Az áruvá lett pénz az oka mindennek?

A modern kor emberének pénz iránti szenvedélye elfeledtette azt a tényt, hogy a pénz valójában az emberek közötti tartozások és kiegyenlítések rendszerének mérőeszköze. Ebben kereshetjük az okát a 2008-as krízisnek és a nemzeti szuverén adósságválságoknak – állítja Felix Martin a Money: The Unauthorized Biography című könyv szerzője.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Hírességekről szóló monográfiáknak szoktak olyan alcímet adni, mint amit Felix Martin, a Világbank egykori munkatársa választott könyvének. Általában, ha a szerzőnek nem sikerül egyeztetni az alannyal, akkor biggyesztik oda: unauthorized biography. A sztár ezúttal a pénz. És ebből a sztárságból ered a baj – véli a szerző.

Nem az értékmérő mozog

A mikronéziai Yap szigeteken a fizetésre használt „érmék” malomkő formájú korongok voltak. A legnagyobb – a legértékesebb – 3,6 méter széles. Vagyis megmozdítani sem lehetett. Fizetéskor gazdát cserélt ugyan, de maradt háborítatlanul ugyanannak a családnak a kertjében. A közmegegyezést a mozdulatlansága nem befolyásolta, a polgárok tudták, hogy melyik pénzérme kihez tartozik, ki milyen gazdag. Egy másik érme állítólag a tenger alján hevert, bár sosem látta senki. De ez sem zavarta meg a konszenzust. Egy család szabadon vásárolhatott vele. A birtokviszony mozgott, és annak alakulását észben tartották.

John Maynard Keynes felismerte, hogy ez a módszer lenne az ideális a mi civilizációnk számára is. A szigetek lakói nem vesztették szem elől, hogy a kövek csak egy mértékrendszer részei: a lényeg az emberek közötti dinamikus viszony, az, hogy ki ad el, ki vesz, ki tartozik, ki egyenlít ki. A megállapodás mögöttes értéke működteti a rendszert, nem az érmék vagy bankjegyek cseréje.

A pénz áruvá válása viszont éppen az ellenkező irányba húzza a társadalmunkat.

Kép:sxc

Relatív érték

A görögök kezdték el mérni a fizikai teret, a hosszt, és univerzális mérőeszközzel a fizetést. Ezzel megszületett a tudományos gondolkodás, amely egy objektív valóságot feltételez, benne az egyénnel mint szubjektummal. A szeszélyes istenek által uralt univerzum víziója leáldozott.

Bekúszott világunkba az összehasonlítás, a relatív érték. És megjelent a decentralizált – azaz a központi hatalomtól független– egyezkedés, alkudozás, ellentételezés. Ami a piacgazdaság alapja és egyben a demokrácia közege.

Az i. e. 425–400 körül létrejött „monetáris társadalom” magával hozta a társadalmi mobilitást. Az előrejutás, az érvényesülés többé nem volt már születési előjog. És fordítva: aki beleszületett a hatalomba, el is veszthette privilégiumait, ha elszegényedett.

Martin remekel a régi birodalmak monetáris rendszereinek ismertetésében és annak érzékeltetésében, azok mennyire alapultak kollektív értékítéleteken és korszellemen. Vagy trükkön.

A cégeknek véget ért a válság
Bár a magyar kis- és középvállalkozások nagymértékben voltak kitéve a válság hullámainak, érezhető azonban, hogy konszolidálódik a gazdaság – derül ki az IBS-Nemzetközi Üzleti Főiskola és a Policy Agenda közös kutatásából.
Disznófejű nagyúr

Közhelyszámba megy a hollandiai tulipánláz példája. A mánia csúcsán a virághagymákat az arany értékén adták-vették. A pénzt meghatározó konszenzus tehát kilengésekre hajlamos, az emberek szeretnek bedőlni a kollektív felbuzdulásoknak és bizalomvesztéseknek. Ezt felejtettük el mára. A pénzt önmagában értéknek tartjuk, a pénzszerzést pedig önmagáért való célnak, nem pedig eszköznek az életminőség javításához.

A pénz forradalmakat kiváltó ágens, és az adósság szinte sosem törlődik el. Az ellenőrizetlen monetáris társadalom önmaga legnagyobb ellensége, mert hajlamos fenntarthatatlan adósságterheket termelni. 2008 óta ez is nyilvánvaló.

A minden dolog és viszony tranzakcióvá redukálását, a „piacok imperializmusát” s az ezt működtető öncélú vagyonszerzés embertelenségét, életidegenségét Martin világos gazdaságtörténeti példákkal illusztrálja. Ez az üzenet mégis kevésbé tűnik eredetinek. Merthogy magától értetődő.

A fenntarthatóság kulcsa

A pénzt „társadalmi technológiának” tartja, nem dolognak, tárgynak. Ha visszatérnénk a pénz interperszonális dinamikán alapuló megértéséhez, fenntarthatóbb lenne a pénzügyi rendszer. Konkrét javaslata: feldarabolni a bankokat. Az alapszolgáltatásokat, a betétek biztonságát garantálná az állam, a spekulációt, derivatívás játszmákat viszont nem. Ha buksz, a te bajod. Tudtad a kockázatokat. Nincs bankmentő csomag.

A könyv utolsó mondata tipikus cliffhanger – amikor a tévésorozat epizódja vagy egy film nyitva marad: a pénz megreformálása tőlünk függ. Na igen, és hogyan? A szerző nem elég merész ahhoz, hogy eljátsszon egy pénz nélküli világ lehetőségével. Ahol a bizonyított tálentum és cselekedetek (munka, jótett stb.) fejébe adnak a felek I.O.U.-kat, váltókat. Ez lenne a monetáris helyett a pozitív/negatív karma társadalma!

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo