Riasztó jelenség – Egész Grönlandon olvad a jég

2012. július 30. hétfő - 13:55 / piac-profit.hu
  •    

Nem hittek a szemüknek a kutatók: a nyári időszakban Grönland szinte teljes felületén olvadásnak indult a jég, még a tengerszint felett háromezer méteres magasságban is.

Először tévedésnek, vagy mérési hibának gondolták a műholdakról érkező adatokat a Jet Propulsion Laboratory kaliforniai székházában az amerikai kutatók. A műholdak ugyanis szokatlanul magas hőmérsékleti értékeket mértek a grönlandi jégpáncél felett. A megfigyeléseket az University of Georgia és a City University of New York munkatársai is megerősítették: a nyáron átlagosan a grönlandi jégpáncél 40 százalékán megfigyelhető jégolvadás június közepére a jégpáncél 97 százalékára kiterjedt.

A meteorológusok szerint nem szokatlan jelenség, hogy a világ legnagyobb szigete nyáron elveszíti jégpáncélja egy részét, azonban ez a jelenség főként a parti régiókra terjed ki, a tengerszint felett ezer-kétezer méterrel az olvadékvíz nagy része vissza is fagy. Ezen a nyáron július 11-én és 12 -én azonban még a tengerszint felett 3200 méteres Summit Station is fagypont feletti értékeket mért a grönlandi jégpáncél csúcsán, márpedig ilyesmire a világ egyik legextrémebb elhelyezkedésű meteorológiai állomásának tekintett (automata) mérési ponton 1889-óta nem volt példa. (Nemrégiben az eddig biztosnak tűnő antarktiszi jégpáncélról derült ki, hogy közel sem olyan stabil mint hittük.)

A jelenség hátterében egy szokatlan időjárási fenomén áll: a nyár folyamán Grönlad körül sorozatosan magasnyomású légköri zónák alakultak ki, amelyek „hőharangként" terültek el a sziget felett. Az amerikai időjárási intézet a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration) még keresi a magyarázatot a jelenségre, amelyre a műholdas megfigyelések indulása óta nem volt még példa az észak-atlanti térségben.

 

Versenyfutás Észak fekete aranyáért
A globális fölmelegedés egyik következményeként gyorsuló ütemben olvad az Északi-sarkvidék jégpáncélja, megkönnyítve a mélyben rejlő ásványkincsek elérését és kiaknázását. Az Arktisszal határos öt állam évek óta vitázik arról, kihez tartozik az Északi-sark. A tét nem kevesebb, mint irdatlan kőolaj- és földgázkészletek, értékes érclelőhelyek birtoklása, valamint a jövő hajózási útvonalainak ellenőrzése. Az Egyesült Államok földtani szolgálatának adatai szerint az Arktisz alatti tengerfenék 90 milliárd hordó (1 hordó = 159 liter) kőolajat rejt magában; ez 13 százaléka a Föld ismert, hagyományos technikával kiaknázható olajkészletének. Szakemberek azt is feltételezik, hogy a sarkvidék alatt található a világ földgázkészletének 30 százaléka. A fenti ásványkincsek kétharmada orosz fennhatóság alatti területen található. Jelentős mennyiségű ásványkincset rejtenek az Egyesült Államokhoz, Kanadához és Grönlandhoz tartozó területek, továbbá azok a partoktól távoli térségek, amelyeknek hovatartozása még vita tárgya.

A most mért adatok azonban beleillenek abba a szomorú trendbe, amelyet a Potsdam Intézet és a Madridi Egyetem közös kutatása alapján állítottak fel európai klímakutatók, eszerint a jelenlegi szén-dioxid kibocsátási ráta mellett még ebben az évszázadban eltűnhet a grönlandi jégtakaró, mivel a sziget „olvadáspontja" jóval alacsonyabb az eddig becsültnél. A "Nature Climate Change" magazinban közölt kutatás szerint a jégpáncél teljes elolvadása nem az eddig valószínűnek tartott 3,1 Celsius fokos emelkedésnél, hanem 1,6 fokos átlaghőmérséklet növekedésnél bekövetkezik.

A nemzetközi közösség jelenleg 2 Celsius fokos átlaghőmérséklet emelkedést tart elfogadhatónak az évszázad végéig, azonban jelenleg nem úgy fest, hogy ez a klímacél tartható. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) által jegyzett World Energy Outlook tavalyi kiadásában ennél lényegesen sötétebb jövőképet fest.

Az IEA szerint ugyanis a Kyoto-i protokolban rögzített és később megerősített 2 Celsius fokos emelkedés immáron teljesíthetetlen. A reálisan kitűzhető cél 2035-ig a 3,5 Celsius fokos globális emelkedés, ám ez is csak akkor sikerülhet, ha minden állam végrehajtja emisszió-csökkentési vállalásait. Ha a ezek nem teljesülnek, a globális átlaghőmérséklet akár 6 Celsius fokkal is megemelkedhet 2050-ig. A kutatók eddig azzal számoltak, hogy amennyiben "csak" két fokkal emelkedne a század végéig a globális átlaghőmérséklet, a grönlandi jégtakaró mintegy 50 ezer év alatt olvadna fel. A szimuláció szerint azonban a jelenlegi szén-dioxid kibocsátás a grönlandi térségben nyaranta átlagosan 8 Celsius fokkal növeli meg a hőmérsékletet, ebben az esetben a jégpáncél már 2000 év alatt eltűnik.

A Grönland szigetét fedő jégtakaró eltűnése a globális felmelegedés egyik legsúlyosabb következményének tekinthető: részben azért, mert ennek a jégpáncélnak az elolvadása becslések szerint 5-7 méterrel emelné meg a világtengerek szintjét.