztásával nőtt a választék, na meg persze az ár is: havi 1600 forintra. Az előfizetők száma pedig lecsökkent százezerre.

Kábel vagy műhold

Azt mondják, a jövő útja a digitalizálás. A kérdés, hogy mikor. Ezután a mennyiség már nem kérdés: a mai harmadik generációs multiplexekkel egy analóg helyén 10-12 digitális csatorna vihető át. Vagyis a szűkös földfelszíni frekvenciák „helyén” 20–24 program válik foghatóvá, a műholdas és a vezetékes műsorelosztás között pedig kiújulhat a verseny.
Miközben analóg kábelen minőségromlás nélkül a jelenleginél több csatorna nem sugározható, digitális földfelszíni technológiával ugyanez a mennyiség elérhető. Felmerül a kérdés, hogy a kábel is digitalizálható-e. Mészáros László válasza: igen, csak jóval drágábban. A földben futó kábeleket, a csatlakozásokat és a kapcsolódó berendezéseket össze kell hangolni az új rendszer kívánalmainak megfelelően, miközben ez a földfelszíni műsorelosztás esetében jóval egyszerűbb, szinte a levegő maga megoldja.

A néző pedig még nem fizeti meg a fejlesztés árát. Már csak azért sem, mert a digitális technológiával elosztott műsor minősége valójában nem biztos, hogy jobb lesz. A Média Hungary 2002 rendezvényen elhangzott statisztika szerint pedig a jelenlegi kábelen fogható mennyiség nekünk, nézőknek már éppen elég. Sőt! A 35 fogható magyar nyelvű adásból átlagosan 6,5 programot nézünk.
Azért még mindig marad a műholdas rendszereknek egy hátrányuk: két beltéri egység szükséges ahhoz, hogy egy lakásban egyszerre két különböző adót lehessen nézni. Ez pedig a konyhai tévézés korában már egyáltalán nem ritka igény.
A külföldi műholdas rendszerek – köztük a magyarországi első digitális szolgáltató, a UPC Direct – felvették a versenyt a kábeltársaságokkal, sőt a tervek szerint 2004-től az Antenna Hungária Rt. is belép a digitális szolgáltatók sorába.

Internet kábelen

2000 októberében Gálik Mihály lapunknak azt mondta: nem a csatornaszám bővítése, hanem az internet, a távközlés, a multimédia az igazi nagy üzlet, itt van a legnagyobb terjeszkedési lehetőség. Azóta két év telt el, és ez a mondat továbbra is megállja a helyét. Még mindig jövő időben.

A modern hálózatok többsége alkalmassá tehető a széles sávú internetszolgáltatásra, csakhogy ennek borsos ára van. A lakossági igény pedig még mindig nem dübörög a szolgáltatók asztalán. Mészáros László szerint, azokban az övezetekben, ahol a szolgáltatás már elérhető, a háztartások mindössze 1-2 százaléka veszi igénybe. Ezért pedig nem éri meg milliókért, esetleg milliárdokért átépíteni a meglévő kábelrendszert. Az Antenna Hungária Rt. számításai szerint: míg egy jó minőségű új kábel lefektetésének költségeit mindössze 10 százalékkal növeli meg, ha az internetezésre is alkalmas, a meglévők korszerűsítésekor mindez 60 százalékos többletkiadást jelent. És akkor még nem beszéltünk a családi házas övezetekről, ahol ez akár 100 százalékos költségnövekedést is generálhat.
A kifejezetten az ilyen területekre „szakosodott” MATÁVkábelTV kérdésünkre elmondta: egy körülbelül 500 lakást lefedő terület alkalmassá tétele – környezettől függően – milliós nagyságrendű beruházást jelent: volt már olyan szerencsés környék, ahol ezt egymillióból megúszták, de előfordult 8 milliós beruházás is.

Ráadásul a versenytörvény – védve minket, fogyasztókat – tiltja az árukapcsolást: az Internet-előfizetés nem köthető kábeltévés szerződéshez. A gyakorlat pedig: a szolgáltató pusztán az internet bevezetésekor is el fogja kérni mind a kábeltévé-létesítés, mind az internetszolgáltatás belépési költségét, hiszen a rendszert – függetlenül attól, hogy hány szolgáltatást veszek rajta igénybe – ki kell építeni, fent kell tartani. Vagyis a költséghatékonyság tovább romlik.

Lehetőségek ínyenceknek

Ha az előfizető még ennél is többre vágyna, technológiailag annak sincs semmi akadálya. A modern rendszerek könnyen, ám nem olcsón alkalmassá tehetők interaktív kapcsolatra: távfelügyeleti biztonságtechnikai megoldásokra, pánikriasztásra, teleshopra. Borsos fejlesztési költségekért a digitalizálás is számos lehetőséget rejt magában. Csak hát megint az örök dilemma: a fizetőképes kereslet. Rajki Annamária egy közelmúltban készített felmérésre hivatkozva azt mondja, hogy a lakosságnak még egy újabb programcsatorna beindítására sincs most igénye. A technológia gyorsabban fejlődik, mint a befogadóképes kereslet, azaz az igény. A mennyibe kerül kérdés után a következő: és miért jó ez nekem?

Ám előbb-utóbb a gyakorlatban sem lesz semmi akadálya annak, ami elvileg ma is működhetne: egy készüléken egyszerre két adót nézzünk, kiválasszuk, hogy az adott műsort milyen nyelven szeretnénk élvezni, vagy a sportközvetítéshez otthon a képernyő mögött ülve mi magunk beállítsuk a kameraállást.
De addig még sok víz lefolyik a szolgáltatók csatornáin.

Megjelent a Piac és Profit üzleti magazin 2002. szeptemberi számában.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo