Óriási lépés a klímavédelemben

A Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője szerint történelmi áttörés, hogy Kína és az Egyesült Államok eljutott a párizsi klímaegyezmény aláírásához és ratifikációjához.

 Kép: SXC

Kína és az Egyesült Államok - a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója - bejelentette, hogy a pekingi és a washingtoni törvényhozás ratifikálta a tavaly decemberben tető alá hozott párizsi klímamegállapodást, és az erről szóló dokumentumokat átadták Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak.

(Áder János még a nyár folyamán felszólította a ratifikációra a hezitáló államokat.)

Kőrösi Csaba az M1 aktuális csatornán közölte: Kína és az Egyesült Államok együttesen a világ kibocsátásának 38,8 százalékáért felelős. A megállapodás életbe lépéséhez 55 országnak kell ratifikálnia az egyezményt, amelyek az összes kibocsátás 55 százalékáért felelősek. Véleménye szerint ez összejöhet, az év végére 57-58 ország is ratifikálhatja az egyezményt, amely még áprilisban lépett hatályba.

Az erdeinkre sem vigyázunk
A WWF Magyarország friss statisztikai elemzése aggasztó adatokat közöl a hazai idős erdők állapotáról és azok természetvédelmi helyzetéről. A védett és fokozottan védett állami területen található öreg erdők több mint felén pedig fakitermelés folyik.
Úgy vélte, könnyen lehet azonban, hogy a megállapodás az Európai Unió formális csatlakozása nélkül lép életbe. Az EU együtt tárgyalt, és együtt kívánja befejezni a ratifikálási folyamatot, azaz letétbe helyezni a dokumentumot az ENSZ főtitkáránál. Eddig azonban mindössze Magyarország, Franciaország és Ausztria ratifikálta az egyezményt - mondta Kőrösi Csaba.

Miért fontos ez az egyezmény?

A lelkesedés oka, hogy ez az első olyan klímavédelmi megállapodás, amely minden országot egy közös cél érdekében egyesít. A közös cél pedig az, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés ne érje el a +2 Celsius-fokot az ipari forradalom előtti idők átlagához képest. Ezen felül a felek megállapodtak, hogy megpróbálják az átlaghőmérséklet-emelkedést mindössze +1,5 fokon tartani.

Mindeközben Magyarországon a klímaváltozás megfékezése leginkább a szavak, politikai szólamok szintjén jelenik meg; valós, számottevő hatással bíró intézkedésekre ritkán kerül sor. Erre jó példa a megújuló alapú energiatermelés, ahol a támogatási rendszer megújítását (METÁR) már 2010 óta ígéri a kormány, de eddig nem történt meg a bevezetése. Nem véletlen, hogy a régióban sereghajtók vagyunk a zöldenergia terén: a megtermelt áram mindössze 7%-át termeljük megújulókból. A Szlovákia messze megelőz bennünket, de még a klímaromboló szénkészletekre alapozott lengyel gazdaság is előbbre jár.

Miért csípik a kormány szemét a szélerőművek?
A kormányzat nem támogatja új szélerőművek megépítését Magyarországon – ez derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Narancsnak adott válaszából. Utánajártunk, miért csípik a kormány szemét a szélerőművek, miközben más országokban a napenergiával egyetemben óriási összegeket fordítanak a megújuló energiaforrások kiépítésére.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo