Az új gazdaság sorsa az USA-ban: Recesszió vagy „soft landing”?

A Magyar Közgazdasági Társaság rendezvénye (Külgazdasági Szakosztály) Székely-Dobi András előadása. 2001. január 30.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének fiatal kutatója, Székely-Dobi András segítségével a stagnáló amerikai gazdaságra vethettük vigyázó szemeinket. A közgazdász előadásában azt a kérdést próbálta körüljárni, van-e, lesz-e „soft landing”? Vagyis bekövetkezik-e a kijózanitó, drasztikus recesszió? Esetleg egy kedvezőbb átmenetet kínáló lassulásnak lehetünk majd tanúi?
Előadásának kezdetén Székely-Dobi András behatárolta a mai gazdasági folyamatokat elemző irányzatokat/iskolákat és alapelveiket:

1. a paradigmaváltás hívei: az új gazdaság kiváltotta változások merőben új látásmódot és fogalmakat igényelnek.
2. mérsékeltek: a közgazdaságtan eddigi eszköztárával is kellő biztonsággal és megalapozottsággal tárhatók fel a jelen gazdasági mozgatórugói (pl. keyenesiánusok, monetaristák)
3. kétkedők (e kategóriát nem kommentálta...)

Az előadó önmagát a mérsékeltek közé sorolta, ám a későbbiekben nem tett tanúbizonyságot arról, hogy ezen irányvonal mentén valóban lehetséges kielégítő magyarázatokat adni a világgazdaság történéseire. Ennek oka valószínűleg nem csak személyében keresendő, hanem e bejáratott és merevvé vált irányzatokban, amelyek nélkülözik a friss, feltáró szemléletmódot.

A paradigmaváltás híveihez hasonlóan Székely-Dobi is megjegyzi, hogy „nagyon szokatlan” jelenségekkel állunk szemben, amelyekkel korábban nem találkozhattunk, és nem is sejthettük kialakulásukat. „Az új gazdaság csak komplex társadalmi összefüggéseiben érthető meg”, fejtette ki az előadó, s a jelenségcsoportot e tágabb összefüggés-rendszerben helyezte el.

Az új gazdaság létrejöttének és fenntarthatóságának feltételei:
• innovatív üzleti szféra
• rugalmas intézményi háttér
• hatékony humán erőforrások és elegendő tőke

Makrogazdasági teljesítmény: Magas növekedési ráta
1991–95: 3,1 %
1996–2000: 4,2 %

Üzleti szféra:
• információs technológiák elterjedése
• folytonos szervezeti átalakítások (bürokrácia redukálása, „ellaposított hierarchia”
• konszolidáció: egyesülések és felvásárlások
• hálózati és stratégiai szövetségek
• gyorsuló innováció és a kockázati tőke (1998-ban 25 milliárd dollár)

Kormányzati és társadalmi téren az Egyesült Államok legsúlyosabb dilemmáinak egyike, a kutatás-fejlesztés finanszírozása. Ha e téren az államot egyre kevesebb szerepvállalás jellemzi (az elmúlt évek tendenciája ezt mutatta), hosszú távú versenyképességhez fűződő érdekek sérülhetnek. Ebből kifolyólag elképzelhető, hogy az USA világelső szerepe a szoftverfejlesztésben megszűnik majd. Ez mégsem veszélyezteti a növekedést: „A múltban egy követő ország, Japán technológiai átvételekkel nagyobb növekedést volt képes produkálni, mint az Egyesült Államok.” Az eddig nem látott fejlődés a jog terén is súlyos problémákat vet fel (pl. Microsoft-per). A jövőre ugyancsak befolyással van a humántőke sorsa (szakképzés, oktatási rendszer) és a lakosság vagyoni helyzete.

Az USA gazdaságát az 1990-es években olyan mértékű növekedés jellemezte, amely példa nélkül álló az elmúlt ötven évben. E „jóléti konjunktúrát” a következő tényezők váltották ki:
• tudásintenzív ágazatok és tudás-alapú szakmák felértékelődése
• az amerikai lakosság 120-140 %-os eladósodása
• ennek része: túlzott hitelfelvétel (részvények szolgáltak fedezetként, melyek értéke jelentősen csökkent pl. a NASDAQ zuhanásával
• gyengébb fogyasztói erő
• külkereskedelmi deficit (2000-ben 300 milliárd volt) vagyis Amerika inkább vásárol a külföldről, mint elad neki.

Az előadó szerint ez utóbbival körültekintően kell bánni, mert amikor transznacionális cégek (TNC-k: rajtuk keresztül bonyolódik az USA külkereskedelmi forgalmának fele!) kitelepítik gyárukat, mondjuk Mexikóba, az ott folyó termelés eredménye az USA kereskedelmi kimutatásaiban úgy jelenik meg: Mexikó exportálja az autót az Államokba.

A mérsékelt Székely-Dobi idáig kellő pontossággal tárja fel az USA gazdaságát. Azonban a jövő firtatásakor az eredmény: mérsékeltebb biztonság a válaszok megtalálásában, és fokozottabb tanácstalanság.

A jövő: „soft landing”-problematika
A „természetes növekedés” fogalmával csak egy baj van, mutat rá az előadó. „Az mindig utólag derül ki, mit jelent”. Véleménye szerint a korábbi intenzív növekedési ütem lecsökken, 3-4 %-ról kb. 2 %-ra. Ezt a megmaradó 2 %-os ütemet a lakosság 1 %-os gyarapodása és a termelés 1 %-os növekedése adja. Székely-Dobi arról nem ejtett szót, hogy Greenspan a minap bejelentette: „gazdaságunk növekedése jelenleg közel van a nullához”(!). Vagyis hogyan fogja az amerikai gazdaság feltornászni magát újra erre a 2 %-os növekedési szintre...?

Az előadó megfigyelései szerint a gazdasági ciklusok eddig általában gyors kezdetet mutattak és lassú, nem drasztikus visszaesést (soft landing), míg az új gazdaság térhódítását egy lassan emelkedő növekedési görbével lehet leírni. Ezek ismeretében már egy „szokásos” soft-landing sem szükségszerű. Az előadó szerint a George W. Bush kampányában központi szerepet játszó adócsökkentés erősítheti a recessziót, de ellentétes hatást is kiválthat: szívesebben vásárolnak az emberek, ha alacsonyabb adóterhek kötik meg a pénztárcájukat, így megnövekedhet a fogyasztás.

Székely-Dobi előadásához fűzött hozzászólásában Hahn Tamás kiemelte, hogy e gazdasági folyamatokban nem lehet megkerülni a fogyasztói befektetés-pszichológiát. Egy másik felszólaló kifejezte Greenspan-be vetett bizalmát: a FED elnökeként döntéseivel öt recesszióveszély közül hármat oldott meg. Egy másik felszólaló arra hivta fel a figyelmet, hogy a FED kamatcsökkentések csak hónapok múlva hatnak. Nagyon fontos ebben a kommunikálás is, elhitetik az emberekkel, hogy „növekedés lesz!”, tehát Greenspan lépései előreható tényezőként működnek. Nemcsak a jövő találgatása ez, hanem beleszólás is annak kimenetelébe, vagyis a recesszió befolyásolható.

„Lesz recesszió. Miért? Mert eddig is mindig volt”, jegyezte meg széles mosollyal az előadó. Sovány bölcsesség. „Azt el tudom képzelni, hogy a recesszió mélysége megváltozik. Hamarabb tudnak olyan lépéseket hozni, amelyek tompítják a visszaesést. De az akkor is tény marad.”

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo