Több lesz a hőségnap, elsivatagosodhat az Alföld

A környezettudatos gondolkodás és a fenntartható fejlődés érdekében a tudomány, a gazdaság és a politika közötti párbeszéd segítése volt a célja a IV. Magyarországi Klímacsúcsnak, amelyet június elején rendeztek Budapesten.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az egyébként is bizonytalan döntéshozók nem tudnak hosszú távra tervezni, mert a négyévenkénti választások rendszeresen meghiúsítják a terveket - hangzott el a 4. Magyarországi Klímacsúcs pódiumbeszélgetésén, amely Prof. Dr. Somlyódi László vezetésével, Dr. Faragó Tibor, Prof. Dr. Mika János és Dr. Bartholy Judit egyetemi tanárok részvételével zajlott.

Az éghajlati rendszer jövőbeli viselkedése a modellezés segítségével írható le, ezekkel együtt felkészülhetünk a változásokra, ennek segítségével pedig jó irányba befolyásolhatjuk a döntéshozatalt - mondta Szépszó Gabriella meteorológus. Az éghajlati modellezéssel foglalkozó szakember szerint a jelenlegi modellek nem feltétlen írják le az információt kellő részletességgel, hiszen a regionális éghajlatváltozásokat nem mindig pontosan mutatják meg.

Elvándorolnak az erdők
Persze nem holnap, vagy jövőre, hanem az évszázad végére. A mérsékeltebb sarkköri éghajlathoz szokott fák akár félezer kilométerrel északabbra is kinőhetnek mintegy 80 év múlva, állítják a tudósok. E lehetőség hátterében természetesen a globális felmelegedés áll. Már korábban is napvilágot láttak becslések az éghajlati övek elmozdulásáról és a növényzet átalakulására gyakorolt hatásáról, de a tudósok ma sokkal gyorsabbnak jósolják ezeket a változásokat, mint ahogy 10 éve becsülték. Egyre inkább kizöldül majd a tundra, s ahogy olvad a sarkövi jégtakaró, tápanyaggal telítődhet az eddig fagyott talaj, kedvezőbb környezetet biztosítva olyan növényeknek, mint a lucfenyő, és állatoknak, mint például a róka.

Ezek az előrejelzések nagy számítási kapacitást igényelnek ahhoz, hogy pontosabban le tudják írni a fizikai folyamatokat. A természetes változékonyság is jelen van a rendszerben, olyan tényezők, melyek nem teljesen kiismerhetőek - ilyen például a csapadék gyakorisága.  Az 1961-91-es időszakhoz viszonyítva nagy biztonsággal megállapítható, hogy a 21. század végére a hőmérsékletváltozásokat illetően az ország teljes területén melegedéssel kell számolnunk, a hőség-napok száma több mint egy hónappal fog növekedni. A nyári időszakban csapadékcsökkenésre kell számítanunk, azonban a csapadék mennyisége éves szinten nem változik.

Kertész Ádám, az MTA-FKI tudományos osztályvezetője a klímaváltozás és elsivatagosodás veszélyeire hívta fel a figyelmet. Kevesen gondolunk rá, de a táj degradáció és az elsivatagosodás igen komoly probléma, a Föld szárazföldjeinek 40 százalékát érinti. A talaj degradáció, azaz a talaj romlása a növényzet eltűnésében jelenik meg elsőként. Komplex probléma, amit természetes és emberi tényezők egyaránt okozhatnak. Nem feledkezhetünk meg a víz és szél általi talajerózióról sem, amit a fizikai és kémiai szennyezés még tovább erősíthet. A táj degradációnak sok okát ismerjük, többek között a növényzet kiirtása, a túllegeltetés, a környezetszennyezés, a helytelen- és a túlhasználat egyaránt. Magyarország kiemelten érzékeny területei közé a Duna-Tisza köze tartozik.

A konferencia zárásaként Prof. Dr. Jolánkai Márton, az MTA doktora, egyetemi tanár összegezte a nap során elhangzottakat. Ismertette, hogy klímaváltozás egy folyamatos földtörténeti jelenség, amely alapvetően csillagászati, fizikai, földtani és ezekhez kapcsolódóan meteorológiai folyamatokat ölel fel.

A klímaváltozás hatásainak kezelése kétirányú; klímavédelem, vagyis a „mitigation", amely lényegében az üvegházhatású gázok légkörbe juttatását hivatott megakadályozni, és ezáltal a klímát megóvni a változástól, a másik pedig az alkalmazkodás „adaptation", amely a klímaváltozás hatásaival való együttélésre, annak kezelésére igyekszik felkészíteni az emberiséget.  A szakértő szerint a legnagyobb probléma, hogy nincs társadalmi konszenzus, csak érdekek. "Mindenki tisztában van vele, hogy másnak mit kellene tennie, azonban saját magunk nem teszünk a klímaváltozás ellen". Fontos a természettudományos ismeretek oktatásba való eredményesebb integrálása, továbbá a gazdasági koncepció környezeti és klímabarát szempontú megfogalmazása.

 

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo