Túl nehéz feladat a napfény tompítása, véli az ENSZ

2018. május 05. szombat - 10:01 / Kriston László
  •    

A geoenginering egyik leleménye, miszerint vegyi anyagokat szórnának a magas légkörbe, hogy így tompítsák a napsugarak erejét, túl nehéz feladatnak mutatkozik ahhoz, hogy kivitelezhető legyen, vonta le a konklúziót az ENSZ vizsgálata.

A nehezen lefordítható geoengineering arról szól, hogyan tudná az ember megbuherálni az ökológiai folyamatokat úgy, hogy megfékezze a globális felmelegedést. A szakterület híveinek egyik évek óta propagált megoldás az lenne, ha ként permeteznének repülőgépekkel a légkör magasabb régióiba. A módszer tulajdonképpen a vulkánok kitörésének effektusát utánozná: a tűzhányókból kitörő felhők ugyanígy tompítják a napfényt.

Napsugárzás-menedzsment

A “napsugárzás menedzsment” névre hallgató módszert a 2015-ben közel 200 ország által aláírt párizsi klímaegyezményben is említették, mint olyan klímatechnológiát, aminek kivitelezhetőségét tanulmányozni kell. Becslések szerint évente 1-10 milliárd dollárba kerülne ez a permetezősdi, ami lényegesen olcsóbb, mint a gyárak füstjeinek a talajba juttatása (carbon capture) vagy a karbonsemlegesítő beruházásokba (pl. klímaerdők telepítésébe) való invesztálás. Éppen olcsósága miatt a napsugarak tompítása veszélyes kerülőút is, mert a gazdasági szereplők és a kormányok hajlamossá válhatnak “elkanászodni” és  bőségesen ontani a légszennyező anyagokat. Holott alapvetően a kibocsátásunkat kellene visszafogni.

Chemtrails? Vagy tényleg így keresztül-kasul járnak a menetrend szerinti utasszállító járatok? (fotó: Flickr/baghee58)

“Chemtrails”, azaz vegyi anyagok permetezése a levegőbe? Vagy tényleg így keresztül-kasul járnak a menetrend szerinti utasszállító járatok?
(fotó: Flickr/baghee58)

Óriási kockázatok

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb tanulmánya szerint ugyanakkor a permetezős megoldás kivitelezhetetlen, sőt “gazdasági, társadalmi és intézményes” szempontból egyaránt az. A Reuters által megszerzett jelentés előzetes, publikálás előtti verziója több száz oldalon taglalja a veszélyeket, az aszályoktól és árvizektől kezdve a kánikulákon át a viharokig, melyeket erősebbé tehet a permetezés. Magyarán: komplex időjárási folyamatokat és viszonyokat bolygatnánk meg a módszerrel, aminek nem tudhatjuk a pontos kimenetelét. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a permetezés addiktív lehet, a kormányok rászoknak, s egyre gyakrabban, egyre nagyobb dózisokban élhetnek vele. A Harvad University-n egyébként kísérleteznek ezzel az eljárással.

Myles Allen, az Oxford University professzora azt nyilatkozta a Reuters-nek, hogy “teljesen félrevezető” lenne a permetezős módszert olyasminek beállítani, mint ami gyors, hatékony és olcsó megoldás a klímaváltozás orvoslására. A szakember szerint évtizedek kellenének, hogy biztonságos módon lehessen bevezetni ezt a megoldást – csakhogy annyi időt nem tudunk várni. A klímaváltozás ugyanis folytatódik, s minél melegebb a földi klíma, annál súlyosabbak a kedvezőtlen hatásai mind a szélsőséges időjárási jelensége kialakulására, mind civilizációnk infrastrukturáira, mind az emberi egészségre nézve.

(Reuters)

1,5 Celsius-fokos felmelegedés
Az IPCC jelentése, mely azt taglalja, hogyan lehetne 1,5 Celsius foknál megfékezni a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti klímához képest, októberben jelenik majd meg. A jelentés azt is kimondja, hogy akármit teszünk, 2050-re 1,5 Celsius foknál fog tartani a felmelegedés. A kérdés tehát az, milyen klímavédelmi lépésekkel, projektekkel és befektetésekkel vehetjük elejét a további felmelegedésnek.

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor