5 dolog, amire érdemes figyelni a lakásbérleti szerződésben

2015. április 24. péntek - 18:30 / piacesprofit.hu
  •    

Lakásbérleti szerződést szinte mindenki köt életében legalább egyszer. Akár irodaként, akár lakás céljára akarjuk használni az ingatlant, a nem várt problémák elkerülése érdekében most nézzünk meg öt olyan dolgot, amelyre mindenképpen érdemes figyelni a lakásbérleti szerződés megkötésekor.

Kép:Pixabay

Kié a lakás

Mielőtt bármilyen megállapodást kötnénk, mindenképpen érdemes ellenőrizni, hogy aki kiadja a lakást, az jogosult-e erre. A lakást természetesen kiadhatja a tulajdonos, de például ha a lakás haszonélvezeti joggal terhelt, akkor ehhez a haszonélvező beleegyezése is szükséges. A tulajdonoson túl a haszonélvező is jogosult a lakás kiadására, amihez viszont nem feltétel a tulajdonos beleegyezése.

A tulajdonviszonyokról és az ingatlanon fennálló jogokról, terhekről friss (30 napnál nem régebbi) tulajdoni lap alapján tudunk meggyőződni. Elvárható, hogy a bérbeadó friss tulajdoni lappal igazolni tudja, tulajdonosi vagy más jogosulti minőségét. Régi adásvételi szerződést, földhivatali határozatot semmiképp ne fogadjunk el ezek igazolására.

Ha a lakást bérlőtől kívánjuk (al)bérletbe venni, akkor kérjük tőle, hogy igazolja bérleti jogát a bérleti szerződés bemutatásával, valamint azt is, hogy a lakás albérletbe adására jogosult. Ebben az esetben is indokolt lehet utánajárni, hogy a bérlő például a valódi tulajdonostól béreli-e az ingatlant.

Kötelező írásba foglalás

A Lakástörvény előírja, hogy lakásbérleti szerződést érvényesen írásban lehet kötni. Ezért, ha szóban kötünk bérleti szerződést, akkor egy érvénytelen szerződésünk lesz. A tanúk alkalmazása nem törvényi előírás, azonban a két tanú által aláírt szerződés bizonyítékként erősebb, mint az „egyszerű” megállapodás.

13 dolog, amivel érdemes tisztában lennie
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrei az utóbbi időben folyamatosan ellenőrzik a lakásbérbeadást. Az információkat jellemzően közérdekű bejelentések, apróhirdetések szolgáltatják. A vizsgálatok nagy részének mulasztási bírság a vége. Jobb tisztában lenni a szabályokkal.

Az érvénytelenségnél azonban nagyobb fejfájást okozhat, hogy az írásba foglalás elmaradásával jogvita esetén komoly gondba kerülhet akár a bérlő, akár a bérbeadó, hiszen az írásba foglalt szerződés a bérleti viszony fő bizonyítéka. Így ennek hiányában bérbeadóként nehézségünk lehet az olyan alapvető dolgok bizonyításával, mint például mennyi volt a bérleti díj, kellett-e fizetnie a bérlőnek a közös költséget stb. Bérlőként pedig szerződés hiányában jóval kevesebb védelmet kaphatunk, hiszen írásos szerződés nélkül nehéz bizonyítani, hogy jogosan használjuk a lakást.

Figyeljünk a bérlet időtartamára

A hosszabb, határozott időtartamra kötött szerződés a látszólag mindkét fél érdekét is szolgálhatja, hiszen a bérbeadó akár 3-4 évre találhat magának bérlőt, a bérlő lakhatása pedig hosszú időre biztosítva van. Azonban akár bérlők, akár bérbeadók vagyunk érdemes egy kicsit előre gondolkodni, hogy valóban szükséges-e nekünk a hosszú idejű szerződés. Évek alatt sok minden változhat, ami miatt már nem szeretnénk a bérleti szerződést fenntartani. Ez azért fontos, mert a határozott időre kötött bérletet rendes felmondással megszüntetni nem lehet, ezért ha nem sikerül a megszüntetésében megegyezni, akkor hosszú időre is bent ragadhatunk egy ilyen szerződésben.

Ha határozatlan időre kötünk szerződést, az természetesen nem fog megszűnni az időmúlás miatt, viszont rendes felmondással a felek bármelyike megszüntetheti.

Nem kell pánikolnunk tulajdonosváltáskor
Könnyen előfordulhat, hogy azt a telephelyet, amit évek óta bérlünk, a tulajdonos egyszer csak értékesíti a „fejünk felett”. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy vége a világnak, kezdhetünk összepakolni, és másik ingatlan után nézni. Az úk Ptk. ugyanis körültekintően szabályozza ezt a kérdést.

Tisztázzuk a fizetési kötelezettségeket

Mindenképpen győződjünk meg arról, hogy a szerződésben a bérleti díj megfelelően került-e rögzítésre, különösen, hogy a lakásfenntartási (rezsi) költségeket magában foglalja-e vagy sem. Ha bérbeadóként azt szeretnénk, hogy a közös költséget is a bérlő fizesse, akkor ezt egyértelműen rögzítsük a szerződésben, mert vitás lehet, hogy a felek a „rezsi”-be a közös költséget beleértették-e. Előfordulhat, hogy nem indokolt, hogy a közös költség bizonyos elemeit (pl. felújítási alap) a bérlő fizesse.

 Jegyzőkönyvezzünk

A viták elkerülése végett mindenképpen érdemes a lakás átadásakor a közüzemi órák állását jegyzőkönyvben rögzíteni. Szintén ajánlott a bérbeadó lakásban maradó tárgyairól, berendezési és felszerelési tárgyakról jegyzőkönyvet, vagy mellékletet készíteni, amelyben érdemes rögzíteni e tárgyak állapotát, különösen, ha az adott tárgy hibás vagy sérült.     

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

 

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek