Hiába hibáztatjuk a cégeket

2016. március 22. kedd - 17:50 / piacesprofit.hu
  •    

A 60 legnagyobb hazai vállalatból mindössze 2 rendelkezik éghajlatvédelmi stratégiával, míg egy felmérés szerint a magyarok a vállalatokat és az ipart tartják felelősnek az éghajlatváltozás kezeléséért -ez derül ki a WWF friss jelentéséből, amely a hazai nagyvállalatok éghajlatvédelmi céljait és stratégiáját vizsgálta.

Kép:Pixabay

Kép:Pixabay

A nettó árbevétel szerinti TOP 50 hazai vállalat, 5 legnagyobb biztosító és bank került górcső alá a WWF Magyarország és a Denkstatt közös tanulmányában, amelynek fő célja az volt, hogy felmérje, hogyan kommunikálják a vezető hazai vállalatok a saját, éghajlatváltozással kapcsolatos céljaikat, stratégiáikat, és tevékenységüket.

Az eredmények szerint a vizsgált vállalatok közül mindössze hat rendelkezik valamilyen éghajlatvédelmi céllal, és mindössze kettő vállalatnak van éghajlatvédelemmel valamilyen módon foglalkozó stratégiája. Ugyanakkor az Európai Bizottság 2015-ös felmérése szerint a hazai lakosság leginkább a vállalatokat tartja felelősnek az éghajlatváltozásért, és a válaszadók majdnem fele azt gondolja, hogy a vállalatok és az ipar felelős az éghajlatváltozás kezeléséért.

Harcolnánk, de csak ha ingyen van
A magyarok nagy része látja, hogy gond a klímaváltozás és az MTA friss kutatása szerint áldozni is hajlandó lenne azért, hogy kevésbé ártson a környezetnek. Ez jól hangzik, de valójában viszont a többség csak akkor vált zöldebb megoldásra, ha azzal spórol is.

„A vállalatok mindenképpen kulcsszereplői az éghajlatváltozásnak, ezt látjuk a globális trendekből is. A vezető vállalatok hazánkban is a legnagyobb kibocsátók közé tartoznak, ugyanakkor értékláncaikon, beszállítói láncaikon keresztül, rendkívül sérülékenyek az éghajlatváltozás hatásaira. Elemi érdekük tehát az éghajlatvédelemmel foglalkozni. Továbbá rendkívül hatékonyan képesek elérni és befolyásolni a társadalom több szereplőjét, a fogyasztókat, termelőket, beszállítókat, döntéshozókat vagy a befektetők széles csoportját. Ezét is elengedhetetlen, hogy a vállalatok itthon is komolyan vegyék az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és elinduljanak egy olyan pályán, ami egy tudatosabb, fenntartható jövő felé vezeti a hazai gazdaságot” – hangsúlyozta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője.

Minden eddiginél többen mozdultak meg a Föld Óráján

Helyi idő szerint pontban 20:30-kor, a Müpában történt ünnepélyes lekapcsolást követően kihúnytak Budapest fényei, miközben a világ 178 országának több mint 10000 helyszínén söpört végig a világ lagnagyobb éghajlatvédelmi civil összefogása. A hazai központi eseményen a fenntartható innovációkat és a WWF Zöld Generációt ünnepelték. A WWF Magyarország a Föld Órája alkalmából a hazai vállalatok felelősségére figyelmeztet.

“Az éghajlatváltozás korunk legégetőbb emberi kihívása. Minden erőnkkel azon kell dolgoznunk, hogy a jövő nemzedékei számára élhetővé tegyük a Földet. Ehhez a munkához mindannyiunk erejére szükség van – a Föld Órája globális akciója az együttes cselekvés erejére hívja fel a figyelmet” – mondta el Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője a Müpában, a lekapcsolás előtti percekben.

A FŐKERT Nonprofit Zrt. jóvoltából nap közben többszáz árvácskából és gyertyából rakták ki a Föld Órája 60+ logóját, a jelképes egy órán túl mutató cselekvés szimbólumát, amely a város fényeinek lekapcsolását követően egyedüli fényforrásként pazar hatást keltett. A tizedik jubileumi Föld Órája koncertélményét a Nemzeti Filharmonikus Zenekar szolgáltatta, Kocsis Zoltán vezényletével. A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben előadott koncertet a Müpa Webcast segítségével, a foldoraja.hu oldalon keresztül az egész világon élőben élvezhették.

Életünk alapja van veszélyben
Az elmúlt hetek csapadékos időjárása miatt úgy tűnhet, hogy ha valami, akkor a víz Magyarországon igazán nem lehet probléma. Valószínűleg a mezőgazdaságban dolgozók jelentős része nem értene egyet ezzel . Főleg az iparilag fejlett országokban, így hazánkban is pazaroljuk az ivóvizet, beszennyezzük folyóinkat és tavainkat, miközben egyáltalán nem biztos, hogy mindig lesz elegendő utánpótlás.