A konferencia további előadásainak összefoglalóját itt találja.
Megértés = megbocsátás
"Háborúzni egy olyan ellenséggel, aki nem fél attól, hogy meghal, hanem örül neki, bizonyos tekintetben, mert akkor mennek a Mohamedhez a Mennyországba." És hogyan lehet kiszűrni a társadalomban a terrorista elemeket. "Mindenkinek, akinek szakálla van?"
A jó vezető "nem polarizál, nem mi vagyunk a jók és ők a gonoszok, és másik részről mi a gonoszok és ők a jók." László Ervin Mahatma Gandhit idézte ("nem másokról van szó, hanem rólunk") és Martin Bubert ("én te vagyok"), s ennek szellemében nyilatkozatot adott ki a Budapest Club vezetőjeként, mely november 19-én jelenik meg az interneten.
Egy kis előzetes a magyar fordításából:
"A franciák azt mondják, hogy "Tu Comprendre C'est Tout Pardonner". Mindent megérteni annyi, mint mindent megbocsátani.
A halál és öldöklés egy teljes mértékben helytelen, hiábavaló és iszonyúan rossz válasz napjaink gondjaira és persze minden egyéb problémára. Ez nyilvánvaló, de az erre adott válasz is ennyire egyértelmű? Hová vezetne, ha a bosszú útját választanánk, és a terrorra terrorral, az erőszakra erőszakkal válaszolnánk, amint ez egyes politikai vezetők próbálják megtenni."
Kíséreljük meg a problémát mélyebb szinten megérteni. Tekintsünk önmagunkra egyazon család tagjaiként. Ebben a családban nincsenek mások, mint mi - mondta a professzor.
László Ervin beismerte, hogy nyilatkozata következő mondata alighanem megosztó lesz, ellentmondásos lesz érzéseket kelt majd egyesekben:
"Ezek az emberek nem ördögök és nem teljes mértékben gonoszak. Mindössze egy olyan embercsalád elkeseredett tagjai, akikben saját elmeállapotuk elhomályosította a család, mint közösség képét. Ebből a szempontból nem sokban különböznek azoktól, akik a fegyverekkel hadonászva, azok pusztító erejét dicsőítve szállnak harcba."
Hozzátette: "Mi is ezt csináljuk. Aki visszaüt, az ugyanazt csinálja, mint amit ők, anélkül, hogy megértenénk, miért csinálják." A migráns-hullám annyiban hasznos volt László Ervin szerint, hogy ráébresztette az európai közvéleményt arra, a válságok nem lokálisak, hamar átterjednek más régiókra és hogy az elvándorlás társadalmi megosztottság (gazdagokra és szegényekre) tünete. Ez a legtöbb krízis alapja, gyökere.
Vigyázó szemetek Párizsra vessétek
Nem szabad, hogy a terrorizmust övező felháborodás, negatív érzelmek és bosszúvágy elterelje figyelmünket "az alapkérdésről, ami az, hogy hogyan lehet ebből a világból egy élhető egységet kihozni, amiben ez az embertömeg meg tud élni", s igazságosan, arányosan részesüljenek az értékrendszerekből -mint szabadság, emberi jogok, gondolatok- és az ökológiai erőforrásokból.
"A politikusok mindig azt csinálják, ami éppen népszerű, amire az emberek reagálnak," mondta a 83 éves filozófus. François Hollande válasza, a megtorlás és hogy "háborút" hirdet, tulajdonképpen nem sokban különbözik George W. Bush retorikájára a 2001. szeptember 11-i atrocitások után.
Ezzel az az "áldozatokkal járó" hadakozással "nehéz elképzelni", hogy a hónap végén kezdődő klímacsúcson a teljes összefogás érvényesülhessen. Egy olyan horderejű megállapodás, mint a globális klímaegyezmény, annak megvalósításához "nagyon nagy támogatás kell a civil szférában". A 2009-es koppenhágai klímacsúcs kudarcának "nem szabad újra megtörténni".
Szétosztva, szétfosztva
A terrorizmus és a migráció "szimptómái egy alaphelyzetnek. Az emberiség egy olyan pontra ért el, ahol a 7,4 milliárd ember olyan polarizált helyzetben él, amit itt nem is nagyon észlelünk Európában, a nyugati világban. "Szét van osztva, szét van fosztva a világ. A társadalom szétbomlik a kiváltságosokra és azokra, akik nem jutnak hozzá az erőforrásokhoz."
László Ervin nemrég egy ismerősétől hallott egy szólást, ami a közönségnek is tetszett: "A jövő már itt van, csak még nincs egyenletesen elosztva."
A népek a saját közvetlen jövőjükről tudnak gondolkodni és ezzel kapcsolatban tudnak valami más cselekedni, ami több, mint a puszta túlélés. A migránsok életveszély, háború, sivatagosodás, nyomor elől menekülnek. "Lehet félni attól, hogy állandó háborús állapot keletkezik." Napjainkban 70 különféle háborút vívnak világszerte, a hadi kiadások a fejlett országokban mindenütt nagyok.
Titanic és űrhajó
Olyan helyzetben vagyunk, mint az emberek a "Titanicon, amely jéghegy irányába megy, és azon veszekszünk, hogy ki kap jobb helyet a fedélzeten, nem pedig az irányváltásról." László Ervin professzor újfent Einsteint idézte -s a Budapest Klub mottóját-, miszerint "nem tudjuk megoldani a kritikus problémákat azzal a tudatállapottal, amelyekben azok létrejöttek".
"Egy olyan természetes űrhajón élünk, aminek az energiája nyitva van, mert energia állandóan jön a napból, ebből tudunk élni, és az anyag zárva van. Ezt az űrhajót rosszul kezeljük." Szennyező anyagokat terítünk szét, fosszilis energiákat használunk fel.
Új "űrhajó-etikára" lenne szükség. A professzor természetesen körvonalazta, milyen új gondolkodásmódra és paradigmaváltásra lenne szükség. Az énközpontú hozzáállástól kellene eljutni az ember- és öko-centrikus magatartáshoz. "Új tudat, új identitás kellene. Túl kell azon lépnünk, hogy egymagunk érdekeit képviseljük. Képviseljük az emberiség érdekeit is. Az emberiség érdekeit pedig egyúttal a természet, a bioszféra érdekei."
Honnan hova:
- Énközpontú, egocentrikus etika
- Antropocentrikus (emberközpontú) etika
- Környezetközpontú, ökocentrikus etika
- Antropo-ökocentrikus etika
