A nehezen lefordítható geoengineering arról szól, hogyan tudná az ember megbuherálni az ökológiai folyamatokat úgy, hogy megfékezze a globális felmelegedést. A szakterület híveinek egyik évek óta propagált megoldás az lenne, ha ként permeteznének repülőgépekkel a légkör magasabb régióiba. A módszer tulajdonképpen a vulkánok kitörésének effektusát utánozná: a tűzhányókból kitörő felhők ugyanígy tompítják a napfényt.

Napsugárzás-menedzsment

A "napsugárzás menedzsment" névre hallgató módszert a 2015-ben közel 200 ország által aláírt párizsi klímaegyezményben is említették, mint olyan klímatechnológiát, aminek kivitelezhetőségét tanulmányozni kell. Becslések szerint évente 1-10 milliárd dollárba kerülne ez a permetezősdi, ami lényegesen olcsóbb, mint a gyárak füstjeinek a talajba juttatása (carbon capture) vagy a karbonsemlegesítő beruházásokba (pl. klímaerdők telepítésébe) való invesztálás. Éppen olcsósága miatt a napsugarak tompítása veszélyes kerülőút is, mert a gazdasági szereplők és a kormányok hajlamossá válhatnak "elkanászodni" és  bőségesen ontani a légszennyező anyagokat. Holott alapvetően a kibocsátásunkat kellene visszafogni.

"Chemtrails", azaz vegyi anyagok permetezése a levegőbe? Vagy tényleg így keresztül-kasul járnak a menetrend szerinti utasszállító járatok?
(fotó: Flickr/baghee58)

Óriási kockázatok

Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) legújabb tanulmánya szerint ugyanakkor a permetezős megoldás kivitelezhetetlen, sőt "gazdasági, társadalmi és intézményes" szempontból egyaránt az. A Reuters által megszerzett jelentés előzetes, publikálás előtti verziója több száz oldalon taglalja a veszélyeket, az aszályoktól és árvizektől kezdve a kánikulákon át a viharokig, melyeket erősebbé tehet a permetezés. Magyarán: komplex időjárási folyamatokat és viszonyokat bolygatnánk meg a módszerrel, aminek nem tudhatjuk a pontos kimenetelét. A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a permetezés addiktív lehet, a kormányok rászoknak, s egyre gyakrabban, egyre nagyobb dózisokban élhetnek vele. A Harvad University-n egyébként kísérleteznek ezzel az eljárással.

Myles Allen, az Oxford University professzora azt nyilatkozta a Reuters-nek, hogy "teljesen félrevezető" lenne a permetezős módszert olyasminek beállítani, mint ami gyors, hatékony és olcsó megoldás a klímaváltozás orvoslására. A szakember szerint évtizedek kellenének, hogy biztonságos módon lehessen bevezetni ezt a megoldást - csakhogy annyi időt nem tudunk várni. A klímaváltozás ugyanis folytatódik, s minél melegebb a földi klíma, annál súlyosabbak a kedvezőtlen hatásai mind a szélsőséges időjárási jelensége kialakulására, mind civilizációnk infrastrukturáira, mind az emberi egészségre nézve.

(Reuters)