A gazdagokat sújtaná a tranzakciós adó Amerikában

2015. szeptember 27. vasárnap - 12:01 / klímablog
  •    

Egy fenntartható társadalomban kulcsfontosságú feladat lenne a vagyoni egyenlőtlenségek mielőbbi csökkentése. Warren Buffett egyetért a vagyonos befektetők által pörgetett származékos ügyletek, derivatívák adóztatásával, mégsem arra a demokrata politikusra szavazna, aki bevezetné ezt az adónemet, ha megválasztják elnöknek.

Az amerikai elnökjelöltségért versenybe szálló republikánusok – és sokszor a demokraták is – rendszerint azzal szeretik magukhoz édesgetni a voksokat, hogy adókedvezményt és adócsökkentést ígérnek. (A The New York Times szerint a szövetségi adónemek átlaga amúgy is történelmi rekordot dönt jelenlegi alacsony szintjével, az adócsökkentés még alacsonyabb szintre vinné.) Vermont állam szenátora, Bernie Sanders azonban ennek ellenkezőjére tett ígéretet. 

Robin Hood-adónak csúfolják

Ha megválasztják, bevezeti a befektetések megadóztatását. Sanders tranzakciós adója nem a banki átutalásokra és általában véve a kispolgárok és a középosztály ügyes-bajos ügyintézéseinek megsarcolására fókuszálna, mint mifelénk. Az adó minden egyes 100 dolláros értékpapírügyletnél 0,1 százalék, a derivatíváknál 0,01 százalék lenne. (Májusban még arról volt szó, hogy Sanders 50 százalékos adónemben gondolkodik, írta akkor a Bloomberg.) Vagyis pont a vagyonos polgárok pénzeinek, megtakarításainak mozgatásából fölözne le a szövetségi kormány adóbevételt. (Az EU évek óta tervez hasonlót, épp mostanában vették fel újra az ügy fonalát.)

Kép: Fotolia

A Tax Policy Center becslése szerint az adónem 185 milliárd dollárt hozna az amerikai államkasszának 10 év alatt. Sanders úgy látja, az adó csökkentené az automatizált értékpapír-kereskedés (high-frequency trading) iránti kedvet, amit elemzők rendszerszintű kockázati tényezőnek tartanak. A módszer lényege, hogy a nagy gyorsaságú számítógépek a másodperc tört része alatt apró árfolyamkülönbségekre játszanak, és ezekből profitálnak. (Ld. Piac & Profit, 2015/9, könyvajánló: Michael Lewis: Flash Boys)

Az automatizált kereskedés volumene és tempója jelentősen megugrott Amerikában, ahol a legnagyobb tőzsdék (közel tucatnyi tőzsde működik az USA-ban) forgalmának 50 százalékáért felel.

Warren Buffett, aki már többször szóvá tette, hogy az amerikai adórendszer a gazdagokat favorizálja, és szégyen, hogy a titkárnője magasabb adósávba esik, mint ő, a milliárdos főnök, a CNBC-nek kijelentette: természetesen egyetért az ötlettel, mégis Hillary Clintonra adná le a voksát – már amennyiben az ex-First Lady meg tudja szerezni a demokrata párttól az elnöki jelölést, merthogy külügyminiszteri e-mailjei és Bill Clinton alapítványának pénzhajhászása – egyes külföldi adományozóinak húzós politikai elkötelezettsége – miatt finoman szólva nem éppen szeplőtelen a politikus asszony renoméja manapság.

Buffett dicsérete elsősorban arra vonatkozik, hogy Sanders nem kívánja ócsárolni riválisát, Hillary Clintont, és ellenzi azt, hogy a legfelsőbb bíróság fellazította a cégek és szakszervezetek politikai és párttámogatásaira vonatkozó szabályokat. “Kampánya modellértékű. Nem fogják megválasztani, de én akkor is nagyra tartom őt” – tette hozzá Buffett.

A Tax Policy Center úgy kalkulálta, a Robin Hood-adó 75 százaléka a lakosság legnagyobb adóterheket fizető 20 százalékától folyna be, vagyis a leggazdagabbaktól, ezen belül is 40 százalékot a legtehetősebb 1 százalék bankszámlájáról emelne le az állam. Az még nem világos, hogy Sanders az értékpapírok eladóira vagy vevőire róná ki az adót, vagy esetleg mindkét félre, és államkötvényekre is vonatkozna-e.