Párizs: az utolsó utáni pillanat

2015. november 29. vasárnap - 07:30 / kfarkas
  •    

Ez az utolsó utáni pillanat, amikor, ha meg nem is állíthatjuk, de legalább még lelassíthatjuk a klímaváltozást. November 30-án a világ vezetői nem csak arról kezdenek el tanácskozni, hogy ki mennyivel csökkentse üvegházgáz kibocsátását, a tét sokkal több, maga az általunk ismert emberi civilizáció.

Menekültválság, történelmi szárazság, viharok, gyilkos hőhullámok, csak néhány azok közül a katasztrófák közül, amelyekkel nap mint nap szembe kell majd néznünk az előttünk álló évszázadban, és amiből kaptunk némi ízelítőt az elmúlt években.

2015 azonban több szempontból is jelentős mérföldkövet jelent: két olyan pontot is átléptünk, amelyek után már nincs visszaút. Egyrészt tartósan 400 ppm fölé emelkedett a légköri szén-dioxid aránya az északi féltekén. Ez az az érték, amely az ENSZ Klímavédelmi Tanácsa (IPCC) szerint a maximumot jelöli, hogy még kezelhetőek legyenek a klímaváltozás hatásai. Ehhez ugyanis az szükséges, hogy a Föld globális átlaghőmérsékletének emelkedése ne haladja meg a 2 Celsius fokot az évszázad végéig. Ennél nagyobb felmelegedés már komoly károkat okozna mind az emberi közösségeknek, mind az élővilágnak. Csakhogy idén már ebből teljesítettünk egy fokot: az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest immár 1 Celsius fokkal emelkedett a Föld hője az emberi tevékenység következtében. Márpedig még egy fok melegedés ilyen mennyiségű üvegházgáz kibocsátás mellett már csak idő kérdése.

Ahhoz, hogy ezen a szinten lefékezzük a globális felmelegedést azonnali és drasztikus lépések kellenek – ezek elhatározásához pedig Párizs az utolsó lehetőség. Halvány az esély: az eddig benyújtott vállalásokból úgy tűnik, hogy ez kivitelezhetetlen. Mint azt korábban megírtuk ugyanis, a tagországok által megjelölt kibocsátás-csökkentési szintek még együttesen is  kevésnek tűnnek ahhoz, hogy megálljt parancsolhassunk a globális felmelegedésnek.

Mire számítsunk az elkövetkező évtizedekben?

Ha nem sikerül a célkitűzés és a világ a jelenlegi irányban halad tovább, éppen a biztonságosnak tartott 2 Celsius fokos felmelegedés duplájával, azaz 4 Celsius fokkal fog nőni a globális átlaghőmérséklet az évszázad végéig. Ennek beláthatatlan következményei lesznek: az ENSZ Élelmezési Világszervezete a FAO legfrissebb tanulmánya szerint már az elmúlt tíz évben is a duplájára nőttek a klímaváltozás miatt kiváltott természeti katasztrófák, mint a szélsőségesen erős viharok, pusztító szárazságok, gyilkos hőhullámok. Nem kell messzire mennünk, hogy ezeket a saját bőrünkön tapasztaljuk: az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint amíg tizenöt évvel ezelőtt még csak elvétve kellett hőségriadót elrendelni Magyarországon, addig idén már öt alkalommal került kihirdetésre ez a biztonsági óvintézkedés. A csapadék is másképpen érkezik, mint megszokhattuk: az idén többször is eddig példa nélküli pusztítást végeztek a Magyarországot sújtó viharok. A jövőben az OMSZ korábban általunk is idézett tanulmánya szerint akár hatvanra is nőhet éves szinten a hőhullámos napok száma, a csapadék eloszlás pedig mindinkább egyenlőtlenebbé válik, a klímánk mindinkább a mediterrán országok időjárására emlékeztet majd.

Nem csak minket sújt az időjárás: globálisan óriási károkat okoz már most is a klímaváltozás. Ennek következtében egy tanulmány szerint az elkövetkező évtizedekben még az olyan iparilag fejlett országok, mint Nagy-Britannia, vagy Kína is destabilizálódhatnak, a fejlődő világban pedig eddig példa nélküli menekülthullámot indíthat el az élelmiszertermelés összeomlása, vagy az olyan gyilkos hőhullámok, mint például a jelenlegi klímamodellek szerint a Közel-keletet várhatóan sújtó 55-60 fokos forróság.

A Párizsban november 30. és december 11-e között rendezett klímacsúcson ezekkel a problémákkal kell szembenéznie a politikusoknak. A nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodásnak, ambiciózusnak és igazságosnak kell lennie, ami a tudomány eredményeit figyelembe vevő, közös döntésen alapuló vállalásokat tartalmaz. Az országoknak olyan megállapodást kell kötniük, aminek eredményeként még 2020 előtt tetőzik a globális kibocsátás, elérhető lesz az éghajlatvédelem finanszírozására ígért 100 milliárd dollárnyi éves keret, és ami megteremti a szükséges feltételeket a kormányok, városok, vállalatok és az egyének szén-dioxid kibocsátásának csökkentésére.

A tárgyalásoknak lehetőséget kell teremtenie az éghajlatváltozásra különösen sérülékeny közösségek és élőhelyek védelmére is. Ennek érekében konkrét célra van szükség, ami tisztázza az éghajlatváltozás negatív hatásaira való felkészülés kereteit és támogatja a sérülékeny közösségek alkalmazkodását is. Ugyanakkor van okunk a reménykedésre is: az elmúlt hetekben sorozatban láttak napvilágot olyan hírek, amelyek arra engednek következtetni, hogy a világ vezetői is felfogták, mekkora felelősség nehezedik most a vállukra.

A következmények
Háborúk, éhínség, menekültek
Az IPCC jelentése szerint, ha nem sikerül visszafogni az emissziót, hanem a jelenlegi vagy még nagyobb méretekben folytatódik az üvegházgázok kibocsátása, akkor 2050-től visszafordíthatatlanul átlépjük azt a pontot, amikor még 2 Celsius-fok alatt lehetett volna tartani a felmelegedést. Mint azt a jelentés kiemeli, ebben az esetben 2100-ra 3,6–4,8 Celsius fokkal emelkedhet a Föld átlaghőmérséklete, aminek katasztrofális következményei lesznek. Nőni fog a menekültek száma, és a szűkösebb forrásokért való küzdelem (elsősorban az ivóvíz miatt a Közel-Keleten, Közép Ázsiában és Észak-Afrikában) háborúk törhetnek ki. És milliónyi klímamenekült indulhat meg a hazájából.
Vízhiány
Elsősorban a szubtrópusi övezetekben alakulhat ki ivóvízhiány, a gelccserek elolvadása miatt (India, Kína), illetve az átalakuló időjárási viszonyok (Afrika, Ausztrália) következtében. A gleccserek olvadása miatti vízhozamcsökkenést várhatóan hazánk is megérzi majd, az IPCC szerint azonban Közép-Európában az évszázad közepéig éppenséggel emelkedni fognak az ivóvízkészletek.
Élelmiszer-termelés
A fő takarmánynövények, a búza, a kukorica, a szója, a rizs esetében a jelentés a termésátlagok csökkenését vetíti előre, átlagosan a jelenlegi ötödével lehet kevesebb a hozam. Az IPCC arra is figyelmeztet, miszerint az átalakuló időjárási viszonyokhoz történő alkalmazkodással a veszteség egy része kivédhető, kérdéses azonban ezek (mint a nagyléptékű műtrágyahasználat) fenntarthatósága.
Egészség
A klímaváltozás miatt eltolódó éghajlati övek új, a magasabb szélességi fokokon ismeretlen betegségek és kártevők terjedését okozhatják. Közép-Európában is megjelenhetnek olyan szubtrópusi-trópusi betegségek, mint a malária, a nyugat-nílusi vírus vagy a dengiláz. Jó hír azonban, hogy visszaszorulhatnak az influenzás megbetegedések a csökkenő erejű lehűlések következtében.
Hő- és árhullámok
Az európai népességet és ezen belül a magyarokat elsősorban a gyakoribb hőhullámok és özönvízszerű, periodikusan visszatérő esős időszakok teszik majd próbára. A városok csatornarendszereit úgy kell átépíteni, hogy képesek legyenek kezelni a hirtelen érkező nagy tömegű csapadékot, míg a folyami árvízi védekeznél a gyorsan érkező, rekordmagasságú árhullámokra kell felkészülni.