A multikkal nagyot fordult a világ tíz év alatt

2018. március 26. hétfő - 18:11 / Kriston László
  •    

A párizsi klímaegyezmény 2 Celsius foknál alacsonyabb globális felmelegedést irányoz elő. Egyre több vállalat számolja ki, hogy légszennezéséhez arányosan mekkora részt vállaljon az emissziócsökkentésben. A cégek önkéntes kibocsátáscsökkentési vállalásaikból eddig 31 százalékot valósítottak meg.

Tíz éve még jószerivel lasszóval kellett fogni azokat a multikat, melyek hajlandók voltak elárulni, hány tonna szén-dioxid kibocsátással jár az üzleti tevékenységük évente. Ma már azokat a világvállalatokat nézik ki az élvonalból, amelyek nem jelentik az emissziójukat és a környezetterhelésükről szóló egyéb adatokat.

Hetesi Zsolt: lehetünk karbonsemlegesek!
A fizikus és fenntarthatósági kutató, Hetesi Zsolt saját farmján gyakorolja a karbonsemlegességet. Vallja, hogy az általa is használt mezőgazdasági módszerrel meg tudnánk kötni a civilizációnk által a légkörbe juttatott üvegházgázokat.

A londoni Carbon Disclosure Project (CDP) évente teszi közzé toplistáját arról, hogyan válaszolnak a klímaváltozás által okozott kihívásokra a multinacionális vállalatok. A Picking Up the Pace (Gyorsítás) nevű jelentésnek ezek a főbb megállapításai:

  • Az 1073 elemzett vállalat közül 89 százaléknál van érvényben idén is emissziócsökkentési cél és dolgozik ennek megvalósításán.
  • A vizsgált cégek 68 százaléka 2020-ra tűzött ki valamilyen százalékértéket a kibocsátás mérséklésére.
  • Ha az idei önkéntes célokat december 31-ig elérik, akkor a párizsi klímaegyezmény megvalósulásához (a globális felmelegedés 2 Celsius fok alatt történő megfékezéséhez) szabott légszennyezés-mérséklés 31 százalékát valósítják meg a vállalatok a saját vállalásaikból.
  • 2017-ben a realizált emiccsiócsökkentés még csak 25 százalékos megvalósulást jelentett. Vagyis évről-évre ütemesen araszolnak a cégek ama dekarbonizált működési mód felé, amely kompatibilis a globális klímapolitika kibocsátáscsökkentési céljaival és arányos szerepvállalást jelent a cégekre nézve.
  • A vizsgált cégek 98 százalékánál vagy az igazgatótanácsban vagy a felsővezetésben van egy olyan személy, aki a társaság klímaváltozással kapcsolatos felelősségeit, teendőit felügyeli.

Tudományos alapú emissziócsökkentés

A tudományos alapú célok (science-based targets, továbbiakban: SBT) azt jelenti, hogy a vállalatok arányosan annyival csökkentik karbonemissziójukat, amekkora a szerepük a klímaváltozást gerjesztő légszennyezésben, vagyis az üvegházgáz-kibocsátásban és amekkora mérséklésre van szükség, hogy szerepüket neutralizálhassák és a globális felmelegedés fékezését elősegíthessék.

Kép: SXC

Kép: SXC

Lássunk egy konkrét példát. Köztudott, hogy az acélgyártás -a cementgyártással együtt- a leginkább karbonintenzív, legszennyezőbb termelési tevékenységek közé tartozik. A Mahindra Sanyo konszern azt tűzte ki célul, hogy 2030-ra 35 százalékkal csökkenti a megtermelt acél egy-egy tonnájára jutó légszennyezés mennyiségét a 2016-os kibocsátáshoz képest.

Választhatunk a rántott hús vagy a gyermekeink jövője között
Globálisan a felére kell csökkenteni a hús- és tejtermékek előállítását, valamint -fogyasztását 2050-re, hogy elkerülhetőek legyenek a földi életet veszélyeztető klímaválság katasztrofális hatásai, és tartani tudjuk a párizsi klímaegyezményben kijelölt célokat − állítja a Greenpeace új nemzetközi jelentésében.

A Science Based Targets nevű egyesülést az említett Cardon Discloruse Project (CDP), a World Resources Institute (WRI), a World Wildlife Fund (WWF) és a UN Global Compact hívta életre. Ennek zászlaja alá csatlakoznak a vállalatok, s számuk foylamatosan nő:

  • A 2014-15-ös fiskális évben (hiszen az üzleti évet egyes cégek március 31-én zárják) a világ 500 legnagyobb cégének 80 százaléka vállalt ilyen célt, állította a World Resources Institute (WRI). Ez több mint 400 céget jelentene. Ugyanakkor későbbi évek hírei ennél kevesebb elkötelezett vállalatról szóltak.
  • 2017-re az STB-t kitűző cégek száma 300 fölé emelkedett, köztük 50 az amerikai székhelyű cég. Ezzel az USA viszi a pálmát, mert semelyik másik országból nem jelentkezett ennyi zöldülni kész cég.
  • 2017-ben 90 cég csatlakozott újonnan a kezdményezéshez, például a Gap, a Nike, a Levi Strauss & Co., a Guess, a Mahindra Sanyo, a Merck, a Telefónica, a Mars.
  • A 2017-ig csatlakozó vállalatok együttes piaci értéke eléri a 6500 milliárd dollárt. Az amerikaiaké a 2500 milliárd dollárt.
  • A csatlakozott cégek 35 országban működnek és összesen 750 tonna szén-dioxidot bocsátanak ki évente, ami egyenlő 158 millió gépjármű egy éves légszennyezésével.
  • A divatcégeknél a kibocsátás közel 90 százaléka a beszálíltói hálózatban, az ellátási láncban keletkezik.
  • Az SBT-koalíció 72 cég emissziócsökkentési célkitűzését hagyta jóvá, mint az egyesülés alapelveinek megfelelő vállalást. Ebből 42-t 2017-ben okéztak le. Így kaphatta meg a jóváhagyást zöldülése mértékére és tempójára az Adobe, a Colgate-Palmolive, az HP, a Marks & Spencer, a Mars, a Nestlé vagy a Tesco.
  • 2018-ban 330-ra nőtt az SBT iránt elkötelezett vállalatok száma.
  • A CDP által vizsgált 1073 cégből közel 30 százalék, azaz 317 vállalat jelezte, hogy tervbe vette, két éven belül csatlakozik az SBT-hez és önkéntes vállalásokat tesz.
üzletember, öltönyzsebében fűcsomóval

Kép:Flickr

Érdemes megjegyezni, hogy a multik mindent megtesznek, hogy learassák a tudatos zöldülésből learatható PR-előnyöket. A cégek általában szeptember elején vagy az azt megelőző hetekben jelentik be csatlakozásukat az STB-hez, hogy így nagyobb figyetlmet kapjanak a sajtóban, hiszen hagyományosan szeptemberben rendezik meg az ENSZ Közgyűlését New Yorkban, melynek alkalmából zöld aktivisták felvonulást és pódiumbeszélgetéseket szoktak rendezni. Ez a Climate Week, vagyis a klímahét.

Az STB-hez csatlakozó legnevesebb cégek listáját cikkünk következő részében olvashatják.
Folytatjuk.

(Sustainable Brands, cdp.net, cop23.unfccc.int, wri.org)

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek