Bankolás iszlám módra

Miközben az európai és amerikai bankrendszer jogszabálysértésektől, milliárdos bírságoktól és állami mentőcsomagoktól hangos 2008 óta, az 1300 milliárd dollár volumenű iszlám tőke évi húszszázalékos növekedést tud felmutatni, és egyre több nem mohamedán vallású betétes és befektető pénzét vonzza magához. A vallási hittételekkel regulázott szektor követendő példa lenne hát a dekadens, korrupt nyugati fináncszektor számára?

Amikor a világ 10. leggazdagabb Krőzusa, a 28,7 milliárd dolláros magánvagyon felett diszponáló szaúdi herceg, Al Valid Bin Talal Kingdom Holdingja részvénykibocsátásra készült, a mohamedán lelkész, Mohammed al-Ossaimi egyet nem értésének adott hangot. Arra szólította fel híveit, tartózkodjanak a befektetéstől e cégbe. Kifogása az volt: a vállalat kamatot kap a bankba helyezett vagyona után, és túl sok nem muszlim menedzsert foglalkoztat. Azt nem említette, hogy a konglomerátum a legnagyobb külföldi befektető az Amerikai Egyesült Államokban, és olyan cégekben is tulajdonos – például négy százalék részvénypakettje van a Citigroupban –, amelyek kamatra adnak kölcsön pénzt. Ezt ugyanis kategorikusan tiltják a saría, az iszlám vallásjogi hagyomány előírásai.

Se kamat, se szerencsejáték

A szaúdiak befektetés előtt is felkeresik a lelkészeket, hogy kikérjék véleményüket az adott cégről. A Red Sea Housing ingatlancég 139,2 millió dolláros részvénykibocsátásának sorsát is négy ilyen szaktekintély fatvája – vallási szakvéleménye – döntötte el. Itt Ossaimi például azt kifogásolta, hogy az üzleti tervben túl nagy szerepet kap a kamat, és az sem tetszett neki, hogy a cég vagyonának nyolc százaléka kamatozott bankban.

Saría-előírások cégeknek

Üzleti profilban tabu (haram)

Szerencsejáték, kaszinó, pornó Sertéshús, nem halal (az iszlám vallás szabályai szerint feldolgozott és elkészített) élelmiszer Nem iszlám bankolás Cigaretta Fegyveripar és védelmi szektor Kockázatalapú kereskedelem

Céges vagyon kritériumai

Az adósságállomány nem haladhatja meg a társaság teljes vagyonának 33,3 százalékát. Készpénz és kamatozó eszközök maximum a vagyon 50 százalékát alkothatják. Kamatok és a nem Saría tevékenység bevétele nem lehet több az éves forgalom 5 százalékánál

A kiadott fatva nem kell, hogy visszatartsa az adott céget, amennyiben a szaúdi Capital Markets Authority engedélyezi a tranzakciót, de megbélyegző hatású lehet, és az arab világban árthat a biznisznek. Számos szaúdi vallási szaktekintély azonban úgy tartja: azok a cégek, amelyeknél csak kevés a betét vagy az adósság (és azon kamatot fizetnek vagy keresnek), még megfelelnek a saría elvárásainak.

A vallásjog által szabályozott iszlám bankrendszer nem hasonlít az európai pénzvilágra. A kockázatok megosztására törekszik, és nem annak áthárításán. A saría-dogmák kategorikusan tiltják a kamatot (riba) is. Egy vérbeli arab bank tehát nem számíthat fel kamatot a nyújtott kölcsön összegére, és a betéteseknek sem fizethet hozamot.

Az ingatlanhitelezés is nagyon más elveken nyugszik. A bank megveszi az ingatlant, és azt feláron eladja a kliensének, aki a vételár másik felét részletekben fizetheti ki a pénzintézetnek – ez a murabahah. A bank a késedelmes törlesztésért nem számíthat fel bírságot. A kockázatot úgy csökkentik, hogy zálogul a tranzakció összegével megegyező vagyontárgyat kérnek.

Az iszlám vallás két tranzakció összekötését is tiltja, és a bankoknak elviekben százszázalékos betéti fedezettel kell rendelkezniük manővereikhez. Nem vonhatnak be külső hitelt, jóllehet ezt a szabályt több helyütt megszegik. Mivel a Saría tiltja a jövőben esetlegesen bekövetkező eseményhez kötődő ügyletet (maysir) – azt is, hogy valaki úgy adjon el árut, hogy az még nincs a birtokában – és a spekulatív tranzakciókat is (gharar), a derivatívák teljességgel száműzve vannak e bankrendszerből.

PP-grafika

Az iszlám bankokban a „vallási felügyelőbizottságok” ellenőrzik a szabályok betartását. A Vatikán hivatalos lapja, az Osservatore Romano 2009-ben követendő példának ítélte az iszlám pénzügyi elveket. Ironikus ez annak fényében, hogy éppen a Vatikán bankja az, amely képtelen megfelelni a pénzmosásról szóló uniós irányelveknek, és a hatóságok több millió dollárt koboztak el tőle.

Működik kiskapukkal

A kérdés persze az, hogy lehet-e az iszlám bankrendszerben versenyképes hozamokat kínálni a klienseknek, s az arab vállalati szektorban profitot termelni az ilyesfajta megszorításokkal. A számok azt tükrözik, hogy lehet. A saría-kompatibilis eszközök értéke 2009-ben globálisan elérte a 400 milliárd dollárt – tanúsítják a Standard & Poor’s adatai (2006-ban 300 milliárd dollárról számolt be a Szingapúri Pénzügyi Hivatal). Többségük Iránban, Szaúd-Arábiában és Malajziában halmozódott fel. Az összegben azonban nincs benne a vagyonkezelő alapok és a muszlim milliárdosok vagyona. Ezekkel együtt az iszlám eszközök összvolumene a Merrill Lynch és a Capgemini szerint 2005-ben elérte az 1100 milliárd dollárt, a világgazdaság eszközeinek 0,5 százalékát. A The Economistnak 2009-ben 822 milliárdról volt tudomása; a Bloomberg újabban 1300 milliárdot emleget.

A nyugati pénzintézeti „szokások” nyomai ezekben a bankokban is megtalálhatók. A bank önként „ajándékot” (hibah) fizethet betétesének abból a nyereségből, amit a berakott pénzen realizált. Ez azonban nem garantált. Az iszlám kötvények (sukuk) pedig úgy kerülik meg a kamattilalmat, hogy vagyontárggyal biztosított (asset backed) kötvényként „bérleti díjat” (rent) fizetnek a befektetőknek a szóban forgó eszközökkel generált bevételből. Malajzia bocsátotta ki az első ilyen – globális – kötvényt 2002-ben. Még olyan nem muszlim intézmények, mint a Világbank vagy a német Szász-Anhalt tartomány is adott ki iszlám kötvényt, utóbbi a Citibankkal karöltve 100 millió euró értékben.

Mindenesetre az iszlám bankrendszer mintegy 300 pénzintézetet és 250 befektetési alapot foglal magában. A 100 legnagyobb nyílt végű arab befektetési alap által kezelt eszközök ötmilliárd dollárt tesznek ki, s ez az állomány évente 12-15 százalékkal nő.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo