Idén nyáron - óceánjáró vontatójával Oroszország legészakibb pontját megkerülve - Vlagyimir Bozanov kapitány rengeteg rozmárt, számos fehér delfint, a távolban pedig néhány jéghegyet látott. Egy dologgal nem találkozott csak a 3700 kilométeres jeges-tengeri út során, éspedig egybefüggő, a továbbhaladást akadályozó jéggel. A hajóskapitány szerint tíz évvel ezelőtt még a nyár közepén is rendkívül ritka volt a jégmentes útvonal. (Az éghajlatváltozásból eredő természeti jelenségeket, az ökoszisztéma folyamatainak változásait, valamint ezek életvitelünkre gyakorolt hatását tekintették át rangos szakértők a Piac és Profit II. Fenntarthatósági Csúcsán.)
Környezetkutatók szerint ma már kétségtelen, hogy a globális felmelegedés olvasztja az északi-sarki jeget és új tengeri útvonalakat nyit meg, miközben megnöveli azt az időszakot, amelyben a part menti, korábban is használt útvonalak hajózhatók. És bármilyen hátrányos környezeti hatással járjon is a melegházhatás, orosz és egyéb vállalatok új lehetőségeket látnak a felmelegedésben.
Az olajtársaságok lehetnek a változások legvalószínűbb haszonélvezői, mivel a sarki jég olvadásával a tengerfenék újabb részei válnak kutathatóvá. Az Exxon Mobil olajipari óriás nemrég megállapodást írt alá arról, hogy kutatófúrásokat végez a Jeges-tenger Oroszországhoz tartozó részén. Ma már a hajózási, bányászati és halászati vállalkozások is északabbra tekintenek, mint eddig."Paradoxon, de igaz, hogy miközben új lehetőségek nyílnak országaink előtt, tudatában vagyunk annak, hogy szén-dioxid-kibocsátás okozta veszély súlyossá vált" - mondta Olafur Ragnar Grimsson izlandi elnök nemrég egy arhangelszki konferencián, amelyet a jeges-tengeri hajózásról rendeztek. Ugyanezen a fórumon Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök teli torokból üdvözölte az olvadásnak köszönhető új üzleti lehetőségeket. "Az északi sarkvidéken át halad a legrövidebb út, amely összeköti a nagy európai, ázsiai és csendes-óceáni piacokat. Kiváló alkalom nyílik a költségek optimalizálására" - fogalmazott.
A legmelegebb nyár
Az idei volt az eddig feljegyzett legmelegebb nyár az északi sarkvidék történetében, és egy cseppfolyósított földgázt szállító tartályhajó új gyorsasági rekordot állított fel hat és fél nap alatt kelve át a Jeges-tengeren. A korábbi rekord nyolc nap volt. Tudósok szerint az utóbbi tíz évben a sarki jégtakaró átlagos nagysága szeptemberben, amikor a legkisebb, mindössze a kétharmada volt a megelőző két évtized átlagának. Az Arctic Monitoring and Assessment Program nevű norvég tudóscsoport előrejelzése szerint 30-40 éven belül az egész Jeges-tenger jégmentessé válik nyáron. (Klímatológusok a Nature című szakfolyóiratban közzétett tanulmánya szerint már ebben az évszázadban a várt 2 Celsius fokos melegedésnél nagyobb lesz a hőmérséklet változása Földünk egyes pontjain.)
Új üzleti tervek készülnek tehát arra, hogyan használják ki a változásokat a világnak azon a részén, amely a tengerhajózás történetének java részében elsősorban az olyan felfedezők komor naplóbejegyzéseiből volt ismert, mint az angol Hugh Willoughby. Ő 1553-ban pusztult el a legénységével együtt, mikor az Északkeleti Átjáró néven ismert útvonalon megpróbáltak átkelni Európából Ázsiába.Az oroszok a part mentén hajózva egy évszázada használják az Északkeleti Átjárót, amelyet 1991-ben, a Szovjetunió felbomlását követően a nemzetközi hajózás előtt is megnyitottak. Az útvonal igénybe vétele azonban csak az utóbbi időben vált nyereségessé, miután a sarki jég visszahúzódása a parttól távolabbi területeket is szabaddá tett, így a nagyobb, mély merülésű modern hajók is nekivághatnak az útnak, amellyel időt és üzemanyagot takarítanak meg.
Az idén 18 külföldi hajó haladt végig a jobbára jégmentes, Európából Ázsiába vezető útvonalon, amely a Kola-félsziget csücskén, Murmanszkban kezdődik és a Bering-tenger partján lévő orosz kikötőben, Anadirban ér véget.Bizonyos útvonalakon az Oroszország "fölötti" utazás ma már versenyképes azzal, mintha valaki a Szuezi-csatornán keresztül akar eljutni Európából Ázsiába. A Rotterdam-Jokohama út például az Északkeleti Átjárón keresztül 7200 kilométerrel rövidebb, mint a ma még gyakrabban használt, Szuezen át vezető útvonal - közölte az orosz közlekedési minisztérium.
Ipar húz hasznot belőle
A jeges-tengeri hajózás legfőbb haszna azonban abban rejlik, hogy hatékonyabbá és gazdaságosabbá tesz más iparágakat, mint amilyen a bányászat és az olajkitermelés. A Tschudi nevű norvég hajózási társaság például megvásárolt és újra üzembe helyezett egy használaton kívül vasércbányát Norvégia északi részén azért, hogy az Északkeleti Átjárón keresztül vasércet szállítson Kínába. A Lienjünkangba (Lianyungang) vezető út 21 napig tartott 2010-ben, szemben azzal a 37 nappal, amennyit a Szuezi-csatornán át vezető út igényel általában. A Tschudi vezetői szerint utanként 300 ezer dollárt tudnak így spórolni."A hajózási közösségen belül nagyon kevesen ismerik ezt az útvonalat" - mondta a The New York Timesnak Felix Tschudi, a társaság elnöke.
A Norilszk nevű orosz vállalatnak ma már nem kell jégtörőket bérelnie ahhoz, hogy nikkel- és rézbányáiból árut tudjon szállítani a Jeges-tengeren, így sok millió rubelt takarít meg. Alaszka északnyugati részén a Red Dog ólom- és cinkbánya működtetői árujukat a Bering-szoroson keresztül szállítják, amelyet ritkábban zár el a jég, mint a korábbi évtizedekben. A Citigroup moszkvai irodája öt olyan orosz vállalatot jelölt meg, amely olyan helyzetben van, hogy jól tud profitálni az északi felmelegedésből, amely kétszer olyan gyors, mint a globális átlag.
A Norilszkon kívül ezek közé tartozik a Szovkomflot nevű állami hajózási vállalat és az ország két legnagyobb földgázkitermelője, a Gazprom és a Novatek. Az ötödik a Rosznyeft állami olajtársaság, amely az Exxon Mobillal közös vállalkozásban fúrásokat végez a Kara-tengeren, a Jeges-tenger orosz melléktengerén. Oroszország új berendezésekkel szerel fel egy Arhangelszk melletti katonai hajógyárat, amely a Szovjetunió idejében atom-tengeralattjárókat gyártott, hogy alkalmassá váljon a jég nyomásának ellenálló, olaj- és gázkitermelésben használatos fúrószigetek gyártására.
Új szabályozás kell
A nemzetközi halászati ipar számára a célpont az úgynevezett jeges-tengeri fánklyuk, az a több millió négyzetmérföldnyi terület a Jeges-tenger közepén, amely kívül esik a part menti államok 200 kizárólagos exkluzív gazdasági övezetén. 2000-ig ezt a területet az év teljes hosszában jég borította, most azonban nyaranta nagy területek jégmentessé válnak Alaszkától és Kelet-Szibériától északra. A lehetőség, hogy a halra éhes déli országok intenzív halászatba kezdenek az újonnan hajózhatóvá vált területeken, arra ösztönözte a Pew Környezetvédelmi Csoportot, hogy egy friss jelentésében figyelmeztessen: ha nem szabályozzák újra a térségben zajló halászatot, a jeges-tengeri tőkehalállományt könnyen megtizedelhetik.
Mivel az úszó jégtáblák továbbra is veszélyeztetik a hajókat az egyébként nyitott tengeri útvonalakon, az Egyesült Államok, Oroszország és Norvégia hatóságai azt vizsgálják, hogy milyen üzleti lehetőségek rejlenek abban, ha az Északkeleti Átjáró két partján lévő kikötőket átrakóhelyekké alakítják át. Ezekben a közönséges teherhajókról jégtáblák között is navigálni tudó hajókra emelik át az áruszállító konténereket, és így juttatják el őket Ázsiába, Kanadába, az Egyesült Államok nyugati partvidékére és Európába. Ha ez az elképzelés megvalósul, az olyan, ma elhagyott, kis forgalmú kikötők, mint a norvégiai Kirkenes és a Bering-szorostól délre lévő alaszkai Adak pezsgő életű logisztikai csomópontokká változnak át.
