Utánunk a vízözön

Napokon belül kritikus értéket ér el az északi félteke jó része felett a légkör szén-dioxid tartalma amerikai kutatók előrejelzése szerint. Utoljára több mint kétmillió éve volt ilyen magas a légköri szén-dioxid szintje, a klímaváltozás következményei katasztrofálisak lesznek.

A gyermekeinknek kell szembenéznie az érvizekkel és az emelkedő tengerszinttel - Kép: SXC

Újra csúcsra ér a légköri szén-dioxid szintje az északi félteke légkörében. A Kaliforniai Egyetem által működtetett hawaii Mauna Loa Atmoszférakutató Obszervatórium kutatói szerint a légkör szén-dioxid tartalma május közepére érheti el a 400 ppm-et (particle per million,a ppm arányszám a keresett komponens egymillió egységre jutó részecskeszámát mutatja, azaz részecske per millió.)  az északi félteke felett. Az északi féltekén tavaly Alaszkában májusban mértek először havi átlagban 400 ppm feletti CO2-tartalmat. Egy év múltán már az északi félteke nagy része felett ilyen magas a légkör szén-dioxid tartalma, szakemberek szerint leghamarabb egy-két, legkésőbb három éven belül a Föld teljes légkörében ilyen értéket mérnek majd. Bár egyes tudósok szerint a 400 ppm-es arány nem jelent tragédiát, a Természetvédelmi Világalap (WWF) hangsúlyozta, hogy kritikus pontról van szó.

Az elmúlt 40 év kutatásai alapján egyértelműen az emberi tevékenység felelős azért, hogy növekszik a légkör szén-dioxid szintje - hangoztatta a szervezet, amely szerint az éghajlatváltozást okozó károsanyag-kibocsátás nagyrészt az energiatermeléshez, legfőképpen a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséhez köthető. Ha a káros anyagok légköri koncentrációja tovább emelkedik, akkor a most kiugróan magasnak számító hőmérsékletek válnak mindennapossá, ami ma még szélsőség, az megszokottá válhat - jósolta közleményében a WWF.

A Föld légkörének szén-dioxid-tartalma hozzávetőleg 280 ppm volt az ipari forradalom előtt, a mérések 1958-as kezdetekor azonban már 316. Az immár háromszáz éve tartó növekedés üteme az elmúlt évtizedekben jelentősen felgyorsult. Miközben az 1960-as években még évi 0,7 ppm volt a növekedési ütem, tavalyra ez már évi 2 ppm-re emelkedett. Legutóbb az 5,3 millió éve kezdődött és 2,5 millió évvel ezelőtt véget ért pliocén korban fordult elő, hogy a légkör szén-dioxid tartalma 400 ppm felett volt, akkoriban azonban a Föld éghajlata jóval melegebb volt a mostaninál. Ugyanakkor még mindig sokan vitatják a globális felmelegedés tényét. Václav Klauscseh elnök például kategorikusan tagadta, hogy jelenleg is zajlana a klímaváltozás.

Ezzel szemben Juhász Árpád geológus a Piac&Profit által szervezett harmadik Magyar Fenntarthatósági Csúcson úgy fogalmazott, hogy „semmi kétsége sincs” afelől, hogy nagyon komoly felmelegedés zajlik. A konferencia részletes összefoglalóját itt olvashatja!

Arra nem érdemes számítani, hogy a klímaváltozást feltartóztathatjuk. Hacsak valami csoda nem történik, akkor a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2011-es  előrejelzése alapján a világ energiafelhasználása jelentősen nőni fog az elkövetkező 25 évben. A World Energy Outlook 2011 megállapításai szerint a világ energiaigénye 2035-re mintegy harmadával, 4,2 milliárd olajegyenértékkel (toe) fog nőni. A növekedés kilencven százaléka a BRIC tagországokra és a fejlődő országokra esik. (BRIC: Brazília, Oroszország, India, Kína) A növekedés ugyanakkor elemzők szerint meglehetősen alulbecsült, mivel a jelentés számításba veszi a sokszor illuzórikus kormányzati becsléseket az energiahatékonyság és megtakarítás területén elérhető célokban és eredményekben. A tanulmányból az is kiderül, hogy ugyan világszerte egyre több kormány tűzi zászlajára a takarékosságot, a valóságban immár a negyedik éve a globális energiahatékonyság csökken.

A növekvő energiafelhasználás nem tesz jót a Föld klímájának. Az IEA szerint a Kyoto-i protokolban rögzített és később megerősített 2 Celsius fokos emelkedés immáron teljesíthetetlen. A reálisan kitűzhető cél 2035-ig a 3,5 Celsius fokos globális emelkedés, ám ez is csak akkor sikerülhet, ha minden állam végrehajtja emisszió-csökkentési vállalásait. Ha ezek nem teljesülnek, a globális átlaghőmérséklet akár 6 Celsius fokkal is megemelkedhet. A klímakutatók szerint a 2 Celsius fokos átlaghőmérséklet emelkedés még kézben tartható, az efölötti érték olyan folyamatokat indíthat be a Földön, amelyeknek következményei beláthatatlanok.

Több, egymástól független kutatás is rácáfol a korábbi jelentésekre, így a klímaváltozás erre az évszázadra – és a következő évtizedekre várható hatásai várhatóan drasztikusabbak lesznek, mint vártuk. Elméletben idén, több részletben kellett volna közölnie aktuális riportját a az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének(IPCC) azonban a jelentés már 2012 végén kiszivárgott a világhálón. Az egy klímaszkeptikus blogger által napvilágra hozott jelentés rámutat, hogy a globális felmegedés klímaváltozás fékezésére, illetve feltartóztatására tett kísérletek többnyire sikertelenek maradtak. A jelentés főbb pontjai amelyek miatt fájhat a fejünk a jövőben: a globális átlaghőmérséklet emelkedése, a tengerszint várható emelkedése, a gleccserek és a sarkvidékek jégtakarójának olvadása, illetve a klímaváltozás miatt fellépő időjárási extremitások: szárazságok, gyakoribb és erősebb viharok, illetve rendkívüli hőhullámok fellépése.

Katasztrofális lehet a tengerszint-emelkedés

Klímaváltozás: 100 millió halott, jelentős gazdasági károk
A következő 18 évben 100 millió emberéletet követelhet a klímaváltozás, derül ki abból a jelentésből, melyet 20 fejlődő ország kormánya rendelt meg. A globális GDP 3,2 százaléka is az éghajlatváltozás áldozatává válhat 2030-ra.
A növekvő hőmérséklet miatt a Föld felszíni jégkészletei csökkennek. Az IPCC jelentése szerint a tengerszint 1993 óta évi 2,7-3,7 millimétert emelkedett. Ilyen ütemben az évszázad végére a szervezet kutatásai alapján 29 illetve 89 centiméter közé teszi a tengerszint emelkedését.

A világ 26 vezető gleccserkutatójának többsége azonban mégis úgy véli, hogy a jégtakarók olvadásának mértéke és súlyossága jóval meghaladhatja az előzetes becsléseket. A szakértők korábbi becslése alapján a jégolvadás ebben az évszázadban valószínűleg 29 centiméterrel növelheti az átlagos globális tengerszintet. (Az emelkedést képtelenek vagyunk feltartóztatni.)

Tavasszal is lehet kánikula

Kedvezhet a maláriának a klímaváltozás
A maláriát és gombás megbetegedéseket okozó mikroorganizmusok meglepően jobban alkalmazkodnak a hőmérséklet-változásokhoz, mint az állatok, amelyek sejtjei táplálják őket, derült ki egy új tudományos kutatásból. Az operáció sikerült, a páciens azonban meghalt, szólt a régi vicc, és az éghajlatváltozás kapcsán akár hasonlóan fura helyzet állhat elő: míg a gazdaszervezet megsínyli a felmelegedést, a parazita egész jól bírja a megváltozott klimatikus körülményeket.
A tengerszint emelkedése miatt bekövetkező példátlan mértékű népvándorlást csak súlyosbítják az egyre gyakoribbá váló aszályok miatt elsivatagosodó termőterületek, illetve az így fellépő élelmiszerhiány. Ez a veszély már jelenleg is súlyosan érinti Magyarországot is. Az elmúlt két évtizedben egyre melegebbek, és egyre hosszabbak lettek a magyarországi hőséghullámok. Ez a tendencia várhatóan a következő évtizedekben is folytatódik, s az évszázad végére már nem csak nyáron lehetnek a tavaly nyárihoz hasonló hőséghullámok – közölték az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársai még 2012 augusztusában.

Krüzselyi Ilona, az OMSZ éghajlati osztályának munkatársa szerint amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot, az “hőhullámos” napnak számít. Ezek számának jövőben várható tendenciájára az Országos Meteorológiai Szolgálat két regionális klímamodelljének eredményei alapján adnak becsléseket, illetve ezek együttes alkalmazásával reprezentálják a bizonytalanságot. A két modell szerint a “hőhullámos” napok éves száma a referencia-időszaknak számító 1961-1990 átlagértékeihez képest a század közepére (2021-2050) várhatóan országos átlagban 8-24 nappal növekedni fog. Ez a növekedés azonban nem jelenti azt, hogy az elkövetkező években nem lesznek az átlagnál hűvösebb nyarak – a természetes változékonyság – továbbra is az éghajlatunk jellemzője marad – emelte ki.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo