Sok család energiaszámlája csökkenhet

A szén-dioxid-kvóta eladásokból származó bevételből a zöldtárca első lépésként panelházak energiatakarékossági felújítását támogatja, melytől jó hatásfokú, mérhető szén-dioxid kibocsátás csökkentést vár, miközben ez jelentős megtakarítást jelent a panellakók közüzemi számláiban - jelentette be Szabó Imre környezetvédelmi miniszter. Több tízezer panel újulhat meg.

Mivel az épületekhez kapcsolódó kibocsátások adják a teljes hazai kibocsátások 30 százalékát, ezért ezek felújítása lehet a leghatékonyabb klímavédelmi eszköz - véli a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Hazánk ennek megfelelően az elsők között dolgozta ki és indította el a Zöld Beruházási Rendszert (ZBR).

A számítások szerint energiahatékonysági felújítással lakásonként évi 1-1,2 tonna kibocsátás csökkentés érhető el - összehasonlításként 1 tonna szén-dioxid elnyeléséhez hozzávetőleg egy tölgyfa teljes élettartalma szükséges. A komplex felújításokkal egy-egy panelház energia költségeinek akár 40-50 százalékát is megtakaríthatja, lakásonként a felújítások fajtájától függően akár havi 10-15 ezerrel csökkenhetnek a közüzemi számlák.

Monitorozzák az eredményeket
Panellakások energiahatékony felújítására most először vezetnek be speciális klímavédelmi elemet, szigorúan számszerűsített CO2 emisszió számítással. A klímavédelmi cél teljesülésére – azaz a CO2-kibocsátás csökkentésnek mérésére és későbbi monitorozására - a szaktárca megbízásából a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszékén dolgoztak ki egy összetett és hiteles módszertant.

Mire, hogyan pályázhatunk?

A pályázaton támogatható a nyílászárók energia-megtakarítást eredményező felújítása vagy cseréje; homlokzatok és födémek hőszigetelése; épületgépészeti rendszerek korszerűsítése és felújítása; a megújuló energiafelhasználás növelése, a hagyományos energiahordozók megújulókkal való helyettesítése, az épületek nyári hővédelmének javítása, valamint a lodzsák beüvegezése.

A Klímabarát Otthon pályázaton a panellakások akár 60 százalékos támogatást is elnyerhetnek egy ún. „KlímaBónusz" elem segítségével. A Klímabarát Otthon panelpályázat ugyanis ilyen extra támogatással jutalmazza a komplex beruházásokat, hiszen ezek lényegesen hatékonyabban csökkentik az épületek CO2 kibocsátását. A kétlépcsős támogatási rendszerben tehát költségarányos alaptámogatásként a felújítási költségek 33 százaléka, de lakásonként legfeljebb 500 ezer forint nyerhető el, míg a KlímaBónusz támogatással ez további 10-27 százalékkal nő, ha az épület eléri legalább a „C" energetikai kategóriát. Minél energiahatékonyabbá válik tehát az épület, annál magasabb a támogatás.

A pályázatok elbírálását a KVVM Fejlesztési Igazgatóságánál felállt szervezet koordinálja, a bírálatot az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetet (ÉMI) végzi. A következő pályázat a nem panel otthonok klímabarát felújítására készül, ezt várhatóan ősszel írja ki a tárca. Az épületek energiahatékony felújításával hosszú távon - 4 millió lakás esetében - ez mintegy 5 millió tonna CO2 csökkentést jelenthet.

A pályázatokra 2009. október 30-án 24 óráig, illetve a forrás rendelkezésre állásának függvényében a miniszter döntéséig lehet jelentkezni.

Nem minden szép és jó

A Greenpeace szerint a pályázatok elindítását megelőző csaknem egész éves késlekedés most sem ér véget teljesen, mivel a kiírás feltételei alapján a ZBR pályázói leghamarabb csak 2010 elején juthatnak hozzá a támogatásokhoz. A zöldszervezet szerint nem lehet véletlen az időzítés, hiszen így a kormány 2009-ben végig visszatarthatja a korábban befolyt, azóta pedig "hatalmas kamatokat" felhalmozó milliárdokat.

A magyar jogszabályok alapján ráadásul a szén-dioxid-kvóta kereskedelemből származó bevételt kizárólag olyan "addicionális" beruházásokra lehet költeni, amelyekre még nem szerepelt forrás a költségvetésben. A Klímabarát Otthon elsőként meghirdetett alprogramja azonban jelentős átfedéseket mutat a korábbi panelprogrammal - húzzák alá a környezetvédők. A civilek mindemellett azt is kifogásolják, hogy a ZBR pályázatainak elindítását nem előzte meg társadalmi egyeztetés.

Lesz pénz hasonló célokra

Magyarországnak összesen 28,2 milliárd forintos bevétele származott 2008-ban a Belgiumnak és Spanyolországnak értékesített, mintegy 8 millió tonna károsanyag-kibocsátásnak megfelelő kvóta értékesítéséből. Elemzők korábbi számításai szerint Magyarország 2008-2012. között 270-350 milliárd forint bevételre számíthat a Kiotóban szabályozott kereskedelemből, míg az Európai Unió hasonló rendszere további 250-1.000 milliárd forintos forrást jelenthet az országnak 2013-2020. között. További becslések szerint az ETS-ben érintett magyar cégek 13,5 millió tonnás szén-dioxid kvótát értékesítettek 2005-2007 között, amiből mintegy 12-25 milliárd forintos bevételük származott. A legnagyobb hasznot azonban az ES bevezetése jelentheti Magyarországnak, mintegy 250-1.000 milliárd forintos bevétellel.

Számos magyarországi környezetvédelmi szervezet korábban többször is sürgette a KvVM-et a kvóta-bevételekből finanszírozott pályázatok kiírására, mivel szerintük a további halogatással veszélybe kerülhettek volna az ország jövőbeni kvóta-eladási lehetőségei.

A kvótakereskedelemről
Jelenleg két működő és egy tervezett szén-dioxid kereskedelmi rendszer létezik a világban. A nemzetközi megállapodások fontos kitétele, hogy a kvóta-kereskedelemből származó bevételeket kizárólag "zöld fejlesztésekre" költhetik a kibocsátók. A következő 12 évet érintő végső, globális klímavédelmi döntések várhatóan 2010 decemberében, Koppenhágában születnek meg. Az összesen hét évet felölelő kiotói jegyzőkönyvet, az Amerikai Egyesült Államok kivételével az összes gazdaságilag meghatározó ország aláírta, míg a 2005 óta tartó közösségi szén-dioxid-kibocsátási kereskedelmi rendszerben (ETS) a 12 ezer legnagyobb európai károsanyag-termelő vállalat érintett.
A tervek szerint az uniós kereskedelem legnagyobb területe a 2013-2020 között életbe lépő, lakossági, közlekedési, mezőgazdasági és hulladékipari szén-dioxid-kibocsátást tartalmazó Effort Sharing (ES) lehet. Az 1997-ben kidolgozott és 2005. februárban életbe lépett kiotói jegyzőkönyvben 37 ország, valamint az Európai Unió vesz részt, amelyek 2008. és 2012. között az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának átlagosan 5 százalékos csökkentését vállalták. A jegyzőkönyv továbbá kvóta-kereskedelemmel biztosít gazdasági motivációt a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, így az előzetesen megállapítottnál zöldebb országok értékesíthetik el nem füstölt kibocsátásuk után járó kvótájukat.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo