Mérgesen puffognak hazánk legnagyobb mérgesgáz-kibocsátói

2010. február 21. vasárnap - 12:33 / Kriston László
  •    

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége közös állásfoglalásban ítélték irreálisnak a Klímavédelmi Kerettörvény tervezetét. Szerintük a javaslat súlyosan veszélyezteti a hazai ipar teljesítő- és versenyképességét.

"Irreális és átgondolatlan célkitűzéseket fogalmaz meg az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat", amely "a hazai nemzetgazdaságot veszélyeztető" tervezet, szól a három nagy ipari tömörülés verdiktje. "Súlyosan veszélyezteti a hazai ipar teljesítőképességét  és versenyképességét", mert a "CO2-kibocsátás irreális mértékű csökkentését írná elő."

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége közös állásfoglalásban tiltakozott. Céljuk a törvényhozók figyelmébe ajánlani a T/11716 számú jogszabálytervezettel kapcsolatos ellenérveket és meggyőzni a parlamenti képviselőket arról: ne fogadják el a Kerettörvényt.

Emisszió: Eleve tisztábbak vagyunk az uniós átlagnál?

"A hazai ETS szektorban (ide tartozik a villamosenergia-termelés, ásványolaj feldolgozás, cementgyártás, vasgyártás, stb.) a legkorszerűbb iparági technológiák alkalmazásának köszönhetően Magyarország uniós szinten már most is átlagon felül teljesít az éghajlat védelme terén", védik magukat országunk nehéziparának szereplői.

"Hazánk az egy főre jutó CO2-kibocsátást tekintve és a kibocsátás által érintett termékek egy főre jutó fajlagos fogyasztásában is elmarad az EU átlagtól. Az ipar jelenlegi teljesítményének fenntartása mellett a CO2-kibocsátás további csökkentése az iparági adottságok miatt nem lehetséges, és az energiaigényes iparágak más energiaforrásra való áttérése ugyancsak nehezen képzelhető el a megadott határidőig."

"A megfogalmazás alatt álló megújuló energiatörvény 13 százalékos megújuló alapon megtermelt teljes energiafogyasztásos részarányt irányoz elő 2020-ig. Éppen ezért a további erőteljes csökkentés a gazdaság teljesítőképességének és versenyképességének veszélyeztetése nélkül már nem lehetséges, így nem vállalható a törvényjavaslatban kitűzött cél maradéktalan teljesítése. A törvénytervezet számszerű célkitűzéseivel kapcsolatban nem készült, illetve nem került nyilvánosságra olyan hatástanulmány, amely azok szakmai megalapozására alkalmas volna."

Füstölögnek a dühtől: 2050-re "csaknem" teljesen le kellene állniuk a kibocsátással

"A törvényjavaslat által előírt, előzetes becslések alapján az 1990-es bázisévre vonatkozó 80 százalékos emisszió csökkentési cél teljesítése az említett iparágba tartozó vállalatok CO2-kibocsátásának csaknem totális leállítását jelenti 2050-ig, ami praktikusan egyet jelent az ETS szektorba tartozó iparágak megszűnésével." A három érdekképviseleti szervezet az éghajlat védelméről szóló törvényjavaslat ügyében közös nyilatkozatot juttatott el a parlamenti döntéshozókhoz "annak érdekében, hogy a nemzetgazdasági összefüggések és következmények ismeretében felelős, megalapozott döntés szülessen ebben a kérdésben."

Ugyanakkor figyelemreméltó érvelésükben, hogy sajtközleményükben nem érzékeltetik és részletezik (százalékos vagy bármilyen) számadattal, hogy a CO2-kibocsátás "csaknem"(!) teljes leállása alatt pontosan mit is értenek…

A legnagyobb szennyezők főbb észrevételei
  • A várható villamosenergia-igények nukleáris és megújuló alapú erőművekkel legfeljebb részben elégíthetőek ki, míg a többi iparág energiaigényének helyettesíthetősége irreális célkitűzés.
  • A hazai kibocsátás-csökkentési célok megvalósítása nem jelent globális kibocsátás-csökkentést, mert a hazai energiatermelésből kieső, de szükséges energiát a piac máshonnan, a környező országokból fogja megszerezni (átterhelés).
  • Az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások alkalmazására rendelkezésre álló hazai források korlátozottak. (Ugyanakkor nemzeti szinten kiemelt támogatást igényel az energiahatékonyság további javítása és a megújuló energiaforrások alkalmazása, elsősorban a lakossági és kistérségi szférában.)
  • A kibocsátás-csökkentési határértékek hatástanulmányok nélküli felállítása és megfogalmazása a hazai ipar és gazdaság érdekeit sérti, mivel a versenysemlegességet rontja és a határon kívüli területekre tereli a gazdasági tevékenységet, veszélyezteti a munkaképes életkorban lévő lakosság foglalkoztatását.
  • A törvényjavaslat nem felel meg a jogszabályok tartalmi követelményeinek, megszövegezése további pontosítást és finomítást igényel, mivel a jelenlegi formában inkább kívánalmakat megfogalmazó parlamenti határozatnak tekinthető, mintsem kidolgozott törvényjavaslatnak.