Akikben nem lehet bízni: képviselők, bankárok, újságírók

2009. október 13. kedd - 13:59 / MTI
  •    

Gyenge intézményi bizalom, rossz morális közérzet, a jövedelmi egyenlőtlenségek miatti igazságtalanságérzet és az állami paternalizmus helyeslése, sőt elvárása - ez a négy fő jellemzője a magyar társadalom értékszerkezetének a Tárki Társadalomkutatási Intézet 2009 tavaszán végzett felmérése szerint, amelynek tartalmát szakmai konferencián vitatták meg a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) hétfőn.

Mint Felcsuti Péter, a Raiffaisen Bank vezérigazgatója, a kutatás kezdeményezője elmondta, a felmérés arra kereste a választ, hogy milyen mélyebb társadalmi-kulturális gyökerei vannak a magyar gazdaság elmúlt években mutatott gyengélkedésének, hogyan hat a magyar társadalom értékszerkezete a gazdaság versenyképességére. A Tárki által végzett kutatás kimutatta, hogy a magyar társadalom tagjainak többségét racionális, zárt gondolkodásmód jellemzi, amely alapján "sokkal kevésbé a nyugati kultúra magjához, mint inkább az ortodox kultúrkörhöz – Bulgáriához, Moldovához, Ukrajnához, Oroszországhoz – vagyunk sorolhatók".

Képviselők, bankárok, újságírók

Az eredmények azt jelzik, hogy a nyugat-európai társadalmakhoz képest "kevésbé tartjuk fontosnak a civil és politikai szabadságjogokat, kisebb mértékű a mindennapi aktív politikai szerepvállalásunk, kevésbé toleráljuk a többségi gondolkodásmódtól eltérő véleményeket, értékrendszerünkben kisebb szerepet játszik az önmegvalósítás, valamint kevésbé bízunk a másikban". Úgy tűnik, hogy a magyarok az intézményekben – különösen a politikaiakban – még kevésbé bíznak, mint egymásban: ebben Magyarország Európa sereghajtói közé tartozik. A közbizalom mállását jelzi az is, hogy drámaian alacsony a parlamenti képviselők, a bankárok és az újságírók hitele.

A közbizalom mellett a közerkölcs helyzete sem ad okot túl sok bizakodásra: a magyarok kétharmada úgy gondolja, hogy ő ugyan tisztességes, a többiek azonban nem azok. A világ több mint ötven országával összevetve Magyarországon vannak a leginkább meggyőződve arról, hogy a gazdaságban az egyes szereplők csak egymás rovására érvényesülhetnek. Az érvényesüléshez pedig – a legtöbben így tartják – jó családba kell születni. Az Európai Unióban a magyarok első helyen állnak ezzel a véleménnyel, míg az iskolai végzettség szerepét a legkisebbre értékelik. Ezenkívül makacsul tartja magát az a vélemény is, hogy tisztességes úton nem lehet érvényesülni Magyarországon.

Túl nagyok  a különbségek 

Noha a Tárki szerint a magyarországi jövedelmi egyenlőtlenségek nagyjából megfelelnek az európai átlagnak, a magyar társadalom igen érzékeny ebben a témában: a többi európai országhoz képest sokkal többen vélik úgy, hogy a kereseti különbségek túl nagyok, és magasabb azoknak az aránya is, akik szerint az államnak aktívan fel kellene lépnie ez ellen. Itt is tetten érhető, hogy a politikai intézmények iránti rendkívül alacsony bizalom ellenére a magyar társadalom többsége komoly elvárásokat fogalmaz meg az állami beavatkozásokkal kapcsolatban; olyanokat, amelyeket sokszor maga sem hisz, hogy az állam teljesíteni tud.

Pálinkás József, az MTA elnöke "szembenézésre, elgondolkodásra indító" tanulmánynak nevezte a Tárki kutatását, amelynek – mint fogalmazott – számos megállapítása "mellbevágó". Hangsúlyozta, nagy szükség