5 dolog, amire érdemes figyelni a lakásbérleti szerződésben

Lakásbérleti szerződést szinte mindenki köt életében legalább egyszer. Akár irodaként, akár lakás céljára akarjuk használni az ingatlant, a nem várt problémák elkerülése érdekében most nézzünk meg öt olyan dolgot, amelyre mindenképpen érdemes figyelni a lakásbérleti szerződés megkötésekor.

Kép:Pixabay

Kié a lakás

Mielőtt bármilyen megállapodást kötnénk, mindenképpen érdemes ellenőrizni, hogy aki kiadja a lakást, az jogosult-e erre. A lakást természetesen kiadhatja a tulajdonos, de például ha a lakás haszonélvezeti joggal terhelt, akkor ehhez a haszonélvező beleegyezése is szükséges. A tulajdonoson túl a haszonélvező is jogosult a lakás kiadására, amihez viszont nem feltétel a tulajdonos beleegyezése.

A tulajdonviszonyokról és az ingatlanon fennálló jogokról, terhekről friss (30 napnál nem régebbi) tulajdoni lap alapján tudunk meggyőződni. Elvárható, hogy a bérbeadó friss tulajdoni lappal igazolni tudja, tulajdonosi vagy más jogosulti minőségét. Régi adásvételi szerződést, földhivatali határozatot semmiképp ne fogadjunk el ezek igazolására.

Ha a lakást bérlőtől kívánjuk (al)bérletbe venni, akkor kérjük tőle, hogy igazolja bérleti jogát a bérleti szerződés bemutatásával, valamint azt is, hogy a lakás albérletbe adására jogosult. Ebben az esetben is indokolt lehet utánajárni, hogy a bérlő például a valódi tulajdonostól béreli-e az ingatlant.

Kötelező írásba foglalás

A Lakástörvény előírja, hogy lakásbérleti szerződést érvényesen írásban lehet kötni. Ezért, ha szóban kötünk bérleti szerződést, akkor egy érvénytelen szerződésünk lesz. A tanúk alkalmazása nem törvényi előírás, azonban a két tanú által aláírt szerződés bizonyítékként erősebb, mint az „egyszerű” megállapodás.

13 dolog, amivel érdemes tisztában lennie
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőrei az utóbbi időben folyamatosan ellenőrzik a lakásbérbeadást. Az információkat jellemzően közérdekű bejelentések, apróhirdetések szolgáltatják. A vizsgálatok nagy részének mulasztási bírság a vége. Jobb tisztában lenni a szabályokkal.
Az érvénytelenségnél azonban nagyobb fejfájást okozhat, hogy az írásba foglalás elmaradásával jogvita esetén komoly gondba kerülhet akár a bérlő, akár a bérbeadó, hiszen az írásba foglalt szerződés a bérleti viszony fő bizonyítéka. Így ennek hiányában bérbeadóként nehézségünk lehet az olyan alapvető dolgok bizonyításával, mint például mennyi volt a bérleti díj, kellett-e fizetnie a bérlőnek a közös költséget stb. Bérlőként pedig szerződés hiányában jóval kevesebb védelmet kaphatunk, hiszen írásos szerződés nélkül nehéz bizonyítani, hogy jogosan használjuk a lakást.

Figyeljünk a bérlet időtartamára

A hosszabb, határozott időtartamra kötött szerződés a látszólag mindkét fél érdekét is szolgálhatja, hiszen a bérbeadó akár 3-4 évre találhat magának bérlőt, a bérlő lakhatása pedig hosszú időre biztosítva van. Azonban akár bérlők, akár bérbeadók vagyunk érdemes egy kicsit előre gondolkodni, hogy valóban szükséges-e nekünk a hosszú idejű szerződés. Évek alatt sok minden változhat, ami miatt már nem szeretnénk a bérleti szerződést fenntartani. Ez azért fontos, mert a határozott időre kötött bérletet rendes felmondással megszüntetni nem lehet, ezért ha nem sikerül a megszüntetésében megegyezni, akkor hosszú időre is bent ragadhatunk egy ilyen szerződésben.

Ha határozatlan időre kötünk szerződést, az természetesen nem fog megszűnni az időmúlás miatt, viszont rendes felmondással a felek bármelyike megszüntetheti.

Nem kell pánikolnunk tulajdonosváltáskor
Könnyen előfordulhat, hogy azt a telephelyet, amit évek óta bérlünk, a tulajdonos egyszer csak értékesíti a „fejünk felett”. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy vége a világnak, kezdhetünk összepakolni, és másik ingatlan után nézni. Az úk Ptk. ugyanis körültekintően szabályozza ezt a kérdést.
Tisztázzuk a fizetési kötelezettségeket

Mindenképpen győződjünk meg arról, hogy a szerződésben a bérleti díj megfelelően került-e rögzítésre, különösen, hogy a lakásfenntartási (rezsi) költségeket magában foglalja-e vagy sem. Ha bérbeadóként azt szeretnénk, hogy a közös költséget is a bérlő fizesse, akkor ezt egyértelműen rögzítsük a szerződésben, mert vitás lehet, hogy a felek a „rezsi”-be a közös költséget beleértették-e. Előfordulhat, hogy nem indokolt, hogy a közös költség bizonyos elemeit (pl. felújítási alap) a bérlő fizesse.

 Jegyzőkönyvezzünk

A viták elkerülése végett mindenképpen érdemes a lakás átadásakor a közüzemi órák állását jegyzőkönyvben rögzíteni. Szintén ajánlott a bérbeadó lakásban maradó tárgyairól, berendezési és felszerelési tárgyakról jegyzőkönyvet, vagy mellékletet készíteni, amelyben érdemes rögzíteni e tárgyak állapotát, különösen, ha az adott tárgy hibás vagy sérült.     

Dr. Szabó Gergely ügyvéd Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda

 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo