Tőzsdén finanszírozzák a klímavédelmet

Kínának 6530 milliárd dollárra lenne szüksége ahhoz, hogy a füstölő, fosszilis alapú energiákról átálljon a megújulókra. Származékos ügyleteket is bevetnek a szükséges tőke összehozására.

Kína a világ legnagyobb áramfogyasztója, ahol jelenleg 27%-os a megújulók aránya az energiamixben. Ezt a kormány 2020-ra 35%-ra akarja emelni. A megújuló energiás beruházások finanszírozásához szükséges pénzt részben egy karbonkvóta piac létrehozásával szeretné előteremteni a kormány, mely 2017-ben indulna. Hogy ez mit jelent? A nagy szennyező cégeket arra kötelezik, hogy fizessenek a légszennyezésért, vagyis kibocsátási kvótákat lesznek kötelesek vásárolni. A rendszerben közel 10 000 vállalat fog részt venni a legfüstösebb iparágakból, főként energiaipari, vasipari és olajipari cégek. Kínában jelenleg 7 regionális karbonpiac működik kísérleti jelleggel.

Az ICIS előrejelzése szerint a kvóták a 2017-ben induló, országos kiterjedésű Chinca Carbon Allowances rendszerben 40 jüanos (1650 forintos) árfolyamon fognak nyitni és 2021-re várhatóan 65 jüanra nő majd az árfolyamuk. E kvóták jövőbeli létére természetesen már most köthetnek ügyleteket a piaci szereplők, ahogyan például az olajárak vagy a termények árfolyamának mozgására is "fogadnak" a világban mindenütt a spekulánsok.

Az alacsony karbontartalmú gazdaság letéteményesei
(fotó: freeimages.com)

A derivatívák, más néven származtatott vagy származékos ügyletek, olyan befektetési ügyletek, amelyek értékét más értékpapírok, mögöttes termékek árfolyama határozza meg, vagyis az értéke másból "származik" - ezért más néven feltételes követeléseknek is mondják ezeket.

A Beijing Environmental Exchange, vagyis a pekingi zöld tőzsde olyan opciót kötött, melyet 20 000 helyi karbonkibocsátási engedéllyel fedeztek le, amiket a CMB Sinolink vásárolt meg. Egy konkurens tőzsde, a Shanghai Environmental and Energy Exchange négy származékos ügylet kötését tervezi, amelyet sanghaji karbonkvótákkal fedeznének 2017 első negyedévében, jelentette a Reuters hírügynökség. A két ügylet célja az, hogy felfelé nyomják a kínai karbonárfolyamot 2017-ben.

A német tőzsde, az EEX már egyeztet olyan európai befektetőkkel, akik érdekeltek a kínai kvóták vételében. Elsősorban az energiacégek érdekeltek az ilyesmiben, mert nekik a kvóták költségtételt jelentenek és a büdzséjükben számolniuk kell a kvótaárfolyam mozgásával. Az energiacégek és a kvótakeresekdők általában 5 évre szoktak előre fogadni a kvóták árának mozgására. Az árfolyamára fogadó piaci szereplők minimum néhány százmillió dolláros éves forgalmú cégek.

Elemzők azonban megjegyezték, hogy Kína túl sok kvótát bocsátott ki, ezért eddig nem volt ok rá, hogy feljebb menjen az árfolyam.

Forrás: Reuters

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo