Virágba borult a Tisza

2017. június 19. hétfő - 15:20 / piacesprofit.hu
  •    

Elkezdődött a méltán híres tiszavirágzás, mely során sok millió kérész életét láthatjuk lezajlani mindössze pár óra alatt, a vízfelszíntől pár méter magasan. A tiszavirág Európa legnagyobb kérészfaja, mely egykor az egész kontinensen előfordult, mára azonban szinte teljesen eltűnt, hazánkban is fokozottan védett, egy egyed természetvédelmi értéke 10 ezer forint.

Nagykörû, 2017. június 19. Tiszavirágok (Palingenia longicauda) násztánca a Tiszán, Nagykörû közelében 2017. június 18-án. A legnagyobb termetû kérészfajunk a tiszavirág, természetvédelmi értéke egyedenként tízezer forint. A kérész napjainkra csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján - fõként a Kõrösön - lelhetõ fel. MTI Fotó: Bugány János

Nagykörû, 2017. június 19.
Tiszavirágok (Palingenia longicauda) násztánca a Tiszán, Nagykörû közelében 2017. június 18-án. 
MTI Fotó: Bugány János

A kérész napjainkra főleg a Tisza egy-két mellékfolyóján lelhető fel, de egykor egész Európában elterjedt volt: 1922-ben pusztult ki a Loire-ból, 1952- ben pedig az utolsó nyugat-európai lelőhelyéről, a Rajnából is. A Dunából 1974- ben tűnt el, így a tiszavirág ma már egész Európában csak a Tiszában és vízrendszerében található meg – olvasható a tiszavilag.hu oldalán.

Nagykörû, 2017. június 19. Tiszavirágok (Palingenia longicauda) a Tiszán, Nagykörû közelében 2017. június 18-án. A legnagyobb termetû kérészfajunk a tiszavirág, természetvédelmi értéke egyedenként tízezer forint. A kérész napjainkra csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján - fõként a Kõrösön - lelhetõ fel. MTI Fotó: Bugány János

Nagykörû, 2017. június 19.
MTI Fotó: Bugány János

Mint a Wikipédián olvasható, a tiszavirág (Palingenia longicauda) a kérészek (Ephemeroptera) rendjébe tartozó, 8-12 centiméter hosszú, színpompás rovar, melynek szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. A víz felszínére rakják a petéiket, és lesüllyednek a tó fenekére és ott fúrják a földbe magukat. A lárvák elsősorban folyami sziklák alatt élnek, a dús növényzet közé és az üledékbe fúrják magukat. A kifejlett állat közismerten rövid életű. Kis fejük rövid csápokat, terjedelmes összetett szemeket és három pontszemet visel. Szájszerveik csökevényesek. Az ivarérett állatok rövid felszíni életük során nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni. A kifejlett kérészek nem túl jól, csapongva repülnek.

keresz4

Kép: Wikipedia/Fritz Geller-Grimm

(címlap kép: MTI/Bugány János)

Ötven éven belül kihalási hullám lehet az emberiség miatt
A világnépesség növekedése és az élelem, az ivóvíz, valamint a lakható területek iránti növekvő igény miatt ötven éven belül “soha nem látott” mértékű kihalási kockázatnak lesznek kitéve a világ állatfajai – figyelmeztetnek a szakértők.