Nikotinfüggővé válnak a méhek

2015. április 26. vasárnap - 10:01 / klímablog
  •    

Függőséget okoznak a méhek körében azok a nektárok, melyekre nikotinoid-tartalmú rovarirtó szerek kerülnek. A mechanizmus hasonló az emberi nikotinfüggőséghez, állítják tudósok.

A Nature szakfolyóiratban két tanulmányt látott napvilágot, mely arra enged következtetni, hogy az úgynevezett nikotinoidokat tartalmazó vegyszerek veszélyesek a méhekre nézve.

(fotó: wikipedia)

A Newcastle University kutatói két lehetőséget kínáltak a méheknek: vagy cukrot kaptak (folyékony halmazállapotban, vizezve), vagy nikotinoidokat kis mennyiségben tartalmazó cukrot. Egy idő után már az utóbbit favorizálták. Amikor a méhek vérkeringésébe jutott a nikotinoid, a méhek belerezegtek, döngicsélni kezdtek, amit a tudósok az anyagra adott válaszreakciónak tudtak be. Mindennek az lett az eredménye, hogy romlottak elméjük motorikus funkciói, mozgáskoordinálásuk, ami élelemszerző és beporzó tevékenységüket is visszavetette.

Többet érnek nekünk a méhek élve
Európában a méhek általi beporzás pénzbeni értéke évi 22 milliárd dollár. A méhekre egyes kutatók szerint káros hatással bíró neonikotinoid-alapú vegyszerek révén viszont csak 2 milliárd dolláros pluszbevételhez jut az uniós agrárium. Beporzás nélkül nincs élelem. Ha a méhpopuláció összeomlik, jön az éhínség.

A méhek szaporodására vonatkozó bármilyen veszély komolyan veendő, hiszen ez a faj a beporzás letéteményese, nélkülük az emberiség nem részesülne alapvető élelmiszereiben. A méhek és más a beporzást végző rovarok pusztulása több mint húsz éve drasztikus méreteket ölt világszerte. Az ökoszisztémában, ezáltal a mezőgazdaságban is fontos szerepet játszó rovarok élelmiszereink egyharmadának előállításához járulnak hozzá. A pusztulás okairól itt olvashat.

A Reuters szerint az EU már korlátozásokat vezetett be a Bayer és a Syngenta vegyipari konszernek által előállított ilyesfajta anyagokra vonatkozóan (pontosan háromfélére), de a vita ezek alacsony dózisban történő alkalmazásáról továbbra is folyik.

Egy svéd kutatócsoport arra talált statisztikai adatokat, hogy azok a magok, melyek felületén neonikotinoidokat mutattak ki, összefüggésbe hozható a méhpopuláció létszámának és sűrűségének csökkenésével az adott régióban.