Pénzt hozna, ha zöldebb lenne Magyarország

Kifejezetten profitálhana a gazdaság abból, ha magasabb kibocsátás-csökkentési érték mellett kötelezné el magát Magyarország. Ez áll az Európai Bizottság jelentésében, amely arról szól, hogy az Unió milyen módokon tudná a 2020-ra vonatkozó klímavédelmi ambícióját emelni, és ezzel a gazdaságát erősíteni.

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

 

 


Kép:sxc

A dokumentum végkövetkeztetése szerint az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 20 százalékot meghaladó mérséklésére mindegyik tagállam esetében nagy pénzügyi, egészségügyi és környezetvédelmi előnyökkel járna, ideértve a kormányok éves bevételének 7 milliárd eurós növekedését, köszönhetően a felélénkülő európai kibocsátás-kereskedelmi piacnak. (Lengyelország panaszt nyújtott be az Európai Bíróságnál az Európai Bizottság döntése ellen, melynek értelmében 2013 után csökkentenék a szén-dioxid-kibocsátási kvóták számát.) A dokumentum emellett egy sor lehetőséget is javasol a tiszta energiába történő befektetések felgyorsítására és megkönnyítésére Közép- és Kelet Európában.

A Bizottság dokumentuma három lehetséges utat vázol fel Európa kibocsátás-csökkentési céljának 20-ról 30százalékra való emelésére, miközben a jelenleg gyengélkedő kibocsátás-kereskedelmi piacot is felserkentené. A dokumentum emellett egy sor lehetőséget javasol a tiszta energiába történő befektetések felgyorsítására és megkönnyítésére Közép- és Kelet-Európában. A Greenpeace üdvözli ezeket a javaslatokat, mivel úgy véli, ezek valóban alkalmasak rá, hogy a zöld befektetések nagymértékű megugrásához vezessenek. A Bizottság dokumentuma hasonló eredményekre jutott, mint a Greenpeace által tavaly januárban bemutatott Ecofys elemzés, amely ugyanígy a magasabb klímavédelmi cél gazdasági hatásait vizsgálta. Stoll Barbara, a Greenpeace klíma és energia kampányfelelőse szerint: "Az elmúlt év során ismét Európa-szerte jelentős árvizeket, futótüzeket és egyéb szélsőséges időjárási jelenségeket tapasztalhattunk meg, amely életekbe és euró milliárdokba került a kontinensnek. Európa és hazánk nem késlekedhet tovább!Komoly lépéseket kell tenniük a klímavédelem területén, amíg még nem túl késő. A Bizottság dokumentuma a kulcsot adja ahhoz, hogy hogyan valósítható ez meg, miközben még a gazdaság is bővülhet." (A  világ legnagyobb multicégei közös nyilatkozatban álltak ki a zöld célok mellett.)

Magyarország profitálna a csökkentésből
A dokumentum Magyarországra vonatkozó adatai igen pozitívak: eszerint a magasabb klímavédelmi cél hazánk számára negatív költségen megvalósítható, vagyis a gazdaság kifejezetten profitálhatna abból, ha a magasabb kibocsátás-csökkentési érték mellett köteleznénk el magunkat. Ez röviden azt jelenti, hogy számszerűsítve nagyobbak lennének hasznaink, mint a szükséges ráfordítások, és ezek a befektetések már akár rövid- és középtávon is megtérülnek – állítja a Greenpeace.
A magasabb klímavédelmi cél teljesülése esetén tehát a kibocsátási egységek aukcióiból befolyó többletbevétel (a légiközlekedési ágazat nélkül) 2020-ban Magyarországon 255 millió euró lenne (2008-as árakkal számolva). Az átlagos éves üzemanyagköltség-megtakarítások a 2016–2020-as időszakban -500 millió eurót tennének ki a magasabb klímavédelmi cél esetén, míg a kapcsolódó többletberuházások 400 millió euróba kerülnének. A csökkenő légszennyezés eredményezte megtakarítások összege 2020-ra vonatkozó felső becslése 300 millió eurót tenne ki.
A magasabb klímavédelmi cél teljesítéséhez szükséges addicionális rendszerköltségek a GDP -0,01 százalékát tennék ki Magyarországon 2020-ban az alapesethez képest, amennyiben teljesülnek a Bizottság javaslatai a Közép- és Kelet Európa országaira vonatkozóan. Vagyis ha teljesülnek a magasabb klímavédelmi célok, akkor annak a többletköltségei kisebbek, mint az a GDP-bővülés, amelyet általa elérhetünk. Azaz a bővülés nemcsak fedezi a pluszköltségeket, hanem nekünk is pluszt hoz. A dokumentum a gazdasági mutatók mellett a légszennyezésből származó halálesetek számát is megvizsgálta, ahol ugyancsak hasonló eredményekre jutott: egészségügyi szempontból is határozottan előnyös lenne az ország számára az ambiciózusabb klímavédelem.

A civil szervezetek (Climate Action Network Europe, a WWF és a Greenpeace) szerint az elmúlt években a kibocsátási egységek nagyvonalú szétosztása és a gazdasági visszaesés miatti alacsonyabb mértékű ipari termelés az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerében (ETS) rekord mértékű alacsony árakat eredményezett. A bőséggel rendelkezésre álló ETS egységek miatt a cégek külön erőfeszítés nélkül képesek megfelelni a kibocsátás-csökkentési kötelezettségeiknek. Az Európai Bizottság munkadokumentuma figyelmeztet: az alacsony kvótaárak megnövelték annak a kockázatát, hogy Európa magas szén-dioxid-kibocsátású beruházások - például pazarló erőművek és ipari létesítmények - mellett köteleződik el hosszú távra. (Az emberi szén-dioxid-kibocsátás miatt később köszönt be a következő jégkorszak.)

A Bizottság szerint az uniós országok kétharmada kitűzött céljait túl fogja teljesíteni, figyelembe véve a jelenlegi és tervezett intézkedéseket. A döntés által érintett ágazatokban, például az építőiparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban rejlő alacsony költségű kibocsátás-csökkentési lehetőségek így lehet, hogy kiaknázatlanok maradnak.


Kép:sxc

Segítség az alacsonyabb jövedelmű országoknak

A Bizottság három gazdasági modellt (a PRIMES, a GAINS és a CAPRI modelleket) használva mérte fel az EU-s szén-dioxid-piac megerősítésének és az egyes tagországok ETS-en kívüli további (például az energiarendszerek költségeit, az üzemanyagköltségeket, a levegőszennyezés korlátozását és az egészségügyet érintő) intézkedéseinek gazdasági hatásait. Arra a következtetésre jutott, hogy a 2020-as kibocsátások 20 százalékot meghaladó mérséklését szolgáló befektetések nagyobb erőfeszítéseket igényelnek az alacsonyabb jövedelmű országok esetében, különösen Közép- és Kelet Európában. Ezek az országok ugyanakkor megfelelő ellentételezést kapnának a Bizottság által javasolt három pénzügyi eszköznek köszönhetően:

1. A Bizottság azt javasolja, hogy a magasabb célok kitűzését követően csak a magas jövedelmű országok csökkentsék az árverezésre kerülő ETS egységeik mennyiségét. Ez felhajtja a kibocsátási egységek árát, és 1,9 milliárd euróval nagyobb bevételt eredményezne a kormányzati árverésekből a magas jövedelmű országok, illetve 5,4 milliárd euróval többet az alacsony jövedelmű tagországok esetében 2020-ig.
2. Az ETS-en kívüli ágazatokra vonatkozóan a Bizottság a kibocsátási egységek tagállamok közötti kereskedelmének engedélyezését javasolja. Mivel a közép- és kelet-európai országok máris túlteljesítették a rájuk kiszabott kibocsátás-csökkentési kötelezettségeket, további forrásokhoz juthatnának azáltal, ha eladják a felesleges kibocsátás-csökkentési egységeiket más országoknak.
3. A Bizottság továbbá 13,7 milliárd eurónyi befektetési támogatás biztosítását helyezi kilátásba az uniós kohéziós politika keretében a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan Közép- és Kelet-Európa éghajlatvédelmi és energetikai intézkedései számára.

