A Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ) üdvözli az Európa Tanács által hozott rendeletet, mely vámteherrel sújtja az Amerikai Egyesült Államokból az Európai Unióba importált bioeanolt.
A rendelkezés értelmében az importőrök az elkövetkezendő öt évben 62,9 euró vámot kötelesek fizetni tonnánként. „Ez a lépés kiválóan tükrözi, hogy az Európai Unió továbbra is elkötelezett a bioüzemanyagok iránt és törekszik arra, hogy védelmet biztosítson a felhasználók és termelők számára a dömpingszerűen érkező etanol visszaszorításával”- jelentette ki Héjj Demeter, az MBSZ elnöke.
Az Amerikai Egyesült Államokból és Brazíliából Európába érkező etanol 2009-ben még 102 millió litert tett ki, két évvel később ez a mennyiség 1,17 millió literre nőtt. Ez közel 1051 százalékos növekedést jelent, mely olyan negatív hatással volt az európai bioetanoliparra, hogy szinte megbénította a fejlődést. Az import ilyen mértékű bővülése miatt sok gyártó kritikus pénzügyi helyzettel találta magát szemben. Az európai bioetanoltermelők szervezete, az ePURE éppen ezért kezdeményezte 2011-ben a dömpingszerűen érkező import bioüzemanyagok visszaszorítását.
Kiszámítható gazdasági helyzet
A lépésnek köszönhetően várhatóan visszaszorul az EU-ba irányuló import bioüzemanyag mennyisége, ennek eredményeképpen ismét fejlődésnek indulhat az európai etanolipar. A termelők ismét hozzáláthatnak a kontinens etanoligényének kielégítéséhez, ezáltal korábban megszűnt munkahelyek jöhetnek létre. Mivel Magyarország hagyományosan jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik, ezért jó eséllyel válhat a biomassza termelés európai központjává.
Csökkenő környezetszennyezés
A hazai bioetanol gyártás létkérdés a mezőgazdaságnak
A hazai etanolipar minden érintettjének – ipari és mezőgazdasági, állattenyésztési szakemberek – részvételével rendezett konferenciát a Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ). A konferencián felszólaló szakmai vezetők egyetértettek abban, hogy a magyar mezőgazdaságban újra munkahelyeket teremtő bioetanol gyártás társtermékei valódi megoldást jelenthetnek a takarmányimport csökkentésében. A bioetanol iparág vezető képviselői emellett a bioetanol adókedvezményének fenntartására és növelésére ösztönzik a mindenkori magyar kormányt, annak érdekében, hogy a hazai gyártású zöld üzemanyagra támaszkodva csökkenthető legyen hazánk kőolajimport függősége.
A Magyar Bioetanol Szövetség szerint fontos, hogy a helyben termelt üzemanyag helyi szinten legyen felhasználva. Így ugyanis a felhasználók ellenőrzött, tiszta alapanyagokból készülő etanolhoz juthatnak, a termelők pedig stabil, tervezhető pénzügyi és gazdasági folyamatokkal számolhatnak. Ugyanakkor a Brazíliából érkező több millió liter bioüzemanyagot szállító tankerhajók jelentősen szennyezik az óceánokat. A környezetvédő szervezetek és a Magyar Bioetanol Szövetség szerint értelmetlen külföldről szállítani az etanolt és a biodízelként használt indonéz pálmaolaját.
Esély a magyar mezőgazdaságnak
Az ET döntés a hazai mezőgazdaságra is jó hatással lehet, melynek köszönhetően a jövőben az etanolipar kiemelt tényezővé válhat a magyar agrárium számára. Az MBSZ szerint nemzetgazdasági érdek a jól működő hazai bioetanol ipar kialakítása és további fejlesztése, hiszen a bioetanol gyártás akár 30 000 munkahelyet is fenntarthatna, amelyek java részét kis- és középvállalkozások biztosítanák.
Az importdömping visszaszorítása Magyarország tekintetében a környezetvédelmi és gazdasági szempontokon túl az állatélelmezés miatt is előnyös, hiszen itthon az etanol gyártás társtermékeként keletkező CGF és DDGS garantáltan GMO-mentes. „Hazánk kitűnő adottságokkal rendelkezik az etanol termelés területén, ezért a Magyar Bioetanol Szövetség bízik abban, hogy a rendelet pozitív hatásai hamarosan megmutatkoznak a magyar gazdaságban, legfőképpen a termelési mennyiség növelése által, így elősegítve a hazai termelők jobb és biztonságosabb megélhetési körülményeit” – jelentette ki Héjj Demeter, az MBSZ elnöke.
Agrárhulladékból üzemanyagot
A második generációs bioüzemanyagok közül az agrárhulladékból előállított cellulóz-alapú gázolaj és dízel válhat tömegtermékké elsőként. A második generációs bioüzemanyagok forrásait illetően a lehető legtöbb irányba indultak el kutatók. Elsősorban olyan mikroorganizmusokat alkalmaztak, melyek lebontják az agrárium hulladékát és a háztartási hulladékot, s végül üzemanyagot készítenek belőle. Ezek a technológiák azonban csak laboratóriumi körülmények között vagy legfeljebb kisebb üzemekben kivitelezhető gyártással működött, ipari méretű alkalmazásuk a jövő feladata maradt. A legújabb beruházások arról tanúskodnak, hogy a második generáció bioüzemanyagok közül a cellulóz-alapú lesz az első, melyet tömegtermelésre bocsátanak.
