Irány a Kelet!

2012. október 19. péntek - 07:00 / PP
  •    

Nehéz megítélni, milyen lehetőségek rejlenek a magyar kis- és középvállalkozások számára „a keleti nyitás” kormányzati politikájában, amely elsősorban Oroszországot, a FÁK-államok közül leginkább a kaukázusiakat, ezenkívül Kínát és az arab világot célozza meg. Még a legközelebbi piac, Oroszország is messze van, és a többiekkel együtt szinte bevehetetlennek tűnik a külgazdaság terén meglehetősen tapasztalatlan kkv-k számára. A kormány viszont támogatást, intézményrendszert és forrást ígér, így mindenképpen érdemes kicsit közelebbről megvizsgálni az esélyeket.

Kormánypolitika

A magyar gazdaságpolitika kulcsszerepet szán a külgazdaságnak – és ez már jó pár évtizede így van. A jelenlegi kormány viszont nemcsak az export termékszerkezetét kívánja korszerűsíteni, földrajzilag is diverzifikálni akarja a külgazdasági kapcsolatokat.

Az új, meghódítandó külpiacok között kormányzati dokumentumok megemlítik Kínát, Oroszországot és Indiát, a kapcsolatépítésben és kommunikációban viszont – különösen az utóbbi időben – az első két ország mellett hangsúlyosan megjelennek a kaukázusi államok és az arab világ. India egyelőre nemigen. Mindezt együttesen a „keleti nyitás politikájának” nevezik. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kidolgozott Magyar Növekedési Tervben az áll: a magyar gazdaság számára fontos olyan új piacok, régiók kijelölése, amelyek „támogatni tudják hazánk tartósan magas exportnövekedését és külkereskedelmi többletének fennmaradását”. A piacfejlesztésben első helyen az erőteljes keleti nyitás áll, ezt követi az „erős rácsatlakozás a nagy európai exportőrökre”, majd a kárpát-medencei, végül a visegrádi és nyugat-balkáni együttműködés.

A sikeres piacra lépés 7 pontja
1. Pozicionáljuk a terméket! Határozzuk meg valódi erősségeit, az, hogy „egyedi”, nem elég.
2. Válasszuk ki a célországot! Legfeljebb három országot érdemes megcélozni először. Azokról azonban mindent tudnunk kell, értenünk kell a kultúrájukat.
3. Térképezzük fel a versenytársakat! A keleti piacokon nagyobb versenyre számíthatunk. A magyar cégek ugyan a kilencvenes évek során kivonultak, a nagy, nyugati láncok viszont bevonultak.
4. Határozzuk meg az üzleti modellt! Csalóka egy-egy exportszállítás sikeréből kiindulni. A hosszú távú piaci jelenléthez exportcsapatra, marketingstratégiára, kapacitásbővítésre, forrásokra, jogi ismeretekre, az adott piacra szabott logisztikára és árképzésre van szükség.
5. Legyünk jelen a piacon! Legolcsóbb megoldás a helyi szereplő értékesítési partnerként való bevonása akár kizárólagos disztribútorként. A partnerek számának növelésénél gyakran szerencsésebb az árbevételre fókuszálni. Az egyes partnereknek elő lehet írni minimumforgalmat.
6. Évente utazzunk oda! Az e-mail és a skype sem helyettesíti a kézfogást. Legalább évente egyszer muszáj a partner szemébe nézni. A különböző kiállításokon való részvételnek is ez lehet a legfontosabb hozama, akkor is, ha elmarad a tényleges üzletkötés.
7. Fejleszteni kell! A piacok állandóan változnak. Ha nem reagálunk rá, versenyhátrányba kerülünk.

Nő az együttműködés

A keleti nyitás politikája nem új keletű. Keskeny Ernő, a Külügyminisztérium FÁK-államokkal kapcsolatos külpolitikai stratégiáért felelős miniszteri biztosa szeptemberben, egy MTI-nek adott interjúban kiemelte, hogy az elmúlt két évben csaknem 50 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom Oroszországgal – tavaly 12,5 milliárd dollár értékű volt –, és az utóbbi időkben több FÁK-állammal is jelentősen bővült a kereskedelem.

A kabinet elsősorban Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal és Grúziával törekszik szorosra fűzött gazdasági, stratégiai jellegű együttműködésre – hangsúlyozta október elején Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára, aki egyben számos, a keleti nyitásban érintett gazdasági vegyes bizottság elnöke is. Az államtitkár egy jordán üzletemberekkel folytatott budapesti megbeszélése után azt is kijelentette, hogy a kormány e politika jegyében az arab világgal való gazdasági együttműködésre is különös hangsúlyt helyez. A magyar vállalkozások számára lehetőséget kínáló területek egyébként hasonlóak az arab világban és a kaukázusi államokban. A külgazdasági államtitkár – az októberben Budapesten járt azerbajdzsáni delegációval való találkozása után – konkrétan az út-, a vasút- és a hídépítést, a várostervezést, az energiaipari együttműködést, a közlekedésigép-gyártást, a vízgazdálkodást, a vetőmag- és élőállat-exportot, a technológiakivitelt, a gyógyszeripart és az orvostechnikai ágazatokat említette.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a magyar–orosz kormánybiztosi teendők mellett a magyar–kínai kapcsolatok terén is hasonló posztot tölt be 2012. január elseje óta. A növekedési tervben foglaltak szerint Magyarország – földrajzi adottságainak köszönhetően – a jövőben egyszerre lehet az ázsiai növekedési zóna nyugati kapuja, a nyugat-európai növekedési övezet keleti kapuja, valamint az észak–déli irányba húzódó „új borostyánút” meghatározó szereplője.

A logisztikának a nemzetgazdasági tárca elképzeléseiben is fontos szerep jut, a sikeres megvalósításban pedig hangsúlyosan számít Kína növekvő magyarországi szerepvállalására. A keleti összeköttetések szerepének, kiszolgálásának átfogó stratégiáját is ki kellene dolgozni a növekedési terv alapján, amely szerint viszont a magyar piac határainak kijelölése meg kell haladja „a Kárpát-medencét mint lehatárolást”.

Az összeállítás a magazinban folytatódik.