Szivárog a püspökszilágyi atomtemető

2019. február 20. szerda - 11:33 / piacesprofit.hu
  •    

Immáron évek óta észlelhető, hogy emelkedik a talajvíz trícium-szintje, de most már a radiokarbon-szint is megnövekedett. Mindez azt jelzi, hogy a hulladékokból és a tárolókból radioaktív anyagok kerülnek a környezetbe – olvasható az Energiaklub elemzésében.

Immáron a 2000-es évek óta észlelnek megemelkedett tríciumszintet a püspökszilágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (RHFT) területén a talajvízben, de most már a radiokarbon-szint is megemelkedett – hívta fel a figyelmet az Energiaklub. A trícium a hidrogénnek egy módosulási formája (ún. izotópja), a radiokarbon pedig a széné. Ezeknek az izotópoknak igen csekély a természetes előfordulása a Földön. Mindkettő radioaktív, vagyis – dózistól függően – növelik a rákos megbetegedések kockázatát.

Szerencsére a jelentések szerint mindeddig csak a tároló területén mértek a határértéknél magasabb trícium és radiokarbon szinteket. A mintavételek során egyelőre nem mutattak ki határtúllépést a telepen kívül, pl. a közeli Szilágyi-patakban, vagy az ivóvízben.

Kép: Pixabay

Kép: Pixabay

Ez mindenképpen jó hír a jelenlegi állapotra vonatkozóan, de a baj az, hogy a jövő tekintetében nagyon sok a bizonytalanság. Ugyanis ellentmondások vannak a különböző szakértői vizsgálatok és modellek eredményei között például abban, hogy hogyan mozog a talajvíz a területen, és pontosan hogyan terjed a trícium. Ezek alapján az Energiaklub szakértői úgy vélik, hogy a jövőre nézve valójában senki sem tudja megfelelően előre jelezni, hogy hova, meddig és mennyi idő alatt juthatnak el ezek a radioaktív anyagok a környéken.

Miket tárolnak Püspökszilágyon?

Harminc éve szólaltak meg a szirénák
Egy veszélyes kísérlet miatt 1986. április 26-án a levegőbe repült a csernobili atomerőmű négyes blokkja. A harminc évvel ezelőtti katasztrófa nyomait még mindig magukon viselik a környező területek, ezrek szenvednek a sugárzás miatti betegségektől, Kijev mégis a terület újrahasznosításán gondolkozik, Európában és a világban pedig ketyegnek tovább a csernobilihez hasonlító időzített bombák.

A tárolót azért építették, hogy legyen hol elhelyezni a hazánkban keletkező kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat. Ilyenek az iparban, és persze a Paksi Atomerőműben is jócskán keletkeznek. Pakssal 1976-ban még nem tudtak számolni, mert az atomerőmű csak később épült meg. Mindenesetre 1983 és 1996 között Paksról is idehordtak egy jó adag atomszemetet. Tehát az eredeti tervekkel szemben a kb. 5 ezer köbméternyi hulladék 45 százaléka a Paksi Atomerőműből származik.

„Érdekesség”, hogy amikor engedélyezték a hulladéktároló megépítését, akkor nem rögzítették azt, hogy milyen típusú és formájú hulladékokat lehet itt átvenni, azaz elhelyezni. Így egy darabig átvettek minden hulladékot, amit nekik odavittek, és ezeket olyan formában helyezték el, ahogy azt odaszállították.

Az első hulladékátvételi és elhelyezési követelmények csak a 2000-es évek elején, vagyis közel 30 év üzemelés után készültek el. Ezért történhetett meg, hogy jelenleg a telephely medencéiben olyan hulladékok is vannak, melyeket a mai biztonsági előírások alapján legfeljebb csak átmeneti tárolásra lehetett volna átvenni. Ilyenek a hosszú felezési idejű hulladékok. Ezeknek a végleges tárolására a püspökszilágyi hulladéktároló nem alkalmas.

Még száz évig is kísérthet Fukusima
A Fukusima körüli kitelepítési zónában végzett legfrissebb Greenpeace-mérések azt mutatják: a sugárzás szintje a területen továbbra is többszörösen meghaladja a lakosságra vonatkozó nemzetközi határértéket, így a területekre még évtizedekig nem lehet visszaköltözni.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor