Mivel a várható klímaváltozás a fő gazdasági ágazatok közül leginkább a mezőgazdaságot érinti, az egyre növekvő népesség biztonságos élelmiszer-ellátása pedig egyike a kulcskérdéseknek, érthető, hogy a nemesítők olyan növényfajtákat igyekeznek előállítani, amelyek a lehető legkisebb termésveszteséggel képesek tolerálni a mostaninál szélsőségesebb időjárási viszonyok hatását, akár a nagyon hideg telet, az esetleges forró nyarat, a kevés vagy éppen túl sok csapadékot.
Az emberiség jövője szempontjából nagy jelentőségű munkába mintegy két évtizede bekapcsolódtak az MTA Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet (ma: MTA Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdasági Intézet) szakemberei is, kihasználva az intézményben 1972-ben felépített, programozható növénynevelő kamrákból álló fitotron nyújtotta lehetőséget.
A fitotronban a kísérletek jellegének megfelelően programozott időjárási körülmények között, ha szükséges, jóval fagypont alatti vagy éppen trópusian forró hőmérsékletet előállítva tudjuk vizsgálni az egyes fő környezeti tényezők hatásait. Egyebek között például azt, hogy miként reagálnak a növények a hőmérséklet néhány fokos emelkedésére, vagy éppen mennyire képesek alkalmazkodni a szén-dioxid-koncentráció 2050-re, illetve 2100-ra prognosztizált növekedéséhez, és milyen hatással van fejlődésükre a klímaváltozás kapcsán előre jelzett meteorológiai paraméterek együttes változása - magyarázza Veisz Ottó, az intézmény igazgatóhelyettese, az akadémia doktora.
A szakember a Kalászos Gabona Rezisztencia Osztály vezetőjeként előbb az őszi kalászosok fagyállóságával kapcsolatos kutatásokkal foglalkozott, majd az 1990-es évektől a klímaváltozásnak a növényekre gyakorolt várható hatásainak vizsgálatát irányítja. Az utóbbi témakörben végzett munkájáért a közelmúltban Akadémiai Díjjal tüntették ki.
Az ivóvíz mellett az élelmiszerellátás biztonsága lesz a jövő kulcskérdése
Az osztályon rezisztenciakutatást és nemesítést végzünk, azaz olyan gabonafajtákat, genotípusokat állítunk elő, amelyek szélsőséges időjárási viszonyok között is biztonsággal termeszthetők. A cél érdekében egyes gabonáknál a nemesítés során különféle vad fajokból is építünk be értékes, rezisztens genetikai forrásokat, növelve az előállított új fajták alkalmazkodó képességét - mondja az igazgatóhelyettes.
A jövő szempontjából nagyon fontosak ezek a kutatások, hiszen a prognózisok szerint 2050-re kilencmilliárdra nő a Föld lakossága, ezért kulcskérdés lesz a biztonságos ivóvíz- és élelmiszerellátás. Mivel a
termőföld területét nem vagy csak igen kismértékben lehet növelni - és a problémát súlyosbítja a globális klímaváltozás negatív hatása is - nincs más út, mint a legfontosabb tápláléknak számító növények termésmennyiségének növelése, a megtermett termés maximális biztonsággal való betakarítása és tárolása. A martonvásári kutatók már eddig is számos eredményt tudhatnak magukénak: az intézetben nemesített gabonafajták között van jó néhány kiváló fagytűrő képességű biztonsággal termeszthető kalászos is, amely a nagyon kemény telet is képes jó kondícióban "túlélni."
A kutatási eredmények biztatóak. Reális eszközök vannak a kezünkben ahhoz, hogy javítsuk a termesztésben levő főbb növényeink alkalmazkodóképességét olyan mértékben, hogy a mostani tudásunk alapján 50-100 év múlva is meg tudjuk termelni azt a gabonamennyiséget, amelyre szükségünk van - hangsúlyozza Veisz Ottó. - Érdekes egyébként, hogy a klíma már most érzékelhető változásainak hatásaként bizonyos növénykultúrák ott is termeszthetővé váltak, ahol eddig nem volt rá lehetőség. A kukorica északi termeszthetőségi határa például 10 kilométereket tolódott északra, és rövid tenyészidejű fajtái Oroszországnak azon a részein is megteremnek, ahol korábban nem adtak rá lehetőséget a természeti körülmények. Ugyanakkor nem kizárt, hogy a klímaváltozás hatására egyes, most még termesztett növénykultúrák eltűnnek majd. De azzal nem kell számolni, hogy belátható időn, ötven-száz éven belül eltűnne a búza vagy a kukorica a magyarországi földekről.
