Természetkárosító a neves termelői piac?

2013. augusztus 02. péntek - 19:20 / piacesprofit.hu
  •    

Októberben bíróság elé kell állnia a káptalantóti termelői piac tulajdonosának, természetkárosítás vádjával. A Liliomkert piacot szántó területen hozták létre. A tulajdonos átminősítésen gondolkodott, de most felhagy az eljárással.

Kép forrása: Liliomkert Piac

A Liliomkertet – amely termelői piacként működik, de egyben a Balaton-felvidék egy különleges turisztikai látványosságává nőtte ki magát hat éves működése alatt – a sümegi építési hatóság döntése értelmében 2011 novemberében el kellett volna bontani, visszaállítva a falu határában lévő terület eredeti állapotát szántóként, mivel a hatályos törvények értelmében piac nem kaphat működési engedélyt mezőgazdasági besorolású területen. Az építési hatóság nyomán a földhivatal a szántó állapot visszaállítására kötelezte a tulajdonost, akire eddig összesen 5,3 millió forint bírságot szabtak ki a hatóságok. Tavaly újabb bontási határozat született a Liliomkert-ügyében. (Pedig egy-egy vasárnap akár 10 ezer látogató is megfordul itt.)

Szintén tavaly, az építési hatóság első határozata után a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságának szakvéleménye alapján a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 3,75 millió forintos bírságot szabott ki a piac tulajdonosára, természetkárosítás miatt. A természetkárosítás miatt az ügyészség vádat emelet Harmathy Ildikóellen, akinek októberben bíróság elé kell állnia. Ezzel kapcsolatban az MTI-nek azt mondta: a szántó nem természeti elem, hanem az ember által alakított környezet, tehát a természetkárosítást nem követte el. A Piac honlapján közzétett, a helyettes államtitkárnak szóló levél szerint: a szántó minőségét az ugarolás javítja, és nem rontja, ma már tudvalevőleg nem a szántó a mezőgazdasági művelés leghatékonyabb formája, a begyepesedett, beerdősödött szántó ökológiailag értékesebb, mint maga a szántó, a Liliomkert esetében a terület használata az emberi élelmezés szempontjából is messze hatékonyabb, mintha szántóként művelnénk, nem elhanyagolható gazdasági, társadalmi és szociális haszna az emberek jövedelemhez való jutása, a vidék és ezzel az ország fejlődése szempontjából.

Igény lenne rá
Akár több 100 termelői piacnak is lenne létjogosultsága – állította lapunknak korábban lapunknak Szilágyi Zsolt, a Helyi Piac civil mozgalom fő kezdeményezője. Számítása szerint ezek az árusítóhelyek évi több 100 milliárd forintos forgalmat bonyolíthatnának, rövidre zárva a termelőtől a vevőig vezető utat. A kereskedői lánc ugyanis gyakran indokolatlanul hosszú, egy szakmai körökben ismert élelmiszerkilométer-mutató szerint például egy csomó sárgarépa átlag csaknem 2000 kilométert utazik a konyhakerttől a háziasszony kosarába, miközben az ára csak emelkedik.

A Liliomkert sorsáról a tulajdonos elmondta: tavaly, miután egyeztetést folytatott a szakminisztériummal, úgy tűnt, hogy a terület átminősítésével megoldódik a több mint kétszáz árusnak helyet biztosító piac sorsa, ám mégis felhagyott az átminősítéssel, mivel a gazdák helyzete szinte reménytelen.”Nem dobok ki 20 millió forintot feleslegesen, amikor a gazdák a rossz termőföld-használati törvény miatt tőkeszegények, támogatásokat pedig nem kapnak” – fogalmazott a tulajdonos.Kifejtette: a spekulánsok miatt a termőföld ára felment, a kis termelők kiszorultak a rendszerből, saját tőkéjük nincs, pályázati forrásokhoz pedig nem jutnak hozzá. A biológus-mérnök számításai szerint egymillió, egymillió-kétszázezer hektár termőföld műveletlen ma Magyarországon, ezeket kellene a családi gazdaságokban elosztani. Hozzátette: szeretne ehhez a munkához hozzáfogni jövőre, Káptalantóti polgármestereként, ám addig meg kell nyernie az ellene indított pert.