Öt ország önti a műanyagot a tengerbe

2016. március 28. hétfő - 10:11 / klímablog
  •    

Öt állam van, amely több műanyaghulladékot dönt a tengerekbe, mint a világ összes többi országa. Mind az öt ország Ázsiában van, ahol a szemetelést tiltó törvények és szankciók nem elég szigorúak.

Fulladozunk a műanyagban. Kólás palackok, műanyag szatyrok, ételhordók. Ha eldobunk az utcán egy műanyag italos palackot vagy nejlonzacskót, nagy az esélye, hogy az előbb-utóbb a tengerekben köt ki. Még akkor is ha tengerparttal nem rendelkező országban szemetelünk. Az utcáról ugyanis az esőzések idején a lefolyókon keresztül a kommunális csatornarendszerbe jut a műanyag, onnan a folyókba, a folyókból pedig a tengerekbe. Majd a különféle áramlások révén akár a Csendes-óceán kellős közepére is.

Néhány éve a szenzáció erejével hatott az, hogy Oprah Winfrey beszámolt beszélgetős műsorában a Csendes-óceáni szemétsziget létéről. Mint köztudott, ez olyan összetorlódott hulladékhordalék, amely valóságos szigetet alkot.Az Ocean Conservancy (OC) amerikai nonprofit szervezet legújabb összesítése szerint az óceánok felszínén hömpölygő plasztikhulladék a világszerte tengerekbe jutó műanyagmennyiségnek mindössze 5%-át teszi ki! A maradék 95% a tengerek mélyén lapul.

Egy fiatalember sajátos találmánnyal akarja megtisztítani az óceánokat a förtelmes hordaléktól.

Civilizácónk maradandó alkotása: plasztikszemét (fotó: freeimages.com)

Civilizácónk maradandó alkotása: plasztik-szemét
(fotók: freeimages.com)

A kis darabokra felaprózódó plasztikot a halak és más tengeri élőlények eledelnek vélik, megeszik és tömegesen pusztulnak el tőle. A plasztik az élővilág táplálékláncát veszélyeztető tényezővé vált.

Börtön járhat a szatyorért
Sajnos már elképzelni is nehéz, de lehet élni műanyag zacskók nélkül is. Van, ahol súlyos büntetéssel nyomatékosítják: némely dolgokról le kell mondanunk a környezet érdekében.

Szemétség

Az Ocean Conservancy közlése szerint a műanyagot tekintve Kína, Indonézia, a Fülöp-szigetek, Thaiföld és Vietnam a tengerek legnagyobb szennyezői. A dolog hátterében az áll, hogy az ázsiai országok gyorsan elsajátították a nyugati fogyasztói szokásokat, és ők is már mindent műanyag csomagolásban vásárolnak. Ráadásul a multik kis adagokban porciózva árulják termékeiket, hogy a szegények és a feljövő középosztály megengedhesse magának a harmadik világban, s ez tovább fokozza a szemétképződést. Több termékre több csomagolóanyag jut.

Kritikusaik úgy látják, a vállalatoknak meg kellene szervezniük a csomagolóanyag-begyűjtést az ázsiai országokban és kampányolniuk kellene, hogy fejlesszék a társadalom tudatosságát e kérdésben: a polgárok legyenek tisztában a szelektív hulladékgyűjtés fontosságával és azzal, mivel jár az ökoszisztémákra nézve a tengerek szeméttel való telítése. A kormányok nyilvánvalóan nem tesznek sokat a probléma megoldásáért.

Az apály mindjárt ezt is elviszi

Az árapály mindjárt ezt is elviszi

Az említett országokban a létrejövő műanyag hulladéknak csak a 40%-a kerül legitim szemétlerakókba. Indonéziában ez az arány mindössze 10%, vagyis a szigetország műanyag szemetének 90%-át a tengerbe szórják.

Az illegális szemétlerakókba öntött hulladékot – mely azért kerül oda, mert a szemeteskocsik vezetői spórolnak a benzinen és nem hajtanak el a szeméttelepig – gyakran felkapja a szél, s a közeli patakokba és folyókba fújja, vagy a monszun idején tomboló zivatarok juttatják oda.

(A GlobalPost cikke alapján)

Valamit visz a víz
  • Az említett 5 ázsiai ország az óceánokba dobott műanyag 60 %-áért felelősek.
  • Évente egymillió tonna plasztik kerül a tengerekbe ebből az 5 országból.
  • Az emberiség évi 8 millió tonna műanyagot dob a tengerekbe.
  • Ha a tengeri szemetelés a jelenlegi szinten folytatódik, 2025-re 3 tonnányi halra 1 tonna tengeri szemét jut majd, mert 10 éven belül megduplázódik a szemetelésünk.

Forrás: GlobalPost, Science Magazine)

 

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor