Alapvető készségek hiányoznak a fiataloknál

2016. március 23. szerda - 17:10 / piacesprofit.hu
  •    

A felsőoktatásba jelentkezők alig fele szerez diplomát, ennek oka csak részben az, hogy itthon nem megfelelő a kompetenciák felmérése. Nagyobb baj, hogy a hazai oktatásból teljesen hiányzik azoknak a készségeknek a fejlesztése, amelyekre a munkaerőpiacon egyre nagyobb az igény.

alapvető készségek hiányoznak

Kép: SXC

A diákok túlnyomó többsége tervezi, hogy érettségi után felsőoktatási intézményben folytatja tanulmányait. AZ Engame Akadémia felmérését kitöltő tanulók közel kétharmada inkább hazai egyetemre szeretne jelentkezni, míg, egynegyedük inkább külföldön folytatná tanulmányait. A diákok fele arról számolt be, hogy az elmúlt két évben egyáltalán nem kapott az iskolában pályaorientációs támogatást, nem segítette őket senki, hogy a készségeik alapján milyen irányokban gondolkodjanak a továbbtanulást illetően – derült ki a felméréséből.

Lévai Balázs, az Engame Akadémia vezetője szerint pedig nagyon is fontos lenne, hogy a számukra megfelelő egyetemet válasszák a fiatalok. „Sajnos a hazai tanulók túlnyomó többsége továbbra is a kedvenc tantárgya alapján választ pályát. Szerintünk azonban nem biztos, hogy egy jó matekosból jó közgazdász lesz, vagy egy irodalmat kedvelő diákból elhivatott magyar tanár válik.”

Ezt az elméletet támasztja alá az OECD 2014-es oktatással kapcsolatos országtanulmánya is, melyből kiderül, hogy a magyar fiatalok 54 százaléka ugyan megkezdi felsőfokú tanulmányait, ám mindössze 23 százaléka szerez is diplomát. „A diákok kompetenciáinak pontos feltérképezését követő pályaorientáció elengedhetetlen feltétele nemcsak a sikeres hazai vagy külföldi felvételinek, az egyetem elvégzésének, de egy jövőbeli egészséges karriernek is” – hangsúlyozta Lévai. Pontosan ez az egyik oka annak, hogy miközben szakemberhiány van több ágazatban is, a munkanélküliek többsége nem, vagy csak nehezen talál állást.

Mi fán terem a készségfejlesztés?

A szakember tapasztalatai szerint ugyanis a diákok olyan alapvető készségek híján vannak, amelyek nélkül egy színvonalas, külföldi egyetemre felvételt nyerni szinte lehetetlen, és persze az itthoni egyetemi elvárások teljesítéséhez is elengedhetetlenek. Ezzel a szomorú ténnyel a fiatalok is tisztában vannak: a kutatást kitöltő diákok háromnegyede gondolja úgy, hogy a hazai középiskolai oktatásban egyáltalán nem kap helyet a vitakészség vagy prezentációs készség fejlesztése. A válaszadók pusztán 5 százaléka szerint van jelen megfelelő mértékben a kreativitás az itthoni tanórákon.

Nem csak a diáknak jó a gyakornokság
Sok szó esik arról, hogy milyen hasznos a fiatalok számára, ha munka közben szerezhetnek tapasztalatot. De nem csak a diákok profitálnak ebből. Sok vállalat időszakos jelleggel, rugalmas beosztásra, vagy csak egyes projektekre keres kisegítő munkaerőt, máskor pedig éppen az utánpótlás biztosítását indítják el ilyen módon. A fiatalok friss tudással rendelkeznek és lelkesek, a legtöbb esetben rövid idő alatt betanulnak, így gyakorlatban és költséghatékonyság oldaláról is hatalmas segítséget nyújtanak a vállalatoknak.

„Az alkotókészség nem kizárólag a művészeti pályára készülőknek kulcsfontosságú. A hatékony problémamegoldás alapja, hogy megtanítsuk a hallgatóinkat önállóan, kreatívan és persze kritikusan gondolkodni.” – emelte ki Lévai Balázs. Szinte teljes az egyetértés a diákok és tanárok között: az Engame felmérése során megkérdezettek kétharmada véli úgy, hogy a mostani középiskolai oktatás elhanyagolja a készségfejlesztést, és 80 százalékban a lexikális ismeretek átadására korlátozódik. Azzal kapcsolatban, hogy mi lenne az ideális jelenléti arány a lexikális tudás és a kompetencia-fejlesztésnek az oktatásban, meglepően és elgondolkodtatóan egységes véleményen vannak a szülök, a diákok és a tanárok egyaránt. A válaszadók fele szerint 50-50 százalék illetné a tényszerű ismereteket és a készségfejlesztést, a kutatásban részt vevők harmada pedig kifejezetten a kompetencia-fejlesztést tartaná fontosabbnak (40-60 százalék arányban, a lexikális tudással szemben).

Mi hiányzik a tananyagból?

A diákok, a tanárok, valamint a szülők is legnagyobb arányban a különféle pénzügyi ismeretek átadásának, a pénzügyi tudatosságra nevelésnek hiányát említették. Ebbe a kategóriába tartozik az adózással, adóbevallással kapcsolatos információ, illetve a számlanyitás és számlavezetés is. Sok megkérdezett örülne, ha a diákok az iskolában megtanulhatnák, hogy mire kell figyelni hitel felvételekor, vagy csekkek befizetésekor.

Hasonlóképpen mindhárom megkérdezett csoport szerint érdemelne kiemelt hangsúlyt a gyakorlati ismeretek oktatása, vagyis minden “ami az életben felhasználható”, mint például a kritikus gondolkodás, problémamegoldás, kreativitás, prezentációs készség, vitakészség, csapatmunka, szociális érzékenység, valamint konfliktuskezelés.

A fent felsoroltakon túl több szülő is értékelné, ha nagyobb hangsúlyt fektetnének a kommunikációs készségek fejlesztésére mind magyar, mind idegen nyelven. Szerintük az iskolában a diákok nem tanulják meg hatékonyan kifejezni magukat. Ezen felül a szülők említették meg leggyakrabban azon praktikus ismeretek hiányát a tanrendben, amelyek segítségével a diákok (felsőfokú tanulmányaik elvégzése előtt vagy után) beindíthatnák saját vállalkozásukat.

Bárkiben rejtőzhet egy vállalkozó
Sok, és egyre több magyar lenne a saját maga főnöke, mégis viszonylag alacsony hazánkban a vállalkozási hajlandóság, mivel a többség nincs tisztában azzal, milyen készségek kellenek ahhoz hogy sikeres legyen az üzleti életben. Mutatunk hét jelet, ami arra utal, hogy Önnek van esélye!