Szereti az Y-generáció a társadalmilag elkötelezett cégeket

2017. szeptember 02. szombat - 10:10 / Kriston László
  •    

Az ipszilonosok készek többek fizetni azokért a termékekért, melyek gyártójánál hitelesnek tartják a CSR-tevékenységet. Ők már egy teljesen globalizált világban nőttek fel, és természetes nekik, hogy az egész földgolyó sorsát tartják szemük előtt.

Minden generációról forognak közkézen szimplifikáló közhelyek. Az Y-generáció sem kivétel ebben. Őket is le lehet szólni, mert bedőlnek mindenféle múló divatjelenségnek, amit a közösségi média felvet, de javukra írható, hogy érzékenyek a világ helyzete iránt. Mert ők már úgy nőttek fel, hogy az internet kinyitotta nekik az ablakot a világra, életük nagy részében minden információ elérhető volt számukra. Az információmegosztás korának szülöttei ők. Az ipszilonosoknak már nem valami huszadrangú, jelentéktelen infó, hogy például a divatmárkák fair trade módon szerzik-e be a harmadik világban a termelőktől a gyapjút és hogy környezetkímélő festékanyagokat használnak-e a szintén fejlődő országokba kihelyezett gyártás során.

Szeretnének egy jobb, igazságosabb és fenntarthatóbb világban élni. Ezért szimpatizálnak a társadalmilag felelős filozófiát mutató (és gyakorló) brandekkel. Az angolszász szakirodalomban millennials névvel illetett korosztály (az 1980 és 1995 között születettek, azaz a 23-37 év közöttiek) például nem csupán azért érdeklődnek az organikus élelmiszerek iránt, mert egészségesek, hanem mert azok alapanyagait fair trade egyezségekkel szerzik be.

A vállalatnak is megéri az önkéntes munka
Óvodák kerítését festő felsővezetők, hajléktalanoknak ételt osztó menedzserek, kórházak gyermekosztályait felújító informatikusok, hátrányos helyzetű fiatalokat mentoráló kollégák. Ma már Magyarországon is találkozhatunk a vállalati önkéntesség számos formájával, de az arra rászoruló intézményeknek nyújtott fizikai segítség mellett egyre elterjedtebb a tudás alapú önkéntesség is.

Átveszik a stafétát

Tíz éven belül végleg nyugdíjba megy a baby boomer generáció (az 1943 és 1960 között születettek), vagyis a szüleik, a nagyszüleik, s ők veszik át a vezetést. De már ma sem elhanyagolható tényezők a munkahelyeken és a vásárlóerejüket tekintve.

Az Egyesült Államokban -ahol szeretnek mindent pontosan mérni-, remek kis adatokkal támasztják alá az Y-generáció fontosságát:

  • 2015 óta ők a legnépesebb generáció, mely a munkaerőpiacon van.
  • Összesen 2450 milliárd dollárt költenek évente.

Ez a generáció tudja, hogy a tudatos vásárlás is része az egyén felelősségvállalásának. A forintjaival, dollárjaival, centjeivel szavaz az ember nap mint nap, amikor eldönti, hogy olyan márkától vásárol, amelynek van éves fenntarthatósági jelentése, vagy egy olyantól, amelynek nincs. Nem csoda, hogy a márkák szeretnék megnyerni maguknak őket – vásárlókként és alkalmazottakként egyaránt.

Egy amerikai reklámügynökség, a North például arra specializálta magát, hogy a brandek társadalmi felelősségtudatát, illetve a CSR-kampányait nyomja. Amikor a cég úgy döntött, hogy erre áll rá, vezetője nem volt teljes mértékben meggyőződve róla, hogy ez egy jól fizető piaci rés lesz számukra. De a fejlemények felülmúlták a várakozásait. A vállalatok szép pénzeket költenek arra, hogy bizonygassák a középharmincasok és fiatalabb társaik irányába: ők igenis globálisan felelősségteljes cégek, melynek érdemes dolgozni is.

Kép: Fotolia

Kép: Fotolia

Bizonyítsd, hogy komolyan gondolod

Az üres szólamokat persze kiszagolják az ipszilonosok. A márkázás nem elég. A világjobbító szándékot konkrét adatokkal kell alátámasztani. Hogy a vállalat valóban azt a filozófiát követi, amit vall. A Carbon Disclosure Project, mely a legnagyobb tőzsdei cégek emisszióját méri és a fenntarthatósági startégiájukat elemzi, jó platform az elszámoltathatóság és a transzparencia megteremtéséhez.

  • Kutatások szerint azok a cégek, melyek valóban környezettudatosak és ez beszerzési, ellátási, terméktervezési, gyártási, logisztikai folyamataikban is megnyilvánul, 18 %-kal jobb hozamot produkálnak, mint azok, amelyek nem ilyen elvek szerint szervezik vállalati folyamataikat.
  • 67 százalékkal jobb hozamot produkálnak azokhoz a cégekhez képest, melyek eltitkolják légszennyezési adataikat és nem publikálnak semmit az ökolábnyomukról.

A piac és a tudatos vásárlók igényei előbb-utóbb egyre jobban marginalizálni fogják azokat a cégeket, melyek nem mutatnak elkötelezettséget a tetteikben, a beruházásaikban afelé, hogy segítsék egy ökológiailag felelősségteljesebb és társadalmilag is igazságosabb világ létrejöttét.

Önkéntes munka: nem „mélyvízben” kell kezdeni
Az önkéntes munka előnyeit hosszan lehetne sorolni: fejleszti az egyén szociális készségét és kompetenciáit, sokoldalú tapasztalatot nyújt, segíti a társadalmi szolidaritást, és megismerteti az önkéntessel a rászorulók problémáit. Az önkéntesség nemcsak a támogatottaknak, hanem az önkénteseknek is sokat jelent, vagyis mindkét fél profitál belőle.