Semmit nem hagyunk hátra – gazdaság szemét nélkül?

2015. január 03. szombat - 07:30 / Timár Gigi
  •    

A szakemberek szerint a körkörös gazdaság lehetséges, sőt nyereséges is lenne, de sokat kell még tennünk érte. A szűkülő és dráguló források hatékonyabb kihasználása nem opció, hanem már elkerülhetetlen valóság.

Az erőforrások végessége számos területen egyre több gondot okoz világszerte, meg kell hát tanulnunk kevesebből többet kihozni. A körkörös gazdaság (circular economy) lehetővé teszi a növekedést úgy, hogy nem kell erőforrásaink nyakára hágni. Legnagyobb eszmei újítása, hogy nem egyszerűen a hulladék újrahasznosításával foglalkozik, hanem a termelés átalakítását helyezi a középpontba, és a szemét teljes felszámolását tűzi ki végső célként.

Kép:PP

A nyersanyagok kinyerése, egyszeri felhasználása és eldobása helyett a körkörös gazdaság modelljében az újrafelhasználás, a megjavítás és az újrahasznosítás válik normává, és a hulladékból erőforrás lesz. Ez csökkentené a jelentős részben import nyersanyagra támaszkodó európai gazdaság nyersanyagszükségletét is, így növelné a hatékonyságát és a versenyképességét.

Az új logika
Ha elromlik – megjavítani
Ha elavul – frissíteni
Ha megunják – új gazdát keresni
Ha nem javítható – újrahasznosítani
Ha anyagában nem újrahasznosítható – égetéssel hőenergiává alakítani1% nem hasznosítható sehogy, és a lerakóba kerül

A körkörös gazdaság logikája új gazdaságszerkezetet eredményezne, és az újrahasznosítási ipar fejlődésével új munkahelyeket és vállalkozási modelleket teremtene. Egy tavalyi dokumentum szerint pusztán a mostani uniós hulladékgazdálkodási szabályok végrehajtatása évi 72 milliárd eurós megtakarítást és 400 ezer új munkahelyet jelentene. Az ökodesign és a hulladékmegelőzés pedig akár 604 milliárd euró megtakarítást is hozhatna az európai üzleti élet számára, ami a forgalom 8 százalékát teszi ki, egyúttal 2–4 százalékkal csökkenti az üvegházgázok kibocsátását.

A szemét felszámolásához hosszabb élettartamú termékekre van szükség, és arra, hogy már a gyártás során szempont legyen a későbbi újrahasznosíthatóság. Mert ma megoldhatatlan például a kevert szálas textilek poliészter és pamut összetevőinek szétválasztása, vagy az elektronikus hulladékban lévő meglepően nagy mennyiségű arany visszanyerése.

A változásban fontos szerep jut a szabályozóknak: a környezetre káros támogatások megnyirbálásának, az irányt világosan mutató célok és a haladást pontosan mérő mutatók meghatározásának, az innováció ösztönzésének, valamint az erőforrás-hatékony technológiákba, rendszerekbe és készségekbe történő köz- és magánpénzből megvalósuló beruházások felgyorsításának.

5 körkörös üzleti modell

Termékértékesítés szolgáltatásként

A tulajdont átadó értékesítő helyett váljunk „lízingelő” szolgáltatóvá. Egy mobiltársaság például bérbe adhatja a készülékeket, csereként adva az újabb modellt. Az alapanyag visszagyűjtése mellett egyértelmű üzleti előny a mélyebb ügyfélkapcsolat.

A következő élet értékesítése

Ha egy cég képes hatékonyan felújítani valamilyen használt terméket, és azt újból, egy másodlagos piacon értékesíteni, jelentősen kevesebb erőforrás-ráfordítással számolhat. A legkézenfekvőbb példák a használtruha-boltok, ahol gyártás helyett csak némi tisztítási költség adódik.

Átalakítás

Ha a terméket nem lehet eredeti formájában újrahasznosítani, megfelelő tervezéssel számos eleme feldolgozható. Egyes autógyárak akár félárú, kifogástalan terméket tudnak kínálni a felújított elemek beépítésével.

Újrahasznosítás 2.0

A világ legnagyobb kávézólánca kifejlesztetett egy technológiát, amivel a tonnaszám termelődő kávézaccból bioműanyag, tisztítószer vagy akár gyógyszer-alapanyag készül.

Együttműködő fogyasztás

A sharing economy keretében mind többen válnak „részmunkaidős vállalkozóvá”, és élnek meg abból, amijük van. Bárki lehet eladó és fogyasztó egyszerre, ugyanakkor a megosztás szervezése számos újabb sikeres vállalkozást termelt ki máris.