Szigorúbb szabályok jönnek a légszennyezésre

2016. november 24. csütörtök - 19:23 / PP/MTI
  •    

Az Európai Parlament képviselői tovább szigorítanák a levegőt szennyező anyagokra vonatkozó nemzeti határértékeket, amelyek a tervek szerint 2030-ig 50 százalékkal segítenének visszafogni a légszennyezés miatti megbetegedések számát.

Ez nem Kína, hanem Debrecen - Kép: MTI

Ez nem Kína, hanem Debrecen Kép: MTI

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a képviselők támogatták, hogy az Európai Bizottság által 2013-ban javasolt, 52 százalékos légszennyezési határértéket szigorítsák 49,6 százalékra. A szabályozás csökkentést ír elő a tagállamoknak a kén-dioxid, a nitrogén-oxidok, az illékony – nem metán – szerves vegyületek, az ammónia és a 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por kibocsátásában 2030-ig. A képviselők által elfogadott szöveg szerint a nitrogén-oxidok kibocsátását a 2005-ös adatokhoz képest 63 százalékkal, az ammónia kibocsátását 19 százalékkal, a kén-dioxid kibocsátását 79 százalékkal, a szálló por jelenlétét 49 százalékkal, a szerves vegyületek mutatóit 40 százalékkal kell csökkenteni 2030-ig.

2020-tól vége a vegyes tüzelésnek?
Magyarország legsúlyosabb környezet-egészségügyi problémája a lakossági fűtés levegőszennyezése. A lakossági tüzelőberendezések kibocsátása Magyarországon még nem szabályozott, de 2020 után az lesz.

A légszennyezés a legsúlyosabb környezeti probléma Európában és Magyarországon is. Az EP tájékoztatása szerint a légszennyezésből adódó betegségek okozta kimaradt munkaórák miatt az unió mintegy 15 milliárd eurós veszteséget könyvelhet el, 4 milliárd eurós veszteséget az egészségügyi kezelések miatt és 3 milliárd eurós veszteséget a terméshozamban. A kipufogógázok esetében a parlamenti képviselők kiálltak amellett, hogy a tervezet erősítse az unió elkötelezettségét az érvényes kibocsátásszabályozás mellett, és kezelje a működési hiányosságokat. Kiemelték, utóbbit az EURO 6 dízel autók esete példázza, ahol a hivatalosan megjelölt nitrogén-oxidok kibocsátása nem egyezik meg a valós károsanyag-kibocsátással. A szabályok megszegése növeli a légzőszervi megbetegedések és bizonyos daganatos betegségek kockázatát – húzták alá.

A képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy a tagállamok nyomására a metánkibocsátás mértékének rögzítése kikerült a szabályozás köréből. Az Európai Bizottság reagálásában hangsúlyozta, hogy az említett kérdés felülvizsgálat tárgyát képezheti – tájékoztatott az Európai Parlament. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) szerdán kiadott jelentése szerint a legfontosabb légszennyezők közül a szálló por fő forrása a fűtés, az ipar és a közlekedés. A nitrogén-oxidok főként a közlekedésből, a kén-oxidok az energia-előállításból származnak. Szinte az összes ammóniát a mezőgazdaság bocsátja ki, a szén-monoxid legfőbb kibocsátója a fűtés és a közlekedés, a legtöbb metán a mezőgazdaságból, a hulladék- és energiaszektorból származik. Az ügynökség megjegyezte, a tagállamok legtöbbje túllépi a nitrogén-dioxid kibocsátására és szinte valamennyi légszennyező anyagra vonatkozó határértéket.

Mérgeznek minket az elavult lakások
Magyarországon 8–14 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében. A rossz levegőért legnagyobb mértékben, 70 százalékban a lakossági fűtés a felelős. Az energia hatékonyabb felhasználása, magasabb energiahatékonysági előírások bevezetése, a hagyományos energiahordozók kiváltása nem önmagában a véges erőforrásainkkal való takarékosság miatt fontos, hanem csökkenti a költségvetés egészségügyi kiadásait, és egyben életeket ment.