Nincs olyan forgatókönyv, amely szerint gazdaságos lenne Paks II

2016. május 31. kedd - 19:20 / piacesprofit.hu
  •    

Paks II. csak nagymértékű állami támogatással működne – állítja tanulmányában a Greenpeace környezetvédelmi szervezet. Egyszerűen nincs olyan forgatókönyv, amelyben gazdaságilag meg lehetne indokolni a bővítést.

nincs minden rendben a paksi bővítéssel

Kép: Pixabay

Akár évi 285 milliárd forintjába is kerülhet a magyar államnak Paks II., állítja a Candole Partnersnek a Greenpeace felkérésére készített tanulmánya, mely a tervezett paksi bővítést vizsgálja pénzügyi, gazdasági szempontból. A tanulmány szerint – írja a Greenpeace közleménye – jelenleg nincs olyan forgatókönyv, mely szerint Paks II. gazdaságos lenne, valamint az atomerőmű-bővítés ellehetetlenítené Magyarországon a jövő fő energiaforrásának számító megújulók terjedését is.

A Greenpeace szerint ezek alapján fel kellene hagyni az energiapiacot centralizáló, orosz függést okozó, drága Paks II tervével, és a világtrendekkel összhangban támogassa a decentralizált megújuló energiarendszerek terjedését.

A Candole Partners tanulmánya Paks II várható kiadásait és bevételeit veti össze a kormány megbízásából készült „Rothschild-tanulmány” adataival, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb áramár-előrejelzéseivel, valamint a francia számvevőszék referenciaértékeivel számolva.  A megtérülési ráta a tanulmányban felvázolt hat forgatókönyv mindegyikében alatta marad a tőkeköltségeknek. (Az olcsó atomenergia egyébként is csak egy mítosz.)

Az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának is megküldött Candole-tanulmány arra a következtetésre jut, hogy Paks II kizárólag a „Rothschild-tanulmányban” használt irreálisan magas világpiaci áramárakkal lenne költséghatékonyan megvalósítható. Reális adatokkal számolva viszont kimutatható, hogy Paks II felépüléséhez és üzemeléséhez állami támogatásra van szükség, melynek mértéke forgatókönyvtől függően akár a 285 milliárd forintot is elérheti. Vagyis a kormány megbízásából készült „Rothschild-tanulmány” téved: az új erőmű működtetése sem pénzügyi, sem energetikai szempontból nem jó beruházás.

Harminc éve szólaltak meg a szirénák
Egy veszélyes kísérlet miatt 1986. április 26-án a levegőbe repült a csernobili atomerőmű négyes blokkja. A harminc évvel ezelőtti katasztrófa nyomait még mindig magukon viselik a környező területek, ezrek szenvednek a sugárzás miatti betegségektől, Kijev mégis a terület újrahasznosításán gondolkozik, Európában és a világban pedig ketyegnek tovább a csernobilihez hasonlító időzített bombák.

Paks II ügyében jelenleg mélyreható vizsgálatot folytat az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatósága, tiltott állami támogatás kérdéskörében. A Candole-tanulmány bemutatja, hogy egy új, állami támogatással felépülő és működő atomerőmű – függetlenül attól, hogy az MVM vagy más állami cég tulajdonában áll – a magyar állam piaci erőfölényének növelésével súlyosan torzítaná a magyar energiatermelési piacot. „A befecskendezett állami támogatással az atomenergia versenyelőnybe kerülne, kiszorítva a nukleáris energia alternatíváit is a magyar energiapiacról. Álláspontunk szerint ezért a hatályos uniós jogszabályok tükrében Paks II finanszírozása tiltott állami támogatásnak minősül” – vélekedik közleményében a Greenpeace.

A közlemény szerint ahelyett, hogy a világtrendekkel összhangban a megújuló energiatermelésbe fektetne a kormány, a Paks II projekttel piacilag és adminisztratív szempontból is ellehetetlenítené megújuló energiahordozók elterjedését. „Ahogy a Candole-tanulmányból is látszik, a projekt komoly gazdasági hátrányt okozna az országnak, tekintettel a megújulók árának várható folyamatos csökkenésére. Így Paks II nemcsak Oroszországnak szolgáltatná ki évtizedekre hazánkat, de még Magyarország versenypiaci helyzetét is rombolná a nemzetközi energiapiacokon” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.

Komoly gondok vannak a paksi bővítéssel
Az MVM Paks II. Zrt. által készített és benyújtott környezeti hatástanulmány nem foglalkozik behatóan a keletkező hulladékok kezelésével és a Duna hőterhelésével, így éppen a legfontosabb környezeti hatások maradnak tisztázatlanok – áll az Energiaklub Paks II környezeti hatástanulmányáról készített véleményében.