A civileknek tetszik
A Climate Action Network Europe, a WWF és a Greenpeace üdvözli a Bizottság munkadokumentumát, mint lehetőséget az EU éghajlatvédelmi célkitűzéseinek fokozására, amely egyúttal a szén-dioxid-piac jelenlegi hiányosságait is kiküszöbölné, és hatalmas lehetőséget teremtene a zöld gazdaságba történő befektetések számára mind a szegényebb, mind a gazdagabb EU-s országokban. A környezetvédelmi szervezetek felszólítják a dán elnökséget és az uniós vezetőket, hogy sürgősen kezeljék a szén-dioxid-piac gyengélkedéséből adódó problémákat és az ebből eredő alacsony befektetési ösztönzőket a kibocsátás-csökkentés terén. Intézkedni kell az ETS által nem érintett szektorok költséghatékony kibocsátás-csökkentéseinek érdekében is. A javasolt energiahatékonysági irányelv, amelyet jelenleg az EU intézményei vitatnak, kiváló lehetőséget nyújt az előrelépésre mindkét ügyben. A három szervezet továbbá üdvözli, hogy a Bizottság megalkotott egy olyan beruházás-ösztönző csomagot, amely segíti a közép- és kelet-európai országok energiagazdaságainak versenyképessé és hatékonnyá alakítását, és megakadályozza Európa kettéválását a szén-dioxid kivezetésének és az energiarendszerek korszerűsítésének terén. A Bizottság javaslatai ugyanakkor tovább javíthatóak: az összes beruházási támogatáshoz szigorú zöldítési feltételeket lehetne szabni, ezzel biztosítva, hogy az éghajlatvédelmi és a társadalmi-gazdasági hasznokat további források maximalizálják.

Az Európai Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy e három mechanizmus együttesen gyakorlatilag nullára (a GDP 0,02 százalékra) csökkenthetné Közép- és Kelet-Európa fokozott éghajlatvédelmi lépéseinek költségeit, ugyanakkor maximalizálná a befektetések, a foglalkoztatás, a tiszta levegő és az egészségügyi hasznok társadalmi és gazdasági előnyeit.

Mindenki jól járna

A 20 százalékos célkitűzés megemelése minden ország számára nagy előnyökkel járna. A 30 százalékos cél azt jelentené, hogy 2016 és 2020 között az országok fosszilis energiahordozókra fordított költségei évente 31,3 milliárd euróval csökkennének (konzervatív 88 dolláros hordónkénti olajárral számolva 2020-ra). A megemelt célkitűzés miatt szükségessé váló befektetéseket pedig ellensúlyoznák az üzemanyagköltségek terén jelentkező megtakarítások. Európa ezáltal az üzemanyagárak ingadozásainak jobban ellenálló gazdaságot alakítana ki. A Bizottság becslése szerint a levegőszennyezés korlátozásának költsége évi 3,6 milliárd euróval mérséklődne, az egészségügyi haszon pedig évi 3,3-7,6 milliárd eurónak felelne meg.

Véleményvezér

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.
Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában

Magyarország Európában az utolsó helyen az egészségügyi kiadások rangsorában 

Mindenképpen javítani kellene a finanszírozáson.
Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek

Magyarország a technikai államcsőd felé tart, megszorítások jöhetnek 

A világgazdaság számai egyre javulnak, miközben a magyar államháztartás senyved.
Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben

Magyar Péter szerint levitézlett, idegen nyelven nem beszélő magyar politikusok vannak Brüsszelben 

Tényleg ciki Brüsszelben az idegen nyelvet alig tudó magyar képviselők jelenléte.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo