Túl drága és szennyező a hulladékégetés

2016. július 01. péntek - 19:24 / piacesprofit.hu
  •    

Közös állásfoglalásban tiltakoznak környezetvédő szervezetek a hulladékégetők térnyerése és azok kormányzati támogatása ellen, mert szerintük ez a fajta hulladékkezelés az egész hulladékgazdálkodást tönkre teheti - olvasható a Greenpeace Magyarország, a Humusz Szövetség, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Zöld szervezetek Országos Találkozója közös közleményében.

Az energiatermelés ára: gomolyog a füstfelhő (fotó: freeimages.com)

fotó: freeimages.com

Az állásfoglalást jegyző szervezetek aggasztónak tartják a hulladékégetést támogató, hamarosan életbe lépő, a 2012-es hulladéktörvényt módosító jogszabályt, amely költségesebbé tenné a hulladékfeldolgozók működését, miközben a hulladékégetőkből származó salak és pernye nem veszélyes részének lerakása után az érintett cégeknek nem kellene járulékot fizetni. A helyzet megoldása érdekében az állásfoglalást kiadó szervezetek azt kérik, hogy a döntéshozók koncentráljanak a szelektív gyűjtés mennyiség és minőségbeli fejlesztésére, dolgozzanak ki az újra használatot népszerűsítő rendszereket.

A szennyvízből is lehet várat építeni
Az egyre nagyobb mennyiségben keletkező szerves hulladék környezetkímélő, költséghatékony kezelése és hasznosítása megoldandó feladat Magyarországon és Európában egyaránt. Egy alig egyéves magyar kisvállalat olyan tudás birtokában van, amely minden szempontból tökéletes választ ad a problémára: a biológiailag lebomló hulladékokból Nébih-engedéllyel rendelkező, kereskedelmi forgalmazásra alkalmas, a műtrágyafüggőséget enyhítő komposztot állít elő. A hulladékkezelők a termékgyártással új lehetőséghez jutnak, a gazdák jelentős összegeket spórolhatnak.

Az égetők működtetése drága, munkaintenzitásuk alacsony, ráadásul sokszor értékes, anyagában újrahasznosítható nyersanyagokat égetnek el, valamint munkaerőigényük töredéke az újra feldolgozó szektorénak. Továbbá nagymértékben bocsátanak ki dioxint, szén-dioxidot és nitrogén-dioxidot, amellyel tovább rontják a légszennyezettség amúgy is kritikus állapotát az országban.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy egy-egy hulladékégető kiépítése 30-50 évre zsákutcába viszi a településeket, hiszen az égetőművek jelentős beruházási és működtetési költségei csak nagyon lassan térülnek meg, ezért az önkormányzatok nem tudnak majd más, korszerűbb hulladékkezelési módszerekre átállni. Hangsúlyozták: a hulladékégetés ellentétben áll a körforgásos gazdaság Magyarországra is vonatkozó elvével és nehezíti az újrahasznosításra vonatkozó európai uniós célszámok teljesítését.

A környezetvédő szervezetek szerint a hulladékégetők működése egyebek mellett azért jelent problémát, mert az égetőkből származó energia elenyésző, az égetés után megmaradó salakanyag összetétele pedig bizonytalan, követhetetlen. A közlemény szerint a hulladékgazdálkodásban az utóbbi időben tapasztalható átszervezések miatt átláthatatlan, kaotikus viszonyok alakultak ki, továbbra sem világos például, hogy ki felel az újrafeldolgozás ösztönzéséért és a megelőzési programokért. Ilyen körülmények között az uniós célok is egyre távolabb kerülnek, a hulladékégetés térnyerése pedig tovább mélyíti majd a problémát.

A lakossági hulladék mennyisége az utóbbi években csökkent, ez a tendencia a szelektív gyűjtés és környezettudatosság elterjedésével pedig tovább erősödik majd, ezért hosszabb távon nem fenntartható a hulladéktermelést ösztönző égetés – ismertették.

Uniós források környezetvédelemre: az ördög a részletekben
Az új EU tagállamok az uniós források helytelen felhasználásával a tiszta energiára épülő európai gazdaság kerékkötői – világít rá a Bankfigyelő és a Föld Barátai Európa új jelentése. A Magyar Természetvédők Szövetsége által készített magyar fejezetből kiderül: a lakossági energiahatékonyság hiányosságai, a túlzott hulladékégetés- és biomassza-támogatás mellett akad számos pozitívum is a tervekben, amit erősíteni szükséges.