Az 50-es évek elején, az úgynevezett Ratkó-korszakban megugrott hazánk népessége, a korfa másik „kiterebélyesedése” pedig az ő gyermekeik, a „Ratkó-unokák” azaz az 1974-75-ben születettek esetében látható. Jelenleg az aktív és az eltartott népesség aránya tehát kiegyensúlyozott, azonban a következő néhány évben a „Ratkó-gyerekek” elérik a nyugdíjkorhatárt, a jelenleginél is sokkal komolyabb kihívás elé állítva a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát. A folyamatokra ráadásul a születések számának azóta tartó, kisebb megugrásokkal tarkított, de alapvetően azért csökkenő tendenciája is negatívan hat.

Generációs különbségek

Az 1965 óta születetteket három csoportra osztják a társadalomtudósok: a mai 40-eseket X, a jelenleg 30-as éveikben járókat az Y, míg az 1996 óta születetteket a Z generáció névvel illetik. Ezen korosztályok szokásaikban, értékrendjükben jól észrevehetően különböznek az előzőektől és egymástól is.

Az X generáció jellemzően elutasítja a szüleik nemzedékére jellemző lojalitást a munkavállalásban, a többszöri munkahelyváltás szinte természetes. A válság idején a munkaerőpiacra lépő Y generáció értékrendje pedig már egyenesen szakít az egzisztenciateremtés legfőbb prioritássá emelésével: munkaerő-piaci kilátásaik kedvezőtlenebbek, anyagi okok miatt sokszor később önállósodnak, elődeiknél jóval kevéssé lojálisak, sokkal inkább törekszenek a karrier és a magánélet harmóniájára. Tudatosabbnak mondhatók szüleik korosztályánál, amihez nagyban hozzájárul, hogy ők az elsők, akik számára már a fiatalkoruk óta jellemző az internethasználat, a szinte korlátlanul hozzáférhető információ adta lehetőségek. Az utánuk következő, mai tizen- és huszonévesek, azaz a Z generáció viszont már nem is élt az „internet előtti” korban. Számukra természetes a virtuális világ, a folyamatos online jelenlét, az azonnal elérhető és korábbi mértékkel elképzelhetetlen mennyiségű információ, amely folyamból maguknak kell szűrniük a számukra releváns tartalmakat, ez pedig nagyban meghatározza fogyasztási szokásaikat is. Az identitás, az egyén még nagyobb hangsúlyt kap életükben, a munkavállalással illetve az igénybe vett szolgáltatásokkal kapcsolatban elvárják, hogy az mindenben megfeleljen igényeiknek.

A munkaerő-piaci és a családban betöltött szerepük miatt a nők nehezebb helyzetben vannak a nyugdíjra való felkészülésben, mint a férfiak. Mindössze 2 százalékuk gondolja, hogy eleget tesz félre.

A nyugodt időskor a jelenben kezdődik

A Z generáció tudatosságára nagy szükség lesz aktív dolgozó éveikben, hiszen minden korábbihoz képest nehezebb helyzetbe kerülhetnek nyugdíjasként. Kutatások  szerint ugyanis 2030-ra itthon a lakosság több mint negyede, míg 2050-re pedig már az egyharmada 60 év feletti lesz. Az elöregedő társadalom így nagy kihívások elé fogja állítja az állami nyugdíjrendszert. Míg 1980-ban négy aktív keresőre még csak két nyugdíjas jutott, 2013-ban négy aktív kereső már három nyugdíjast tartott el, és demográfiai számítások szerint 2050-re négy aktív korúra már hat eltartott jut majd.  Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mire a Z generáció eléri a nyugdíjkorhatárt, annak tagjai a jelenleginél is jóval alacsonyabb összegű állami nyugdíjra számíthatnak. Ha 35 évesen elkezdjük az öngondoskodást, havi 20 ezer forintból közel 30 millió lehet a nyugdíjkorhatár eléréséig.

Ahhoz, hogy az időskori létbiztonság ne kerüljön veszélybe, de a jelenben se terheljük túl a költségvetésünket, érdemes minél előbb, akár már kisebb összegeket is befektetni.

Forrás:Generali

 

Az X generáció tagjai számára sem késő

A Generali számításai szerint, ha egy aktív, dolgozó 45 éves korában köt nyugdíjbiztosítást, jelentősebb összegekkel tudja majd kiegészíteni nyugdíját. Ha húsz éven át havi 10 ezer forintot áldoz nyugdíjbiztosítás keretében az öngondoskodásra, visszavonulásának idejére nagyságrendileg 6 millió forintnyi, míg havi 20 ezer forintos befizetés mellett már több mint 12 millió forintos megtakarítása gyűlik össze.

Érdemes minél előbb, már a húszas-harmincas években elkezdeni megtakarítani

A szakemberek szerint fontos lenne, hogy már az Y generáció is foglalkozzon az időskori megélhetésével, hiszen az számít ideálisnak, ha az aktív dolgozók már a harmincas éveinkben elkezdik a megtakarítást. Ezt támasztják alá a Generali számításai is:

• A 35 évesen nyugdíjbiztosítást kötők például havi 10 ezer forinttal is körülbelül 14,5 millió forintot tudnak összegyűjteni nyugdíjas korukig, 20 ezer forintos havi ráfordítással pedig már igen tekintélyes összeg, nagyságrendileg 30 millió forint fog rendelkezésükre állni számlájukon.1
• Természetesen a legjobb helyzetben azok lesznek, akik már az aktív éveik legelején is gondolnak a jövőre. A 25 éves korukban nyugdíjbiztosítást kötők például már havi 10 ezer forintos ráfordítás mellett is nagyságrendileg 30 millió forintot tudnak összegyűjteni, havi 20 ezer forintból pedig már több mint 60 millió forint állhat rendelkezésükre nyugdíjba vonulásukkor.